A kereszténységnek alapvetően két fajta definíciója létezik: az egyik a külső, a másik a belső. A külső az, ahogyan a nem keresztények kívülről a saját maguk számára megalkotják a Kereszténységről a fogalmukat. A belső az, ahogyan a keresztény ember a saját identitását Jézus alapján meghatározza. A kettő nyilvánvalóan nem ugyanaz. A probléma akkor szokott kezdődni, amikor a kettőt összekeverik. A leggyakoribb, hogy valaki a külső definíció alapján állítja magáról, hogy keresztény. Őt a kívülállók örömmel vállba veregetik, hogy "milyen jó keresztény is vagy". El fogják fogadni. Pedig ez még semmi egyéb, csak képmutatás. Ha valaki ragaszkodik ahhoz a belső definícióhoz, amit Jézus meghatározott, akkor az emberek egy része viszont sajnos . . . .
Jézus definíciója nem egy-két mondat, hanem az egész Biblia. De a tanításaiban megadott néhány nagyon konkrét alapvető feltételt is. Elsősorban arra tette a hangsúlyt, hogy mik a
szükséges feltételei annak, hogy ne emberek, hanem maga Isten nyilatkozzon úgy valakiről, hogy
"XY hozzám tartozik. Ő az én tulajdon gyermekem, aki [b]tőlem született. Felismerem benne önmagamat."[/b] De megfogalmazott olyan dolgokat is, amelyekkel az emberek saját maguk megtagadják az Atyát, és elszakítják magukat tőle. (Ezt Klári nagyon-nagyon jól megfogalmazta korábban!)
A konkrét részletekbe most nem megyek bele, mert ezeknek a kérdéseknek egy részén marakodnak évszázadok óta a keresztények. Mindegyik csoport a saját maga által megfogalmazott belső definíciót akarja "törvénybe iktatni". A vita azért vérremenő, mert ezek a definíciók sokszor pont a másikat zárják ki, és a keresztény identitását kérdőjelezik meg. Az én véleményem az, hogy a vita teljesen jogos, de a hangnem, és különösen a bevetett eszközök, már nagyon gáz. De ebbe most én nem mennék bele, hanem inkább megpróbálok összeszedni néhány fontos, mégis ritkábban hangsúlyozott dolgot, amiről úgy gondolom, hogy nincs vita, és a gyereknevelés gyakorlati döntéseinek
a keresztény vonatkozású hátterét adják.
Még röviden annyit, hogy a másik dolog, amiről benneteket is kérdezgettem a "Szentség". A Jézus által megadott konkrét feltételek általában arról szólnak, hogyan válik a "nem szent" "szentté", és arról, hogy mitől alakul át a "szent" "nem szentté". Ezt most bizonyára sokan talán nem is értitek.
Még én is csak kapiskálom. Többek közt ezért is kérdezősködtem. De ahogy nézegetem ez ügyben a Bibliát, azért egyre jobban kezdem megérteni.
És most jön az, amit igazából mondani, ill. hangsúlyozni akartam!!!!!!!!!
A gyermek felkészítésében - hogy meg tudjon felelni a jövőjében várható kihívásokra - kulcskérdés, hogy milyen körülmények között kell élnie. Hogy
milyen az az élettér és az a kor, ahol sikeresnek kellene lennie.
Én most a Földre és az azt magába foglaló anyagi világra szeretnék koncentrálni, mert ezzel kapcsolatban Isten közölt olyan fontos információkat, amelyekkel számolni kell:
A szükséges
előzmények nagyon tömören:
A történet onnan kezdődik, hogy Isten létrehozott egy csomó mindent, és egy csomó mindenkit. Az egész teremtett világ egységes volt, ismeretlen volt benne az igazságtalanság és az ellenségeskedés. Ennek a világnak egy lakója, aki különlegesen szép volt és még egyéb különleges kvalitásokkal is bírt, elszállt magától és elhatározta, hogy ő
Isten rangjára emeli magát. Elkezdett Istenről
rágalmakat megfogalmazni, hogy kb.: "Nem is igazságos!" "Nem is szeret benneteket igazán. Bezzeg én . . ." "És ez a rend, ahogy berendezte a világot nem is jó. Majd én jobban csinálom!!!" És sokan hallgattak rá. A végeredmény egy nagy lázadás lett
Isten személye és a rendje ellen.
