Kiemelt témák

Betti, az éjjelek..szinte alig alszom..pedig állítólag ilyenkor milyen sokat alszunk..jó ,ha összejön 4-5 óra, sok részletben..állandóan rémálmaim vannak ,a legkülönbözőek..elmúlt éjjel eltévedtem ,nem tudom hol jártam ,egy repülőtér volt, de én még sosem voltam ott és mindenki idegen nyelven beszélt ,azt sem tudtam melyik ország..és akármerre mentem a halott osztálytáram jött szembe velem.Három éve halt meg egy autóbalesetben, elgázolták a járdán.Ritkán gondolok már rá, csak ha az iskolásévekre gondolok.

Na, most jól kisírom magam....

Megyek is, most úgysem vagyok jó beszélgetőpartner..
könnyű álmot Nektek...

szerintem sírj, amikor jön! én ezt tenném. Pszicho nem mondott erről valamit?
Nem hiszem, hogy jót tesz neked, vagy a kicsi babádnak, ha folyton csak nő benned a feszültség! Engedd ki!

Úgy tudom, hogy mindenkinél ilyen stresszes a terhesség, akinek meghalt az előző babája.
Jázinak, nekem és másoknak is ilyen lesz (hamarosan!!! )

Nem attól vagy erős, hogy visszatartod.. úgy teszel, mintha nem lenne félelem, pánik. Attól vagy erős, hogy vállalod, megküzdesz vele, ha jön, akkor kisírod magadból. Vagy kiírod, nem tudom.

de nagy dumagép vagyok, hejj

Bocs, úgy beszélek, mintha tudnám

5 óra óta kuksolok a nappaliban, olvasok.
Pocsék éjszaka, pocsék gondolatok, düh magamra, amiért erősebb volt a rossz ismét mint a jó, amiért már megint eszem vesztem az aggodalomba.
Álmos vagyok, ingerült és belefáradtam a félelembe. Párom szerint hiszti.

Franka, hogy miket olvasok? Nevetni fogsz! Romantikus regényeket, Nora Robetrs, Daniell Steel, amiket korábban talán két évben egyszer, ha kezembe vettem, akkor is fél óra alatt átrágtam.
Most ez esik jól, hogy a gondolataim el legyenek varázsolva, hogy kiszakadjak csak órákra a félelemem bilincsei közül és hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen a cselekményen agyalnom.
Ez megy 3 hete, de lassan kezdek eltelitődni ezzel is.

Jó lenne beindulna ez a nap lassan, mozgalmas lesz.

Jó reggelt!

Ma be kell mennem a munkahelyemre, leadom a tp papírt..éjjel vmi nagy zajra felijedtem 2 körül, mire rájöttem ,hogy a apadlásról jön, addigra halálra rémültem, azt hittem az udvaron zörög vki..de valószínű vmi állatkák..félelmemben a férjem hívtam, Ő meg mondta, hogy most mit csináljon, kapcsoljam fel az összes villanyt...aztán a fáradtságtól kétszer hánytam..
és még három éjszaka...


Franka, igazad van, ki kell adni, én is ezt érzem,talán azelfojtás miatt van a sok éjjeli ébredés zakatoló szívvel, a sok apró -cseprő dolgon pityergés(pl.elsóztam a főzeléket...)

Tünci, Franka, Betti, Jázi, és mindenki más, elolvastalak Titeket, de nem tudok most írni, rohannom kell.
Csak azt akartam írni, hogy teljesen, teljesen megértem amiket írtok és olyan találóak, szinte megfoghatóan fájdalmasak.
Itt vagyok Veletek, akkor is, amikor nem vagyok itt. Na nem mintha ez segítene, csak azt akartam, hogy tudjátok mindannyian.
Nagy ölelés, sok puszi mindenkinek, és egy-egy simi hasra és üzenet odabentre, és odafentre, hogy szeretjük őket.

Olvaslak és gondolkodom, hogy mit is lehet mondani a félelmekre, aggodalmakra.. és nem tudok semmit, közhelyet nem is akarok, az olyan bláblábláblá.. én is aggodtam, aggodok, de valahogy leküzdöttem és leküzdöm hosszabb rövid időre a gondolataimat, félelmeimet és megprobálom élvezni is a terhességet, akarok pozitívumot is bele venni, erőlködtem és erőlködöm, muszály, muszály mert nem lehet másképpen... azonkivül vannak dolgok amiket nem lehet befolyásolni, nem tudunk változtatni dolgokon bármit is megteszünk.... ezt el kell fogadni...

leda2002... nem tudunk változtatni dolgokon bármit is megteszünk.... ezt el kell fogadni...

