Mirci,
nekem az altatással nem volt semmi bajom. Talán csak annyi, hogy már akkor az asztalhoz kötözték kezem-lábam, mikor még ébren voltam, az nem volt túl jó, főleg fájásokkal tarkítva. Meg, hogy a doki kente be ezerrel a hasam a fertőtlenítővel, az nem volt kellemes úgy, hogy fájások közben, kikötözve, és még hideg is volt a fertőtlenítőszer.
De elég hamar vége lett, emlékszem odatette a hölgy - aki nagyon kedves és figyelmes volt - a számhoz a maszkot hogy lélegezzem be, hirtelen ahogy rámtette úgy éreztem, hogy beszorultam- pedig nem vagyok klausztrofóbiás
- kértem és el is vette a szám elől, onnantól nem emlékszem semmire, úgy látszik már egy szippantás is elég volt, hogy elbóduljak és gondolom utána visszatette a szám elé, de arra már nem emlékszem. Szóval az egész nem volt több 2-3 percnél onnan hogy betoltak.
Utána arra ébredtem, hogy tolnak a szoba felé, meg áttesznek az ágyamba, aztán visszaaludtam (mondjuk ez hajnal 3-kor volt) A doki azt mondta, hogy erre a megébresztésre nem fogok emlékezni, de emlékszem. Altatás után fel kell ébresszenek, hogy megbizonyosodjanak, hogy magadhoz térsz.
Aztán hajnal 6-kor arra ébredtem, hogy a kezembe nyomták a babát
Azt se tudtam hol vagyok, mi van, mit kell csinálni
Császár után a sebem az viszont tényleg gáz volt, főleg első héten a felülés-felállás... kb. 2 hét volt mire normálisan tudtam mozogni.