Sziasztok!
Azóta még egy halom infót begyüjtöttem a környező ovikról és bölcsikről. Akivel csak beszéltem (anyukák) mind dícsérte azt a bölcsit, ahonnan engem úgy kidobtak, mint a macskát...
Azt mondják, hogy buta vagyok, mert azt kellett volna mondani, hogy megyek dolgozni, vagy tanfolyamra, és akkor simán felveszik a gyereket. Szóval az őszinteség most se bizonyult jó megoldásnak...
Most már végképp elbizonytalanodtam, hogy akarom-e beadni Lacikát. Ráadásul azt mondják az anyukák a játszón, hogy őket a bölcsiben lebeszélték a fél napos rendszerről. Egész napra meg nem adnám szivesen... Jaj, már a kétségeimbenis bizonytalan vagyok...
Norci! Na igen, attól tartok, hogy az önkormányzat anyagi helyzete, és nem a gyerekek száma határozza meg, hogy mennyi óvodai, bölcsödei férőhely van.
Szila! Köszi az infót a budakalászi bölcsi - ovi helyzetről. Azóta átgondoltam, attól tartok, nem lennék kisegítve vele, ha oda kéne reggel és délben átkocognom Lacikáért.
De ezek szerint fel se vennének minket.
A munkáltatói igazolás nem gond, ha végre összejön a pocaklakó, akkor kiveszem a szabim, és már kérhetek is papírt arról, hogy visszamentem dolgozni. Ja, hogy aztán "kénytelen leszek"
mégis betegállományban pocakosodni, az már más lapra tartozik...
De én azért egész napra nem szeretném beadni... Bár szeptemberig még rengeteget fog változni, fejlődni... Jaj, de nem tudom...
Zafi! Mi örökké az ovik kerítése előtt csövezünk mostanában, de még soha, egyik óvónővel se sikerült beszédbe elegyednem.
Nagyon tudják a hátukat forgatni...
Azért majd lehet, hogy megpróbálkozunk.
Erika! Et nálunk is szokszor gáz, hogy Lacika se tudja még megmondani, hogy mit szeretne. Mondjuk én a hisztizéssel nagyon kemény vagyok, sokszor olyasmit se engedek meg, amit lehetne, ha hisztivel akarja elérni. Persze mondani meg még nem nagyon tudja szegény.
Az a legrosszabb, amikor mond valamit, én meg nem értem, ő meg újra és újra megismétli ugyanúgy, és látom rajta, hogy elvárja, hogy megértsem, és ő is egészen dühbe tud ettől gurulni. Tegnap áll a konyhaajtóban, és mondja nekem, hogy "szita". Nézek rá, mit akarsz a szitával?! Ő megismétli nyomatékosan, hogy "szita". Előveszek egy szitát, de a fiam ettől csak idegesebb lesz, és újra mondja, hogy "szita!!". Na jó, akkor ez valami más lesz... Agyalok, mi lehet... Magát szokta Cikának, vagy inkább Szikának nevezni (a Lacikából), gondolom, talán a szikát mondja most szitának?! De nem, ez se jött be. A fiam már majdnem sír dühében, látom az arcán az elkeseredést, hogy ilyen ostoba anyja van, és csak ismételgeti egyre indulatosabban, hogy szita, szita, szita... Áááááááá........ Aztán rájött, hogy hiába beszél, és visszatért a kisebb kori mutogatós módszeréhez....
Persze, azonnal megértettem, hogy sétálni akar menni, mikor már a cipőjét is hozta!
Edit! Lacika is félelmetes zagyválásokra képes. Jaj nekem, mire egy-egy új szó jelentését megfejtem. Pl. a cumiját cimcinek hívja, de a tejes cumisüveg, amit reggel kap, az kedves egyszerűséggel cici névre hellgat.
Pedig régen nem szopizott már, mire beszélni kezdett, nem tudom, miért hívja így.
A nem helyett azt mindja MI, de hogy miért?! és még sorolhatnám.
Zsuzsa! Hol is laktok ti?! Drágák arra a lakások?! Ilyen helyre szeretnék költözni (sürgősen!!), ahol ilyen ovi - bölcsi van!
Laura! Kizárólag gyógyszertári fürdetővel szoktam Lacikát fürdetni, mióta ez a bőrproblémája lett. Van valami gyógyszertári gyógykencénk is rá, ha nagyon csúnya lenne, meg sima testápoló, az is gyógyszertári, de nem tudom a nevét. Ott keverik helyben, és valami olvashatatlan krikszkraksz van az oldalára írva. Alkoholos filccel szoktam ráírni, hogy melyik a fürdető és melyik a testápoló, mert amit a gyógyszerészek ráírnak, azt szerintem másnap már ők se tudnák elolvasni...
Anyósomék szoktak kefírt csinálni, van hozzá gombája, azt hiszem, csak az a nehéz benne, hogy folyamatosan kell újabb és újabb adag kefíreket csinálni, különben elpusztul a gomba. Megkérdezzem pontosan, érdekel?
Dzsili! Hát igen, az mindig viszonyítás kérdése, hogy egy gyerek jó, vagy rosszcsont-e.
Persze család-függő, hogy kinek mikor jó oviba, vagy bölcsibe adni a gyereket, és a gyereknek mikor jó mennie. Ezért is nehéz döntenem, mert igazán tanácsot kérni se lehet. Mondjuk ez jó, hogy itt újra meg újra átbeszéljük az érveket pro és kontra, így könnyebb átgondolni.
Na igen, ez az ördögi kör tényleg durva. De még ha mondjuk stabil helyre várnak vissza, akkor is gáz, hogy a gyerek 3 éves koráig jár a GYES (addig lehetek itthon vele), és oviba csak 3 éves kor UTÁN vihetem. Azért a beszoktatást nemt udom, hogyan lehet megoldani 0 nap alatt... Azután persze jön a betegeskedés, a sok hiányzás a munkahelyről, fogank neki örülni... Áááá... Ki van ez találva, hogy hogyan NE legyen jó az anyukáknak.
Norci! Jaj, nem csodálom, hogy megrémültél... Szorítok, hogy minden rendben legyen Tamarával!
Vili édes, mint mindig...
Az tényleg durva lehet, egy rattan széken vajúdni, mert nincs hely... Aki megszül, az meg rögtön gyakorolhatja az ülve szoptatást?!
Beja! Hoppá, olyasmit írtál bölcsi - ovi témában, amire nem is gondoltam... Hiszen Lacika is majdnem 3 éves lesz már jövő szeptemberben, mikor gondolkozok rajta, hogy beadom. Lehet, hogy nagy ló lenne a kicsik között?! A bölcsiben nincsenek kor szerinti csoportok? Vagy ez is módszer-függő, és bölcsödénként változó?
A lepisilt haptapi tényleg vidám... de nálunk volt már rajta nagyobb dolog is...
Menta! Gyönyörű a családod!
Úgy látom Helena örül a kistesónak!
A nagy drukkok mennek továbbra is!
BMárti