én nem tudom elfogadni.
Várom, hogy találkozzam az "illetékessel", hogy reklamálhassak, hogy itt valami tévedés történt!!! Mert ez nem lehet igaz, ez nem történhet(ett) meg.
Az nem lehet, hogy nekünk mostmár ez maradjon az "életünk".
Ez szerintem nem ÉLET.

Ha sokáig koncentrálok arra, hogy meg akarok halni, akkor bejön?? Bevonzom vajon? Sok hónap sikertelenség után kezdem elveszteni a türelmem.

Remélem, mindenki másnak jobb a hangulata ma!

Bevonzzol egy nagy fenéken billentést, ha ilyen butaságokat beszélsz!Ilyeneket ne mondj!!!
Pici lányotokra mennyit vártatok?Voltál dokniál ezügyben?

Na legalább papíron nevetsz, ez is valami.
Szóval, dokinál voltál???

ja... hmm, mi nem "próbálkozunk". Szóval max a szeplőtelen fogantatásban reménykedhetnék

Nem akartok próbálkozni vagy doki véleménye szerint védekeztek?

nem akarunk

megértettem, nem akarok vájkálni, csak érdeklődök felőled...
Én várom már, hogy próbálkozhassunk, de amint eszembe jut egy pozitív teszt, egyből beparázok, hogy mi van ha megint bejön a 10-15 %...

Ne "utáljon" senki ezért, de mi a kislányunkra nem kellett, hogy várjunk. Semennyit. (.....)
és most, hogy nem akarunk (?!) gyereket, oda kell figyelni. Utálom ezt nagyon.

nem vájkálás

A másik vonalzódat nem akartad visszarakni?

A második terhességem ezzel a nappal zárult volna.
Vajon hány ezer, százezer nő jutott el erre a napra sikeresen?
Lehet ezért vagyok olyan nyomi ma.

A vérnyomásom előbb mérték 90/58. Lehet ezért fáj a fejem napok óta vagy az a magastól van?

Majd akkor visszarakom, ha próba indul.Addig végülis nem kell, mert csak hőgörbét fogok vezetni, az meg ki a fenét érdekel?Igazából engem sem.
Én ilyen körülményekkel, ilyen tragédia után nem útállak, hidd el, pedig vannak, akikre haragudtam, hogy egyből összejön és persze kipottyan és egészséges...most is felfoghatatlan, hogy van ilyen, de senkitől nem fogom irígyelni a gyerekét, mert az a gyerek amúgy sem az enyém, nekem saját kell.A barátnőmre a mai napig haragszok, hogy végigcigizte mindkét becsúszott terhességét és persze minden rendben volt.De millió más emberre is haragszok ilyenekért, de megfogadtam, hogy nem hagyom azt, hogy más elcseszett, felelőtlen ember élete felmérgeljen egy szinten túl.Magammal akarok foglalkozni úgy, ahogy én gondolom.

Jázmin nagyon jó vagy!!! Erre gondoltam. Te már tudod mi a fontos. Csak így tovább, tartson ez ki sokáig és meglátod majd azt a kis fényt...

Próbálom ehhez tartani magam, persze vannak szar napok, mikor minden fekete, de törekszem a jobbra.És most a legfontosabb feladatom, hogy csak tesóbabára koncentráljak, hogy sikerüljön mielőbb, és úgy, ahogy, rettegve, félve de végigcsináljam.Jázi babámat a szívembe bezártam örökre és mindennap gondolok rá, de a tesójára kell koncentrálnom minden erőmmel, mert csak így sikerülhet.Egyszerűen boldog akarok lenni.Néha úgy érzem, hűtlen vagyok hozzá, de nem vagyok az, tudom.Szeretem és a részem marad mindig, ő a mi első babánk örökre.

Franka:meló ügyben van valami fejlemény?

Jázmin nagyon örülök, hogy így gondolod. Franka te se akarj meghalni!!! Mélyre kell merülni, hogy utána felfele mehess, de előbb utóbb el kell indulni arra is. Van kapaszkodó, csak meg kell keresni. Keresd!

Boboka szerintem (remélem!!!) ma megkapta akire vágyott. Ő megtalálta a kapaszkodót és el sem engedte. A szívében ezentúl két kicsi babát dédelget majd. Nem lett hűtlen az elsőhöz, de már van akit igaziból szerethet. Eltelt egy év... Talán ő sem gondolta, hogy lehet ebből kiút.

