Sziasztok!
Szia Szintus!
Barátnőd: nem tudom meddig lehet levetetni a magzatvíz mintát, ezért hülyeséget nem akarok, de ha jól emlékszem a barátnőmnek kb.2hete volt eldönteni. Sajnos nagyon rossz lett az Afp-je, downkórt állapítottak meg nála. Nagyon sokat sírt, nagyon bajban voltak, mert ezenkívűl mindig minden rendben volt. Beszélt orvosokkal, védőnő, család, barátok, s mivel ők megtartották volna mindenképp, ezért úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak a mintával. Tehát ha a mintavétel után is down lett volna, akkor sem kapartatja magát 20-22-24hetesen, így tök mindegy volt. Mondanom sem kell, hogy sokat idegeskedett, meg sírt, de támaszt nyújtottunk neki, meg az orvos is azt mondta (sztk-s orvosa volt még) hogy az Afp-ét eredetileg a nyíltgerinc miatt találták ki és valami okos hozzáalakította a downkórt is...
, de hogy nagyon elavult a módszer mindkét "tesztre", s lassan nálunk is kiveszik a finanszírozott vérvételek közül, mert tök felesleges. Továbbá a down kór (még az én aprónyi tudásommal is) szerintem tuti jól látható az uh-n, fej méret, orrcsont...stb. 30.héten mentek el 4d-sre és ott megerősítették hogy nem down kóros, az arca szépséges...nincs gond vele. Ápr.23-án édes egészéges babuci született...mindenki jól van, s boldogok, hogy jól döntöttek s nem adták meg az esélyt a mesterséges vetélésnek.
Sok nőnek mondták már, hogy beteg a babája s közben nem is, illetve sokaknak mondták hogy minden rendben és mégis valami tragédia történt... nehéz dönteni tudom, de én nem csináltatnám meg. Az uh-ra támaszkodnék. Barátnőmet elküldte az sztk-s doki 5 egymástól független uh-oshoz...mindenhol minden rendben... meg a 4d-s, szerintem elég biztos eredmény, legalábbis az ősrégi vérvételhez képest.
Beírtam a googleba és a 16-18.héten kell levenni a magzatvízmintát. Meg ugye függ attól is, hogy mikor veszik le a vért, meg a vizet, mert ugye még a legjobb orvos is tévedhet pár napot vagy 1-2hetet... s akkor máris nem jó az eredmény.
Nálam elvileg aug.20-án lenne szülés a menszesz alapján, mégis szept.8ra vagyok kiírva a baba méretéből adódóan
Hetente kellett végig járnom dokihoz, hogy pontosan megtudja határozni a korát, mert állítólag minél kisebb annál könnyebb beazonosítani. Na most ugye ez alapján 2és fél héttel vagyunk lemaradva a menszeszhez képest...így lehet nálunk sem jó pl. az afp, vagy bármi más minta ami időhöz van kötve. Ezért Afp-t legelső nap vették le amikor lehetett, hogyha mégis tévedne 2és fél hetet(mert pl. csak kisebb a baba) akkor is benne lennénk még az időben... Szóval most 25hetes leszek szerdán, közben meg lehet hogy 27hetes fejlettségű bébim van csak nem 3és fél kilós lenne, hanem 3000gramm, vagy 2800...
Mint ahogy 30éves 170cm-es nőből is van 55kilós meg 125 kilós is, úgy a babákból is más és más méretűek lesznek.....
Suli: én is kereskedelmit végeztem,(kereskedelmi marketing manager) hivatalosan ilyen szépen hangzik gyakorlatilag, meg wcpapírnak használhatnám
nagyon szeretnék eübe menni, vagy olyasmi szakmát csinálni amiben van pénz, bár ma már szerintem a világon nem sok mindenből lehet pénzt csinálni, mert valami tőke kell hozzá. Anélkül nem megy. Az meg nekem se nagyon van, csak a havi táppénzem, meg majd gyedem
Elvileg az első diploma (10félév általában) ingyen van, de szerintem ha nem kitünő vagy/voltál nagyon nehéz jó és megfelelő helyre bejutni. Költségtérítésesre simán lehet. De azok félévente 100ezertől a csillagos égig. pl. érdekelt volna a gyógyszertári asszisztens is, na de szeptemberben pénzért 730ezer, ált.orvos 975ezer
a tesóm törire jár félévente 175ezerért (diákhitelből) szerencsére már csak 1éve van. És úgy néz ki el is végzi. Csak hát hiába imádja a törit, mi lesz belőle??? Töri tanár 100ezerért havonta???
