Sziasztok!
Anhel: atyaééééég, mekkora nagy csaj már Dóri..
Bluebox: olyan jó volt látni benneteket, bár túl sokat nem tudtunk beszélni sajnos..
remélem hamar meglátogattok minket Kristóffal..
Kristóf, annyira édes, ő, már igazi nagy pasi..
ja, és igen nagyon-nagyon csini vagy, nem is értem miért írtad az ellenkezőjét..
Dóri: örülök, hogy jelentkeztél, viszont sajnálom a dédit..
de ezek szerint Danóval minden oké, és az viszont nagyon jó hír..
Etelka: nagyon jó volt újra látni, és remélem minél hamarabb sikerül újra találkoznunk..
Boti egyenesen meseszép, csoda édes kis baba..
Nitacska: mit is írhatnék..
nagyon örülök, hogy benneteket is láttalak, Barni nagyon tuti kis pasi, édes pofa, és gyönyörű..
Beagle: mi beszéltünk telcsin, mindent tudsz, holnap írok..
sok-sok puszi..
Dórinak mihamarabbi pöttymentességet..
Csicsuka: Matyi még nem jár oviba, mert amúgy is itthon vagyok Ákossal, és azt sem akartam, hogy hazahordjon mindenféle nyavalyát Ákosnak, de szerintem fel sem vették volna, mert itthon vagyok..
de amúgy sem áll szándékomban elkapkodni ezt a kérdést, mert szerencsére anyukám is szinte mindig itt van velünk és rengeteget segít a fiúk körül, így tavasztól még dolgozni is el tudok kezdeni itthon..
Bábaildi: aranyos vagy, hogy izgultál értünk..
és NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK A VENDÉGLÁTÁST!!!!
ez a találkozó tényleg nagyon jó ötlet, bár akadozva indult az "élménybeszámoló" (bár aztán belendültek a csajok), de még kísérleti fázisban van a dolog, így ez teljesen érthető..
a szülésznők, akik vendégül láttak minket, tüneményesek, nagyon kedvesek voltak, és olyan "terülj-terülj asztalkámmal" vártak minket, hogy csak na..
de azért ha nem bánod megemlítek pár dolgot, amit tapasztaltam, de nem ám a kötözködés kedvéért, hanem mindenképpen a további talik jobbá tételéért..
aki pici babával, vagy pocakkal érkezik, teljesen ideális minden körülmény..
úgy gondolom, hogy a hozzám hasonló hordozón kívüli életet élő gyerekekkel érkező anyukáknak azonban (ha jól láttam, én voltam egyedül, vagy talán még egy anyuka), érdemesebb a szabadtéri talira menni, mert az a tér, ami az asztalokon és a vendégeken kívül volt, nem volt elég a gyerekeknek..
bár a fiaim, nagyon jól alkalmazkodtak a helyzethez és minden játékot szívesen kipróbáltak, Ákos minden finomságot meg is kóstolt a "terülj-terülj asztalkáról"
, de hosszútávon (kb fél óra után) már nem bírtam őket szóval, játékokkal egy helyben maradásra bírni..
menthetetlenül menni akartak, és mentek is..
vagyis hát Matyi, de nem csinált semmi rosszat, csak húzgált maga után a folyosón egy játékot, amit ott talált..
nem kiabált, nem rohangált őrült módjára...
(mikor már kezdett felgyorsulni, és hangosabbá válni, anyukám direkt le is vitte az udvarra..) de ez az ott pihenőknek nem igazán tetszett (megjegyzem, maximálisan érthető és nem is jutott eszembe, hogy egy ilyen programot közvetlenül az aludni vágyók mellé szerveznek..
), és amikor Ákos elsírta magát (a lépcsőnél a folyosón, mert nem bírtam visszaimádkozni a terembe), mert ment volna a tesója után, akkor már egy "kedves" hölgy nem bírta tovább cérnával, és elég gorombán "nekem esett", hogy mégis mit képzelek, ez egy nővérszálló és, hogy aludni szeretnének, mert 3 napig dolgoztak..
(végül is érthető) na, mi itt jöttünk el, mert nem akartam senki nyugalmát megzavarni, de azért rosszul esett ez a lerohanás, mert nem én akartam odamenni hangoskodni és ebből a szempontból nem volt szerencsés a helyválasztás, bár gondolom azért korlátozottak a lehetőségek..
hidd el nem kötözködni akarok, és tényleg nagyon igyekeztem "kordában" tartani a fiaimat (akik tényleg partnerek voltak és alkalmazkodtak is a helyzethez amennyire csak tőlük tellett), de mégis csak gyerekek, se lekötözni nem tudom őket, se kikapcsoló gomb nincs rajtuk..
úgyhogy ha mi megyünk legközelebb, csak a szabadtéri bulira nevezünk be..
szóval nekem még most is az a véleményem, hogy nagyon-nagyon jó ötlet, és tényleg nagyon hasznos is, arról nem is beszélve, hogy találkozhatunk a neten kívül is, akikkel ott tartjuk a kapcsolatot..
remélem senkit nem bántottam meg a beszámolómmal, de muszáj volt ezt megosztanom veletek..
és akkor a várva várt képek..
terülj-terülj asztalkám..
csipet csapat..
Nitacska+Barni és Etelka+Boti..
ez volt a tali terem..
a fiaim birtokba vették a játékokat..
ennyi képet tudtam csak csinálni, azalatt röpke egy óra alatt amit ott töltöttünk..
puszi
Móni