Boboka hír a 2009 szeptemberieknél...

Betti!

Mit is kívánjak? Azt hiszem, azt, amit a szíved szeretne!!:) Egy egészséges, időre született kisbabát!:):)

Astrid, nagyon köszönjük!

Bobokának és kislányának egészséget, boldogságot kívánok!

Az első sikerélmény itt.

Jobban vagyok, megnyugodtam, most csend van. Egy ideig.

Jázmin
Én teljesen magamt látom benned, a második terhességem elveszétse után. Azt az utat, azt az érzéseket látom. Nyilván nem azonos az életünk, de én is teljesen úgy gondolkodtam mint te, ugyanazok vagy hasonló érzéseim voltak. Azért nem is írom, hogy jobb lesz, mert olyan ez mint egy sötét alagút, van egy kivezető út, valahol fény a végén, de amíg bent vagy.....de azt is tudom, hogy ugyanúgy végig fogsz te is menni az úton, ami előtted van, a jelenlegi érzéseidnek pedig épp az útnak azon szakaszán vannak helyei, ahol most vagy.
Nem akartam nagyon bölcs lenni vagy ilyesmi, nem szeretem én sem az ész osztást, csak azt akartam mondani, hogy éreztem a dühöd, iróniád, elkeseredettséged és fájdalmad, én is, tudom mit jelent. Talán azért fogalmaztam neked, mert mindenki reakciója más és szinte a magam útját látom benned. Ne haragudj, hogy leírtam, nem bántás volt, most nem is tudom, hogy állnak már össze a szavak, hanem megértés.

Uram Isten!
Ami riport most van a Fókuszban! Drogfüggő anyák újszülöttjei, a kicsiken már a szülés után pár órával jelentkeznek az elvonási tünetek. Hát emberek az ilyenek? Van ezeknek lelkük? Nem lehet ezeket a nőket meddővé tenni, hogy soha ne csináljanak ilyet legközelebb?
Iszonyat volt látni azokat a piciket, ahogy már az első óráikban küzdenek a drog ellen. Megáll az eszem, ez valami vicc.
Az ilyen "anyát", azonnal fejbe lőném, ott, helyszínen. (elnézést)

Én azon vagyok kiakadva, hogy az új Ptk. szerint,az ember házasodhat a testvére gyerekével..hogy törvénnyel támogassák a vérfertőzést, a beltenyészetet, hát ez felháborító!

Fábry után lesz szó ezekről a nőkröl!
Borzasztó ez............
Szegény kicsi babák

Franka sajnos sok minden felett nincs hatalmunk... a tragédiák, a fájdalom, a gyász is az élet része bármilyen nehéz is velük együtt élni... és mindenki másképpen éli meg. Ami viszont utoljára kell, hogy meghaljon az a remény és akkor van erő túl élni, tovább lépni és megprobálni örülni. Én biztos vagyok, hogy neked is még sok szépet tartogat az élet, csak néha nem abban a tempoban és formában kapjuk meg amit kérünk, ahogyan mi szeretnénk....és azt kivárni a legnehezebb..

Jó reggelt!!!

Segítséééééég!!!!
Nem lehetne valamit tenni, hogy a kolléganőm itt mellettem húzzon bőrt a fogára????
Most micsinájak vele?

Húsklopfoló??

Szépeket írtatok, csak tudnék már egyszer itt lenni mondjuk 10 percnél tovább.
Este szalma leszek, férjem megy koncertre, úgyhogy ez a terv.

Franka, minden amit írsz...tudod.

Tünci, Betti, még Nektek akartam írni, hogy én örülnék, ha nem lenne itt tabu a babavárás, majd később maga a baba. Én örülnék, ha írnátok a terhességetekről, tudom, hogy nem könnyű sem átélni, sem leírni, és nincs egy csapásra megoldva minden, jaj, dehogyis.

Jázi, jó volt Téged olvasni, tudod, hogy értem.

Drága Boboka és Nikibaba.

„Tudod, mi volt a hét csoda?
Egy újszülött kis homloka,
Egy falevélen az az ér, amely a gyökerekig ér,
Egy szó mely idejében jött,
Egy darab ég a csend fölött,
Egy kéz mely utánad nyúlt, mikor csillagod földre hullt,
Télen egy jó meleg szoba,
S ha szépen érkezel. Oda.”

Nagy boldogságot Nektek egymással, és a többit meg nem tudom szavakkal eléggé kifejezni.
A legjobbakat, legszebbeket kívánom.

