Beszámoló :
Niki abba a suliba jár, ahova én is jártam, és esküszöm az ujjlenyomatomat még meg lehetne találni a falon. Egyszerűen elképesztő, hogy 30 év alatt sem voltak képesek kicserélni legalább a vizesblokkokban pl. a foltozott ajtót. És ez pedig nem pénzkérdés, mert tudom, hogy sehol nincs senkinek, de azért szépen, lassan , apránként nem hiszem el, hogy az én gyerekkoromban is már matt ablaküveget pl. nem lehetett volna kicserélni.
Az évnyitón itt volt a polgármester és az oktatási oszt. vezető is. Meg is örültem neki, hogy majd biztos jól bejelentenek valami szépet és hasznosat. Ehelyett elmondták, hogy a kerületben már ez, meg ez az iskola fel van újítva. HŰŰŰŰŰŰ aztaaaaa, rettentően nagy örömhír ez azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke a lepukkantba jár.... Vagyis nem olyan gáz, de akkor is. Főleg, hogy az én m.helyem is egy kerületi ált.isk, ami 2 éve lett teljesen felújítva.
Nálunk az apáczais módszer tanítanak, de nem a tanmenet szerint. A tannéni késleltetett írástanítás párti, ami szerintem nagyon jó. Karácsonyra nem fognak megtanulni olvasni, hanem csak év végére. Így biztosan nem fog lemaradni senki.
Amitől még kivagyok, hogy 6 meg 7 órájuk van. Az addig okés, hogy német tagozat és napi 1 extra német óra van, ami elsőben csak ének és tánc ( szóval legalább mozognak) de van olyan nap, hogy ebéd után még 2 órájuk van, utána napközi, ami ugye szintén tanulásra megy el. rettentően le lesznek terhelve, nem is értem, hogy képzelik ezt. ( és ez még nem az erős iskola. oda direkt azért nem adtam Nikit, mert nem éreztem szükségét) szóval a napközi nem fogja betölteni a szerepét és haza fog hozni házit, amitől szintén fel vagyok háborodva, mert legyen elég napi 8 óra tanulás. az itthon töltött idő egyáltalán ne szóljon arról, hogy mit kell még megcsinálni, még ha az ma 1 farkas lerajzolása volt csak.
Niki sajna az utolsó padban ül, mert magas nagyon. ő egyébként lelkes, nem aggódik annyit, mint én. egyedül megy már be, nem is igényli, hogy bekísérjem, de azt amúgy is csak az első 3 nap lehetett. fél 8-ra járunk, mert reggeli az első óra előtt van.
A helyzet fokozása érdekében Csabi most kezdte az ovit, és mivel a bölcsit 1 éven keresztül masszívan utálta, erős fenntartásaim voltak. Bár Niki ovijába ment, Niki helyére, Niki jelét és óvónőjeit kapta meg, ez engem cseppet sem nyugtatott meg.
Csabi még májusban is bőgve kelt fel reggel, hogy nem akar bölcsibe menni. Szóval most elsírtam a bánatom mindkét óvónőnek még a dadusnak is. Felvázoltam az intézményutálatot és anyaszeretetet
Meg is lett a hatása, mert nagyon szépen odafigyelnek Csabira, részletesen jelentenek. A dadus is
Igaz, hogy még csak 2 napot volt, azt is csak délelőtt, de nincs reggel eszeveszett ordibálás és szívesen megy be az én nagyfiam
Az viszont igaz, hogy rettentően halkan, csendesen és jól nevelten. De majd kimutatja a foga fehérjét
Végezetül pár ide egyáltalán nem tartozó kép még nyárról. Voltunk Tiszaszőlősön, Balcsin, a Tisza tónál és tettünk egy 10 napos román-bulgár túrát, ami 2100 km-re sikerült kocsival . A bolgár tengerpart nagyon jó volt, a kölkök rettentően élvezték ( mi is) Végre a saját szemünkkel láttuk apa lakását Bukarestben, voltunk Brassóban, Marosvásárhelyen, Kolozsváron meg még sok helyen, nagyon jó volt. engem rettenetesen kikapcsolt.
Egyetlen, hogy a bulgároktól az utolsó nap kaptunk ajándékba egy hányós-hasmenéses vírust. Ezért az utolsó napunk igen korlátozott mozgásteret engedett. Ráadásul mérlegelni kellett, hogy mikor induljunk, ha egyáltalán el tudunk, mert ugye az ágy kényelmesebb, mint a kocsi ülés, de semmi esetre sem akartam kipróbálni a bolgár vagy román egészségügyi rendszert, egy kiszáradás esetén. Szóval volt kocsiban zacskóba hányás, meg minden… Csabi végül már magyar földön lett beteg, meg én is, és a kórházat is megúsztuk.