Sziasztok!
Botanika!
Nálunk a "véletlen" műve a négy gyerkőc.
Az első után mindenképpen szerettem volna még egyet, de ikrek lettek.
A mostani babát már nem terveztük, bár én még szerettem volna egy kislányt erősítésnek magam mellé.
Ez a vágyam úgy néz ki, csak vágy marad, de talán jobb is így, 4 fiú már majdnem egy vizilabda-capat!
Nálunk a mindennapok változóak, de azért vannak sarokpontok (pl:étkezések, alvás), azokat igyekszünk betartani, de persze nem mindig sikerül.
Három gyerkőc most már egész jól elszorakoztatja egymást, bár állandóak a veszekedések. Az való igaz, hogy rengeteg türelemre van szükség hozzájuk, de azt is elnézik nekem, ha időnként elfogy a türelmem, és olyankor kiabálok.
Az én alvásigényem valóban kevesebb, de ha nagyon fáradt vagyok, akkor a srácokkal együtt én is alszom délután.
Segítség az van, jár hozzánk egy takarítónéni hetente egyszer, ő a harmadik nagymamánk.
A rendes nagyik közül anyósom az, aki időnként lehetőséget ad nekünk egy-egy kiruccanásra kettesben a párommal. Egyébként meg apa besegít az esti műsorba, illetve a hétvégi programokba. Napközben Gergő oviban, Bence és Marci bölcsiben vannak, tehát még szabadidőm is van.
Most nyáron pedig - hogy elköltöztünk - ott a kert, ha már bárányhimlő miatt nem mehetünk emberek közé.
Főzést azt változó, hogy oldom meg, ha van kedvem este megfőzök - ez a jobbik megoldás -, ha nincs, akkor délelőtt.
A korod miatt semmiről nem vagy lemaradva, én is 30 évesen szültem az elsőt.
Szóval, hajrá előre, irány a nagycsalád!
(
)
Gabi