Illetve az a baj, hogy hiába szeretnék menni az eü főiskolára és ha szerencsésen alakulnak a ponthatárok még be is jutnék, de nincs biológia/kémia/fizika...stb érettségim, mert legalább 1 ilyen tantárgyból érettségi kell. Felhívtam a volt sulim mert ott lehet elsősorban megoldani az ilyesmi cirka 45ezerért...
Amikor én érettségiztem (nem is olyan régen) ált.tárgyakból+marketingből akkor még nem kellett ilyen előfeltételeknek megfelelni, de azóta igen. És azért mert valaki változtatott a szabályokon, megint mi szívunk, mert nekem kell zsebből fizetni a különbözetet...miért nem adnak lehetőséget ingyen a pótlásra??? Mert nem tehetek róla hogy változtak az idők. Bár arról igen, hogy én akarok más szakmát, na de ha már nincs olyan munka amiből meg lehetne élni és keresem a legjobbat...
Most célba veszem a szakközép iskolákat és megpróbálok valamit kezdeni magammal pl. újra érettségizni, vagy beszámíttatni, hátha 1 két év alatt eüs.érettségim lehetne. Csak még nem mertem telefonálni mert félek, hogy ez olyan sokba kerül, hogy ismét esélyem sem lesz.
mert tuti, hogy a felnőttoktatás nem ingyenes egy középiskolában sem nálunk. A tankötelesek természetesen a gimiig ingyen tanulhatnak. Érdekelne még pl. kozmetikus vagy fodrász szakma, de 2 évesek vagy 3 és kb.fél milla, ami nekem nincs, meg utána még venni kell cuccot, hely kell hozzá, és nem is biztos hogy menni fog. A kozmetikusok is egyre lejebb csúsznak, a fodrász meg még azért megyeget, de az ő forgalmuk is esett (ismerősőktől tudom) meg az életből is látom. Szóval nem tudom mit kéne tanuljak vagy csináljak, de a gyerek után olyan munkahelyet kell találjak vagy teremtsek magamnak amiből nem luxus között, de megélünk és megtudom oldani a reggeli elvitelüket, meg a délutáni elhozatalukat.
A legfontosabbak az életemben a gyermekeim és az anyukám ugyanazon a szinten vannak csak másképp, anyukám sajna egy hajszálnyit hátrébb, s a férjem, öcsém a következő az életemben, ők egy húron. Mind nagyon fontosak nekem, sőt csak ők vannak nekem. S mondhatni hogy nekik is csak én vagyok. Amúgy nagy család vagyunk, de ez nem látszik.
Anyum 90-ben szülte öcsém, februárban. 91márciusban négykézláb mászott a hátában lévő fájdalomtól. Orvosok szerint csak idegbecsípődés...meg számtalan egyéb magyarázat. Végül bekerült a tétényi kórházba kivizsgálásra. 7éves voltam látogatóba mentem nagyimmal-sosem felejtem el-anyu mondta pisilnie kell, mondtuk neki és? Hát menj pisilni, nem tud szóljunk a nővérnek, szóltunk majd elmondták reggel mikor ment wc-re összeesett a folyóson. Azóta nem tud járni...
25éves volt egy 7 meg egy 1éves gyerekkel!!! Az én apám meghalt mikor 3voltam. Az öcsém apja meg kicsit gázos. Kiderült gerincdaganata van, mely spirálszerűen tekeredett a gerincvelőre. Az összes kórházat bejárta, gerincsebészt, és mindenen átment amin csak átlehet. A nyakát szúrták, a mellét fúrták (csontot) stb.stb. nem is tudom elmesélni, mert nem bírom megjegyezni. Ma már pl.nem lehet tőle vért venni, mert nincsenek vénái mert szétrobbantották az összeset. Egy orvos vállalta, hogy megműti, de nem valószínű hogy túléli. Egy napos műtét következett, (ez a 2-3éves kórházi kezelések vizsgálatok után) amikor a doki kinyitotta anyu hátát, kijött félidőben, hogy 4kb.40cm-es platinát kell berakjon (olyan mint a villanyoszlop) mert a rák "megette" a gerincét, illetve döntenünk kell, hogy vagymeghal vagy járni nem tud többé, mert az agyat és a láb mozgatásához való ideget szét kell vágja hogy le tudja fejteni a daganatot, így egy éltere megszűnik az agy és a lábai közötti kapcsolat. Döntöttünk, az életét választottuk. A műtét után több idegpályálya roncsolódott. Teljes fogyaték következett nála. A szemén kívűl semmi nem mozgott, a szemgolyóival beszélt...