Zaha kolleganőnek szeretettel:



Na ezzel megoldva.

Betti:megértem és egy cseppet sem gondoltam bántónak.Igen, vegyesen vagyok, hogy így, hol úgy, de eltökéltem magam és kész, ebben nem hagyom magam, megcsinálom, akarom.
És az, hogy nem folyok bele a terhességekbe, ez nem bűn és nem érdektelenség, csak még védem a lelkem, mert rohadtul fáj az újabb terhességek hallatán.És érdekel és tényleg kívánok minden jót, mert itt valamennyien ezt érdemeljük, de nem fogok álszentkedni és mindenkit a keblemre ölelni, újjongani és térdre borulni.Mindenkinek a maga aktuális kis élete a fontos, nektek a terhesség, nekem pedig a remény és próbálkozás, Frankának a dühöngés, sírás, beszélgetés, Zahának a jókedv vagy épp a legalja...még megférünk itt egy helyen.De valahogy úgy ézem, ez nem fog sokáig így lenni, ami teljesen természetes dolog.
És az, hogy én nem érdeklődök a terhességetek éppen aktuális állásáról, azt sem érzem bűnnek és lehet engem ezért büdös bunkónak, irígynek vagy akárminek tartani, én vállalom, mert ez is én vagyok.Ilyen vagyok.Olyan nagyon fáj a lelkem, hogy nem élhettem át, hogy nem akarom másét látni és hallani közvetlenül.Elfogadom, de a legtávolabb próbálom magam tartani tőle, így védekezek.És csak arra gondolok, hogy velem is meg fog történni, és minden percét imádni fogom, de csak a sajátommal tudok törődni.Gondolatban.Én így élem meg, ne haragudjatok.
Azt hiszem ma reggel kitettem a lelkemet ide szépen.
És félreértés ne essék, ezt nem azért írtam, hogy akkor pátyolgassatok engem, szó sincs róla.Csak így talán könnyebben megértitek, ha néha nem tudok belefolyni vagy nem kérdezek-beszélek dolgokról.

Jázmin, fenti dolgokat senki nem is várja el tőled. Anno én sem tettem, mert még kérdezni is nehéz volt.
Nincs ezzel semmi baj sem.

Jázmin, jól tetted, hogy kitetted ide.
Minden abszolút érthető, amit írsz, amit érzel, szeretnél. Ebben a topikban minden megérthető.
És alakuljon bárhogy is, én szeretnék maradni, és szeretném ha mindig ismernénk egymást itt akkor is, ha másképp alakul az életünk.

Még elfelejtettem írni, hogy felhívtam azt a dokit. Képzeljétek, azt mondta, hogy gyászolóknak nem ad magánrendelést, és mondta, ne iratkozzak fel a várólistára, hanem majd ő hív egy hónapon belül, ha megürül nála hely.

Franka, az a vigasztalodas.hu nagyon jó. Írtam a Singernek. Ne gondoljatok hülyének, aki kapkod összevissza, csak szeretnék már valahogyan jobban lenni a családom miatt, és persze hogy magam miatt is.

Betti, a fejed nem fáj már?

És Tünci, Neked hogy ment ma az alvás?

Azt nem merném kijelenteni, hogy nem fáj már, de nem annyira vészes már talán.

Ne haragudjatok, azért, amit ide fogok most írni, lehet, sokan megvetnek érte, de egy órája már bőgök, olyan keservesen, ahogy rég volt már.
Igazából most szembesültem vele, hogy így egyedül vagyok itthon, tegnap csak azt éreztem, hogy valami nincs a helyén bennem, hogy nem jön vissza a kislányom, vége, lezárult egy történet. Az élet vagy Valaki aki fent rendezi a dolgokat, néha azért tudja, hogy mi használ és mi nem és azt gondolom nagyon jó rendezte így el, ahogyan van. Magamnak sem bevallva, valahol azt vártam, hogy folytatódik minden ott, ahol abbahagytuk és bizony most szembesültem vele, hogy új élet, új emberke, nem jött vissza és jó is ez így, ahogy van, mert semmiképp nem tudtam volna elválasztani azt, hogy egy kislányban ne Franciskámat keressem, várjam vissza.
Inkább csak úgy mondanám ezt most, hogy elsirattam és meg kell tanulnom mostmár az új felé fordulni, teljes mértékben, mert ő viszont nem érdemli meg a múlt keserveit, csak egy 100%-os anyát, aki mellette áll, érte él. így is kapott már belőle eleget, eddig.

