... megvoltak a vizsgálatok.
Reggel mentünk vérvételre, vagy inkább délelőtt, 3/4 9-re értünk oda.
Erika,
ti mikor voltatok?
Pisit persze nem sikerült gyűjteni, mind a 3 zacsit elhasználtuk, úgyhogy verem a fejem a falba, h nem hallgatunk arra (tényleg, ki mondta???), aki a vattás dolgot mondta. Ott is mondták, hogy vattát tegyünk a pelushoz és abból csavarjuk ki.
Szóval, valszeg holnap Apa beviszi a pisit nekik.
A vérvétel is megvolt, Apa volt az áldozat, akinek Eszter az ölében ült, én meg próbáltam szegénykémet szórakoztatni... nem sok sikerrel. Már akkor elkezdett sírni, amikor Apa a lábát befogta.
Utána ott benn megszoptattam és már nevetve jöttünk ki.
Nagyon kedvesek és aranyosak, előzékenyek voltak a laborban a nővérek (így hívják őket?), minden elismerésem az Övék.
Ezután EKG volt, ott is sírt persze, mit tapperolják őt
- alapon. De nem volt semmi gond. Dokinéni meghallgatta, persze akkor is sírt, de már nagyon fáradt volt, a kocsiban el is aludt.
Azért kellett EKG-ra mennünk, mert a háziorvosunk hallott enyhe szívzörejt.
Ott pedig a szakorvos azt mondta, a babák 50%-ának van.
Szemészet,
csúcs volt, úgy elszórakoztatták ezt a Csajszit, h én is csak ámélkodva néztem. Sípoló babák, játékok, kész is voltunk. Olyan ciki volt, mert kérdezték tőlem, az öcsémnek milyen a szemüvege, én meg hirtelen nem is tudtam válaszolni, apa bökött meg. Jaj, mondom, nem tom, mínuszos.
Itt meg mondták, h ez öröklődhet. Tehát évente menjünk vizsgálatra.
Nagyon korrekt, határozott főorvosasszony volt (Lajos Judit), ismeritek?
Hát, így telt a napunk, most alszik. El akartunk menni sétálni a városban, de annyira cicizhetnékje volt, h hazajöttünk.
Újabban megfogja blúzon keresztül és nyomogatja, meg bökdösi és közben nevet
.
Köszi, h szorítottatok, tényleg nem volt vészes
.
Bocsánat, megint hosszúra sikeredett.
Kriszti