Szia!
Hát február tényleg közel van, nem irigyellek érte! Nekem most totál kitölti az energiáimat és időmet a gyereksereg, háztartás vonal.
Alváshoz nagy gratulám! Mondjuk nálunk az átköltöztetés elég reménytelen, Ancsihoz tudnám -fogom majd- átvinni, viszont neki reggel kelni kell, nem mindegy, hogy mennyire hagyná aludni Mandula... Meg nálunk mindenki bagoly, cserébe akinek nem muszáj, az reggel alszik sokáig is, aaz jelen esetben a kicsi... azaz ő sem járna jól, ha a suliba indulók miatt fel kéne kellnie (párom viszi Ancsit, a nagyok meg maguk mennek, nekem reggel ezzel nincs dolgom, a délutánok viszont az enyémek -illetve miénkek, Mandulával)
Mondjuk most épp kipihent vagyok relative, volt most néhány kifejezetten jó éjjelünk (azaz van benne egyben3-4 órás alvás, sőt kettő ilyen is:-) , igaz előtte megérkezett a 3. fog is, node lesz itt még 17 ugye:-))))
Én Ancsinál voltam úgy, hogy állandóan bennem volt, hogy vsz ő az utolsó, élvezzem ki. Most csak ledöbbenek néha, hogy már mekkora ez a lány.
Aki most már végre megtanulta a nappali-étkező közti 2 fokos lépcsőn való lejutást, azaz a letolatást, volt vagy egy hónap, amíg állandóan résen kellett lenni, mikor indul el fejjel előre lefelé.
Pancsolásban annyi változás, hogy ha Ancsival együtt fürdik, akkor hajlandó egész hosszan elmaradni a kádban, sőt azóta néha csapja is a vizet, de hosszan ez sem érdekli.
Egyre többször veszem észre, hogy igenis érti, amit mondunk, szinte válaszol rá, a beígért soros tevékenység elhangzása is megnyugtatja, vagy épp néz a könyvespolc felé, ha a könyvet emlegetem, gyere hívásra jön stb.
Evészetben a foggal együtt vissza-át léptünk, volt egy bő hét, hogy alig evett pépeset, cserébe a darabos inkább érdekelte. Most épp változó, újra eszik vmenyni pépeset, de nem annyit, mint legutóbb meséltem:-)).Mondjuk szopizik amennyit akar, úgyhogy nagyon nem stresszelem magam a dolgon (inkább csak azon, hogy meglehetősen kismalac mód tud enni, és a dzsuvázást rosszul viseljük)
No, ennyi rólunk elég is lesz ma éjjelre:-))
Szia:
Ildi