Sziasztok!
Köszönüm a gratulákat...
Tündérek vagytok!
remélem azóta is mindenki rendben és jól, örülök, hogy kicsit volt "forgalma" azóta az oldalnak!
Amennyire vártuk a második babát, annyira nehezen döcögünk előre a dologgal. A 9. héten barnáztam, majd a 12. héten erősen véreztem. 1,5 hét kényszerpihenő. Aztán pár hét rettegés, azóta is van egy olyan hülye szokásom, hogy minden WC papírtörlés után megnézem nem véres-e a papír...
kicsit kényszeres lettem a dolgoban.
A nyaki redő szűrés rendben volt, aztán jött az AFP. Második nekifutásra (!igen, nem elírás, elsőre új beutalót kértek másnapra) levették dec. 21-én , majd 2 ünnep kellett volna mennem vissza dokkerhez, jan. 3.-n genetikai tanácsadásra mert az első alkalommal azt beszéltem meg a tanácsadóval, hogy az AFP lelet eredményétől függően kérem vagy nem kérem az amniocentézist.
Merthogy
ELMÚLTAM 35 - és ez bizony ÖREG hiba!
Na persze, rögtön MIUTÁN levették a vért közölték, hogy majd csak január elején számítsak AFP eredményre.
Doki felhív, genetikai tanácsadás felhív, mindenkit későbbre halaszt. Végül január 7-én betegkezelési panaszt küldtem írásban az egészségháznak, ahol a vért levették, és január 10-én lelet nélkül mentem genetikai tanácsadásra. Jó, csináljunk egy "sima" "18" hetes genetikai ultrahangot. Azon minden ok. Nem baj, csináljunk egy szívultrahangot. Újabb 1 hét múlvára időpont. Ekkor már a 19. héten jártam.
Aznap délután felhívott az egészségház vezetője, és a személyes közben járásával megkaptam az eredményeket. Minden ok, szép közép érték. Nagy sóhaj ki, kő le.
Jan. 17. magzati szív uh: találtak egy hyperechogen papilláris izmot. JUJUJ ez bizony Down kórra utal
HAT... Hát bizony nem uszom meg az amniocentézist. Nagy rettegve megcsináltattam. Nem tudom, hogy az előzetes félelmeim, lelki görcseim miatt-e, de nekem ku..tyára fájt az egész, aznap alig bírtam a sloziig kimászni. 3 nap szigorú fekvés, összesen egy hét pihi megint. Eredmény:
FEBRUÁR 15-én lesz. Király. Túl leszek a betöltött 24 héten.. Másnak a korababáit ilyenkor már képesek megmenteni, én meg csak akkor fogok vele szembesülni, hogy vajon minden rendben van-e ... VAGY... Nyugtatom magam, hogy úgyis, mert hát az AFP jó, az egy ilyen izmocska nem egyértelmű jel, és hát "csak" öreg vagyok, stb..
Jan. 24. 17óra után telefonál a nőgyógyászom, hogy az egészségház, ahol az AFP levették írt neki levelet, hogy BOCSIKA, de a lelet kiértékelését elszúrták, és sajnos nem az a jó eredmény amit először megkaptam. Nem: a "jó" (=helyes) eredmény annál SOKKAL rosszabb.. DEEEE nem alacsony (->down kórra utalna), hanem nagyon MAGAS (-> velőcsőzáródási probléma vagy esetleg későbbi héten veszik le). Na mondtam magamnak: ENNYI problémája egy pocaklakónak már nem lehet!!!!!
Ez már a NEMIGAZ kategória. Utána néztem, a genetikai Uh-n a 18 héten már rég ki kellett volna derülnie a súlyos velőcsőzáródási vagy egyébb fejlődési rendellenességnek... Talán ezt a problémát kizárhatjuk.
De még mindig izgulok: mi van HA.. az a kicsi izmocska... Úgyhogy várok, szorítok, szorongok, izgulok, és számolom a napokat, várom, hogy túl legyek az egészen, és mihamarabb megszülessen egészségesen ez kis prücsök - és lehet hogy csunyán hangzik, de várom, hogy végre vége legyen!! ...
Na megint sikerült jót panaszkodnom, mi??
Bocsi csajok, kicsúszott!
Pusz
Macs