Itt ülök a fejővel, pedig azt hittem, már vége, elpakolhatom, de elkezdett bekeményedni a mellem, úgyhogy jobbnak láttam lefejni a felgyülemlett tejet, nehogy még utoljára mellgyulladásom legyen nekem is.
Már 125 ml-nél tartok, pedig azt hittem, max. 60 lehet benne. Igaz, 3 napja fejtem utoljára.
Chanel! Köszi a bíztatást, sokan mondják, hogy tényleg másképp lesz, és talán Alexára is jó hatással lesz a tesó, mert az ő hülyeségeire sem lesz annyi időm reagálni, és akkor majd szépen felhagy vele. Viszont amitől félek, az a terhesség első három hónapja, amikor a férjemnek is nekiestem minden apró dolog miatt. Hogy fogom tudni kezelni Alexa szeszélyeit? ÁÁÁÁÁ Meg hát a további nehézségek: hogy tudom felvenni Alexát, hogy tudok behajolni a kiságyba, futni utána, stb. nagy pocakkal? Mi van, ha húzós lesz a terhesség eleje (Alexánál csak egyszer lettem rosszul, amikor Csabi szalonnát pirított), hova teszem Alexát, amíg én a klotyón rókázom (bocsánat)? Szóval, ilyen részletek foglalkoztatnak mostanában.
Az már nyűg....
Tegnap, amint eleredt az eső, bevágta a szunyát és nyomta fél 7-ig, mikor is gonosz anyja felkeltette fürödni, stb... 8-kor ismét aludt már 
Meglehetősen el vagyok keseredve, mert fogalmam sincs, hogy tudok megbírkózni ezzel a helyzettel. A gyerekorvos mondta, hogy kezdjek el adni húst a zöldséghez keverve, de hát a zöldséget sem tudom elfogadtatni vele, így teljesen esélytelen. Próbálkozom, de minden a kukában köt ki, már egy vagyont dobtam ki. A doki azt is mondta, hogy ha nem kell neki, ne erőltessem. OK, nem erőltetem, de akkor ordít, mint akit nyúznak, mert persze éhes a lelkem. És végül anya nem próbálkozik tovább, kap tápszert (már amennyit megeszik), és kész. Sejtem, hogy nem fog érettségi előtt még tápszert enni, de fogalmam sincs, mit tegyek, és igazán senki nem tud segíteni. Semmi nem működik, keverhetek én bármit bármivel. Legszívesebben hagynám az egészet a fenébe! Na, abbahagyom, mert megint fojtogat a sírás. 