27 éves volt, (ha az időre pontosan emlékszem) amikor közölte az orvos, hogy kb.6hete van hátra,vigyük haza mert tök mindegy hol hal meg, csak a kórházba ne foglalja már a helyet.
Hazavittük 8 évesen ápoltam az anyámat,főztem,mostam takarítottam, öcsém neveltem. A nagyim (ő anyja) segítségével, mert ő nem velünk lakott. Tesóm apja kőműves, sosem volt otthon, segíteni ha akart volna sem tudott volna, mert elég igénytelen a mai napig...a betonon meg téglán kívűl semmihez sem ért. Aztán nagymuterom tömte anyuba a gyógyteákat, a Mária Trében könyvet kívűlről tudom.
Anyu mást nem evett ivott, csak ezeket a sz@rokat, amitől egyre jobban lett, bár már gyakran hányta ki még mielőtt ivott volna. Eltelt a 6hét s anyu élt, mozgott a feje,elkezdett beszélni...stb. Ahogy telt az idő egyre fejlődött. 1év után ahhoz képest hogy már élnie sem lett volna szabad több orvos szerint, egyre jobban lett.
94ben adódott egy lehetőségem, anyu támogatta,intézte, hogy nagybátyjám vigyen ki magához amerikába. 10évesen kimentem egész nyárra. Azt akarták éljek ott, legyek gyerek...nagybácsi nagynéni, unokahúg, meg unokabáty. Gazdagok, jól éltek, semmi gond...Éltem 3hónapig a gyerekeknek szánt életet, majd hazajöttem. Anyu önkormányzati lakáspályázaton nyert egy szociális lakást, 23nm-t, ahova mentünk 3-an, meg nagyim is mert közben elvált nem volt hova mennie...
Anyu ott már annyira felépült, hogy járókerettel, gyógytornász segítségével pár lépést megtett. Egyre fejlődött, hiába volt 40kiló súlyfeleslege a betegség, fekvés miatt. Majd újabb tragédia a szórólapos kitette az ajtó elé a szórólapot, anyu kinyúlt érte a tolókocsiból, ami előrebillent ő pedig kiesett belőle, rá a lépcsőre eljes súlyával a bal lábát beszorítva. Anyunak a betegsége miatt nem forr a csontja össze. Természetesen spirál 2szer illetve 2kereszttörés lett a lábában. 1év alatt hozták emberi formájúvá. Fél évig húzatták a bokáit, mert az meg megrövidült ínszalaggal szenvedett. Szóval nagyjából ennyi. Ez a baleset teljesen keresztbehúzta a járást. Azóta tolókocsis. A súlya miatt sehogy nem tudna megtanulni járni. De van életkedve, anno azért küzdőtt mert azt mondta :" addig akarok élni míg felnőnek a gyerekeim, látni akarom" most pedig jön a második unoka...
ez is élteti, mert jöttek betegségei, vannak fájdalmai, s néha nem könnyű neki az élet. De nekünk nehezebb lenne nélküle, nekem legalábbis biztosan. Ma már főz, mos, takarít...mindent megcsinál tolókocsiból segítséggel. Leginkább az enyémmel, mert egy hullámhosszon vagyunk nagyon. Nagymuterom azóta is velünk él. Sajnos továbbra is önkormányzatiban, az előzőt kibővítettük, átalakítottuk anyu igényeihez, 3éve pedig itt lakunk ez 100nm-es. Ebben elférünk-még. Sajátra lehetőségünk nem lesz szerintem sosem...
Anno anyu kezelése, orvosai elvittek mindenünket amink volt, öcsém egy telket örököl majd az apjától, zártkert, s mint egy méh-es úgy néz ki. Férjem révén örököltünk volna egy fél ház 1/3adát anyós halálakor, ez pénzben kb.600ft. lemondtunk róla az öcse javára, mert ezzel nem lettünk volna kisegítve, de sógor meg akkoriban ebbe tönkrement volna, ha minket meg bátyust is ki kell fizetni...
Szóval így nézünk ki. De azért nem vagyunk elkeseredve. próbálunk előrébb menni, jutni. S hiszem hogy valaha sikerülni fog.
Na bocsánat, hogy egy szép kis regényt írtam.. jobb ha tőlem nem kérdeztek semmit
elkezdem azt nem hagyom abba.
Puszika.