Betti:végre.Az utolsó bekezdésedben írtakat próbáltam már régebben megírni itt Tüncinek, csak más szavakkal.Végre végre végre.
Tudod ez nagyon zavart, hogy még így, az új élettel is a régit síratjátok.Az újjal kell fogalkozni a régi mellett, mert ő van itt veled és igen, megérdemli, hogy szívvel-lélekkel vele légy, Franciska emlékével együtt.De vele kell most foglalkoznod.És örülök, hogy erre rájöttél és leírtad.

Tudod Jázmin, valahol az ember, legalább is én, tudatában van annak, mi lenne a helyes, de nem volt ez olyan egyszerü, a történtekkel együtt élni és minden nap megküzdeni a remélni akarással meg az aggódás sötétségével.....veszélyes keverék, számomra biztosan. Persze létezhetnek erősebb nők nálam, akik könnyebben viselik ezt, nem tudom mi a helyes. Nekem a tegnap kellett hozzá és tényleg örülök, hogy volt a sorsnak annyi esze, hogy másképp rendezte.
Nekem biztosan nem tett volna jót, ha kislány újra, ezt mostmár biztosan érzem, mert soha nem tudtam volna különbséget tenni az elvesztett és az új között.
Minden a helyén van. Csak remélni tudom, hogy még nem késő és megpróbálok lépésről- lépére közelíteni a fiam felé.

Jázmin értettem korábban is ,most is.Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy a régi -új dolog között úgy ingadozom, mint az a buta bábu, a keljfeljancsi, hol erre, hol arra dőlök, de nem tudok megállni egy egészséges középúton.Nem tudom, hogyan csináljam.
Egyelőre képtelen vagyok, arra,amire BEtti talán már igen ,hogy 100%-kal az új felé forduljak, mert úgy érzem(még), hogy ez hamis lenne,megtagadása vminek..nem találom az egyensúlyt, ez a lényeg.
Csinálom,ahogy tudom, én így tudom...de látok példákat egészen másra.Kikerestem 4-5 olyan lányt, akik egy éve még írtak, most meg a következő terhességük vége felé járnak és az biztos ,hogy számomra az nem járható út, amin Ők végigmentek.(legalábbis a lenyomata annak, amin járnak, mert lehet, hogy nem valódi, csak álarc a külvilágnak...)

Nézem a számlálót, hogy mennyire pörög, de ha ennyire olvasnak minket, miért nem ír senki rajtunk kívül???

Betti, gratulálok a kisfiúhoz! És nem késő, ez egészen biztos. Nagyonis időben vagy még.

Jázmin, szerintem sokan vannak zugolvasók, akik esetleg nem mentek át hasonló tragédián, ezért nem akarnak beleszólni a dolgokbam, de nyomonkövetik a sorsotokat. Részben pl. én is ebbe a kategóriába tartozom.

Régebben volt egy hölgy, mikor a zártról vitáztunk, hogy mi legyen, legyen-e, akkor azt írta, hogy neki már napi program vagyunk, esténként szokott leülni a gép elé és olvasni minket, mert elejétől fogva olvas és nagyon érdekli a sorsunk alakulása és ne legyünk zártak.
Biztos sokan vannak még rajta kívül, akik csak olvasnak.

Visszatérve a tegnapi fókusz témára:én élve ásnám el az ilyen nőnemű embert...kínoznám amíg lehet.Sajnáltam a piciket, de nem bírtam nézni, inkább öntöttem egy pohár bort és kimentem a kutyámhoz.

Én is olvaslak titeket,szoritok mindenkinek
akinek kell....
Mindég is olvasni foglak titeket,de most nem tudok mit írni...sajnálom

Jázmin
rengeteg zugolvasó van.a többségük szerintem olyan aki nem vesztett el babát. ezért nem is irnak.nem akarnak "hülyeséget" irni. viszont szoritanak nektek ebben biztos vagyok

ezt kívánom mindenkinek:
az élet egyik legszebb pillanata,
amikor lábujjhegyen beosonsz a gyerekszobába,
benézel a babaágyba,
és onnan egy sugárzó mosoly ragyog rád!

Bettikém, egy kisfiú...mondd meg neki, hogy mindannyian várjuk.
Értem, amit írtál, Boboka ugyanezt fogalmazta meg, amikor kiderült, hogy Nikije lesz.

Tünci, én értem, érzem, mi az, amiről írsz, azt hiszem, én is ebbe a típusba tartozom. Bár sosem tudhatjuk.

Írjad ide le, ami megfogalmazódik Benned, könnyebb lesz úgy minden nap. Jó?