Van egy szusszanásnyi időm, úgyhogy írok néhány sort, de most csak az utolsó oldalt olvasom, majd utána a többit.
Látom már itt is karácsonyi hangulat van. Nekem már múlt hétvégén az volt, 2 napig mézeskalács illat volt a lakásban.
És képzeljétek, 3-4 nap után megpuhult a mézeskalim, úgyhogy apa vihet holnap a munkahelyére, de dísznek is rakok majd a fára.
Egyébként nagyon nehéz díszíteni a mézeskalácsot, kezdve azzal, hogy fél óra volt mire kemény habbá vertem forró gőz felett a tojást(cukorral), aztán persze hamar összeesik, és vizesedik, szóval nehéz igazán szép mintát készíteni vele. De azért így is jól néz ki, elvégre nem vagyok cukrász.
Nálunk a fa már egy hete meg van, Ausztriából hozattam, normann 1.60 (asztalon lesz, így nem akartunk nagyot).
Ajándékok már nagy részben becsomagolva.
Bár ma még egy-két apróságot vettem. Muszály volt bemennem a városba a 34. hetes vérvétel miatt, jövő hétre már lesz is eredmény. Egyébként borzasztó mi van, araszolgatás, mindenki ideges, egyik szlovák el akart ütni az autójával, direkt nekem hajtott, még jó hogy figyeltem, és elugrottam.
Egy másik autós meg kihajtott elém (akkor már autóval mentem), még jó hogy ott is észnél voltam, padló fék, és kihúzódtam jobb oldalra. Hihetetlen mennyire figyelmetlenek, és idióták az emberek.
Pedig az ünnepi készülődésnek nem erről kellenne szólnia, mindenki rohan, türelmetlen. Na mindegy, jövőre be nem teszem a lábam a városba karácsony előtt egy héttel.
Tegnap voltam dokinál is, méhszáj annyira zárt, hogy nem is tudom, hogy lesz ebből szülés.
Meg lettem dicsérve, hogy milyen vékony vagyok, pedig mondtam a dokinak, hogy 11 kilót híztam, de azt mondta nem látszik. És ehetek nyugodtan karácsonykor, ezt még megjegyezte.
Dátumot egyellőre nem modósít, majd elmehetek egy uh-ra a 38. héten. Bár most lemérte a méhem hosszát is, és a vizsgálat alapján ő is nagyobbnak látja még egy héttel. Viszont így elég fura, mert akkor az első NST-m, csak 39 hetesen lesz.
De azt mondta teljesen mindegy. Hát nem tudom, de hát ő az orvos.
Még 36 hetesen megyek streptora, január első napjaiban, valamikor. Jan 13-án meg az utolsó vizsgálatra.
Közben még rakom össze a kórházi csomagom is, már majdnem minden meg van.
Ma egy csomót gyalogoltam (ajándékokért), meg még pótégőt kellett vadásznom, aztán jött a sokk, hogy egy darab 320 Ft.
Úgyhogy csak egyet vettem.
Holnap majd még benézek, de rengeteg dolgom lesz. Csomagolást még ma éjjel-este befejezem, de holnap sütés, takarítás, meg a díszek kötözése vár még rám.