Szia Tündike!
Igen én vagyok és én is október 8-án szültem (31. hetesen, "sima" szüléssel). A vizsgálat előtt jócskán magam alatt voltam, mert minden doki mást mondott (3 hónap, 6 hónap, 1 év...), én meg azonnal gyereket akartam, közben vérezgettem, pecsételtem, majd jött a rettegett kontroll 7. héten, mert a menszim miatt nem tudtam elmenni.
A dokim már várt, tüzetesen megvizsgált és közölte, hogy a méhem nagyon szépséges, semmi seb sehol, a varrataim is szépek (mert persze a gátmetszést nem úsztam meg, mert felakadt a babám). A pecsételgetés normális, el fog múlni, sőt még akár köztes vérzésem is lehet az se probléma, pár ciklus és helyre áll a normál rendbe minden. Kifaggattam, hogy milyen esélyeim vannak arra, hogy sikerüljön teherbe esnem vha is, esetleg olyan hamar,mint anno (elsőre), annyit mondott rengeteg gyerekem lehet még, csak próbálkozzunk. Hormonvizsgálatot egyenlőre nem javasol, mert anno ill. a terhesség alatt is minden eredményem rendben volt. Aztán annyival búcsúzott, hogy nyugodtan pezsgőzzek szilveszterkor, mertha már akkor babás lennék egy pohár nem fog ártani neki és nagyon vár vissza egy két csíkos teszttel. Ennyi.
Azóta úgy kezelem a helyzetet, hogy ez a minusz első hónap a babaprojektben. Iszok cickafark teát-már nem is annyira szörnyű, majd peteéréstől palástfüvet. Eszem a maradék Elevitemet, eddig teszteltem 2 negatívat, tehát még van idő, a hőm lenn van (36,3-36,4 között mozog), ma vagyok a 13. napon.
Próbálok nem rágörcsölni, de ahogy a fenti minidiagnózisom mutatja
ez nem nagyon sikerül...rengeteget gondolok a babásodásra, és hogy minél hamarabb sikerüljön, bár tisztában vagyok vele, hogy lehet, hogy hosszú-hosszú hónapokig fog tartani ez a próbálkozós reménykedős/csalódós állapot.
Drukkolj Nekem, én nagyon bízom benne, hogy sikerül gyorsan mind2őnknek lebabásodni. Sok kedves embert megismertem a babaneten, akinek a lelki erejéből és a példájából merítkezhetem.
Lesz babám, akarom és tudom... csak ki kell tudnom várni!