Sting!
Nem akarnék ismeretlenül én sem beledumálni a ti életetekbe,... nem akarnék nagyon se szennyest teregetni, se magánéleti dolgokkal traktálni senkit, hiszen ez nem erről szóló topik és egyébként is az ember legbelsőbb magánügyei közé tartozik...
...ha valakik már itt tartanak a BMC-ben, vagy egyáltalán csak a meddőségi központ környékén, azt többnyire mindig hosszú évek próbálkozása, küzdelme előzi meg. Ezt mindannyian tudjuk, hogy nem egyszerű vannak jobb és rosszabb periódusok, van mikor fel tudunk állni, és van mikor mélyponton vagyunk... minden kapcsolatot próbára tesz már önmagában ez a helyzet is!
Nálunk is volt egy közel 1 éves mélypont. Én előtte kezdtem a BMC-be járni kivizsgálásra, és nem vágtunk bele a lombikba, mert elbizonytalanodtam, hogy szabad-e vállalnunk, ha annyi a probléma köztünk... és mi van ha nem véletlen hogy nem sikerül.
bő egy év alatt jutottunk el oda, hogy azt éreztem, hogy igen, nekünk tényleg közös a jövőnk is
ehhez viszont Lacnak is kapcsolni kellett, és át kellett értékelni sok mindent.
...külön külön lehet hogy nem nagy dolgok, de tudom, hogy az ő életében hatalmasak, és ezekből is azt láttam, hogy tényleg engem szeret és mindennél jobban szeretne közös családot... (cigit letette, nem volt sörözgetés a haverokkal, csak max havi 1, normális étkezés, mozgás,...)
én a boldogságot tűztem ki mindkettőnk elé elérendő célként. és úgy voltam vele, hogy ha ez külön megy akkor külön, de legyen jó mindkettőnknek, ha együtt, akkor viszont tennünk kell érte.
mindenhol vannak mély pontok, és tökéletesen egyet értek abban sajt@l, hogy ha nem ez a kapcsolat hozza meg a boldogságot Nektek, akkor nem szabad sokáig húzni, mert annál nehezebb!
...és nem utolsó sorban ha az ember családra vágyik már, akkor nincs energiája/kedve,... ahhoz hogy évekig nyűglődjön egy működésképtelen kapcsolattal!
Ezt csak Ti látjátok!
Kívánom, hogy úgy döntsetek ahogyan Nektek jó és ahogyan boldogok lesztek, és remélem mielőbb a pocis táborban üdvözölhetünk, hisz ez a vágyad
bocs hogy ilyen hosszú lettem...
puszi
eszter
Imádom a csokit!!! Kár, hogy már nem szabad ennem, a francos IR miatt... 
, a pocimba! Halljátok ott a magasban? Ne csak a lábatokat lógázzátok a felhők csücskén!!! Szóval lehet adakozni! 