És az érdekes az, hogy Isten ezt a lázadást nem tiporta el. [Ha jó a feltételezésem, belekezdett valamiféle bizonyítási folyamatba, hogy megértsék a teremtményei, hogy
a rágalmak hazugságok voltak. Lehetőséget ad arra, hogy a bűn testet öltsön, és ez által láthatóvá, megismerhetővé váljon a természete. Ha jól értem a szándékát, úgy akarja, a hasonló rágalmaknak és ismétlődő lázadásoknak elejét venni, hogy hagyja a jelenlegit egy darabig kibontakozni. Azért, hogy a teremtményei ebből a példából tanulva ne ismételjék meg vég nélkül ugyanazokat a hibákat.] Persze ez nem jelenti, hogy a végtelenségig fogja hagyni ezt az állapotot. Csak szándékosan késlelteti a reakcióját az események egy részére..
Szóval az ember teremtésekor a világ már
két hatalmi övezetre oszlott. Az egyikben fennmaradt az
eredeti isteni rend. A másikban a lázadó angyalok építették fel a birodalmukat, élén a lázadás vezetőjével. A Földet, és rajta az embert Isten a saját hatalmi övezetén belül teremtette meg, de ennek ellenére
veszélyeztetett élettérben élt. Mint a későbbi események mutatták, nagyon hamar meg is érkezett a támadás, és ismét csak
az Istenről szóló hazugságok formájában. A Föld fölötti hatalmat Isten eredetileg az ember kezébe adta, de azt, miután elbukott és átállt a lázadókhoz, odaadta a lázadók vezetőjének.
Jézus az Isten hatalmi övezetének a vezetője, a Királya. Azért jött le személyesen a Földre, hogy az Embereket meggyőzze, hogy Isten az ő számukra felkínál egy békeszerződést. Ad nekik lehetőséget, hogy a lázadásból kilépjenek és visszatérjenek az Isten hatalmi övezetébe:
Nem a megtérésről akarok itt senkit se győzködni, csak azt szeretném aláhúzni, hogy Jézus konkrétan megindokolta, hogy miért is abajgatja az embereket: Nem azt mondta, hogy
"Úgy szeretnék vallásalapító lenni, légyszi higgyetek má' bennem!" Hanem azt, hogy
az Isten hatalmi övezete megindult a Föld felé. És mielőtt még megérkezik, lenne egy legutolsó tárgyalási ill. béke ajánlata mindenki számára. És ez a konkrét ajánlat az Evangélium nevet viseli.
. . . elment Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangéliumát, és mondván: Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. (Márk. 1.14-15)
[(-: Vigyázat! a következő szövegsorok a vallási- és ateista-érzékenység megzavarására alkalmas mondatokat tartalmazhatnak . . . Aki fél a térítéstől, ugorjon a következő hsz-ra! Ha mégis kíváncsi az evangélium lényegére nem vallásos megfogalmazásban, akkor győzze le valahogy a félelmét! :-)]
Szval a Biblia alapján a jelenlegi kort úgy lehet elhelyezni, hogy ez egy átmeneti időszak. Jézus itt hagyta a meghívóját, és most várja a reakciókat: <font color="0000ff"> "Helló, Jézus vagyok. Van egy jó hírem számodra: itt jártam a bolygótokon, földbe döngöltem a sátánt, aki tönkre tesz benneteket. Mielőtt elmentem, még átvettem tőled az összes bűnödet, és elszállítottam a halálba. Közben nagyon kemény szenvedéseken mentem át, de megérte, mert pár nap múlva feltámadtam.
Mindezt azért, mert az apukám, aki téged is teremtett, megkért rá, hogy mentselek már ki a bűn fogságából. Ismerlek és szeretlek téged. Az apukám azt üzeni, hogy szeretne adoptálni téged. Ezennel szeretettel meghívunk, hogy lakjál nálunk, töltsd az örökkévalóságot velünk. Ha elfogadod a meghívást, ezzel a meghívóval jelentkezz mihamarabb, hogy elintézzük az adminisztrációt, és el tudjuk küldeni a címedre a bűneid teljes bocsánatát, az örökéletedet és egyéb hasznos dolgokat! A mielőbbi találkozás reményében, Jézus!" </font>
Ez a korszak közel 2000 éve tart és Jézus visszajövetele fogja lezárni. Viszont másodszor már Isten birodalmának a királyaként érkezik, hatalmas kísérettel.