Sziasztok!
Eloszor is nagyon koszonom a gratulaciokat es a jokivansagokat! Van kb fel oram addig, amig Kevin ebred! Hosszu tortenet, de probalom leirni, ha nem jon ossze az egesz tortenet, legkozelebb folytatom.
Mult kedden kezdodott, hogy este kb 10 oratol elkezdtek jonni a fagasok, amik tusolas utan erosodtek. Mar pont kolteni akartam Attilat, de ugy gondoltam, hogy jobb lesz, ha eloszor ujra letusolok, nehogy vakriasztas legyen. Tusolas utan gyengultek, majd hajnali 4-re teljesen megszuntek a gorcsok.
Szerdan ugyanez a sztori, este 8 korul 25 percenkent kezdett gorcsolni a derekam, hasam, letusoltam, erosodott, majd kb ejfeltol beallt 5 percesre, es erosodott. Ejfelkor felkoltottem Attilat, hogy van meg ido, de masszirozza egy kicsit a derekamat, mert az egyre brutalisabb lett. Hajnali 3-kor mar eleg ramatyul voltam, hivtuk hugomat es a parjat, Evi vigyazott a gyerekekre, Gabor jott velunk transleternek (ejszakabol rangattuk el)(a mindennapokban jol megy az angol, de a korhazi zsargonnal nem boldogulok, kulonben is a fagasok alatt, magyarul se tudtam, nemhogy angolul) Reggel 5 korul ertunk a korhazba, csinaltak nst-t, megvizsgalt egy midwife, es mondta, hogy a fajasok eleg erosek ugyan, de szinte semmit nem tagultam, ugyhogy menjunk nyugodtan haza, mert ebbol nem lesz gyerek, kulonben is meg koran lenne. Nem akartam hazajonni, mert tudtam, hogy szulni fogok, (Laraval ugyanilyen fajasokkal mentem be), igy ki kellett varnom, hogy beerjen a doki, aki szinten azon a velemenyen volt, mint a midwife, hozzateszem O meg csak meg sem vizsgalt. Adtak 2 szem gyogyszert, hogy menjek haza pihenni, jojjek vissza ha elment a magzatviz, vagy ha addig nem indul el a szules, akkor a 42. heten inditjak, addig semmi, a termeszetre kell bizni. Fel 9 korul ertunk haza, mivel 2 ejjel mar nem aludtam, lepihentem. A gyogyszernek koszonhetoen kb felorankent jelentkeztek a fajasok, es folyamatosan erosodtek. (utolag tudtam meg, hogy ezt a gyogyot visszatartasra adjak)
Este 8 korul ujra surusodni kezdtek a fajasok, ejfeltol a ferjem mar folyamatosan masszirozta a derekamat, mert mar nagyon nem birtam. 3-kor letusoltam, ami fel oraig tartott, mert mar 3-4 perces fajasaim voltak. A helyzet meg elviselhetetlenebb lett, mar sem ulni, sem fekudni nem tudtam, tamasztottam a falat, fagasokkor Attila masszirozott. Szoltunk hugomnak, sogoromnak, gyorsan ideertek. Gabor hivta a korhazat, fel oraig faggattak, hogy milyenek, hany percesek, mikor voltunk bennt stb, stb, de addigra mar szunet sem volt 2 fajas kozott. Hugom mondta Gabornak, hogy mondja ezt meg a midwife-nak es haladjanak mar. Azt mondtak, ok, akkor kuldenek egy mentot. Kb 2 perc telt el, amikor mondtam, hogy nem fog kierni a mento, mert jon a baba.
Amikor ereztem, hogy jonnek a tolofajasok, akkor erkezett meg az orvos, tok nyugisan pakolaszta a kocsibol a cumoit, akkor mar Gabor orditott neki, hogy jojjon gyorsan, mert jon a baba. Fergem nagyon ketsegbe esett. Bejott a doki, ferjem es Gabor lefektettek a nappaliba egy csomo takarora, 2 nyomas, es magzatvizzel egyutt jott Kevin is. 9/10-e Apgarral szuletett. 5-10 perc mulva kiert a mento is. Hivtak a midwife-ot , majd megszultem a lepenyt is, Attila zokogott, de O vagta el a koldokzsinort.
A ramazuri nem ret veget, ugyanis Kevin nem akart szopizni, masnap be kellett vinni a korhazba egy altalanos orvosi vizsgalatra, ahonnan haza sem engedtek minket. Vervetel hegyek, gyomorszonda, gerinccsapolas... Valamilyen fertozest talaltak, antibiotikumot kapott, infuziot. Ezenkivul alacsony volt a vercukra, hiaba kapott anyatejet, 1-2 orara rendezodott, majd ujra kaja elott alacsony volt. Borzalmas volt latni, ahogy kinozzak napokig. Hetfo delelott aztan szonda mellett elkezdett szopizni, de keveset, uvegbol potoltuk a tegcsit, az egesz napom szopival es fejessel telt, 2-3 orakat aludtam. A vegkimerultseg hataran engedtek haza kedden, mostanra sikerult mar valamennyit pihennem. Minden nap jon a midwife. Mostmar aranylag jol szopik, bar a cukra miatt naponta tobbszor inkabb adok uvegbol is, de probalunk atallni az igeny szerinti szopira. Roviden ennyi. Mar 11:34 van, kellett parszor nekifutni. Probalok kepeket is, ha csondben marad a "kis mano hercegem"
Picilulu! Remelem, hogy mar babazol es jol vagy, vagytok!
Mindenkit puszilok, es koszi megegyszer a jokivansagokat! Dorka