Sziasztok!
Húha, de sok volt a termés! Alig bírok visszaolvasni!
Kata!
Úgy, de úgy sajnálom, h nem tudtam hallgatni az adást!
Amit itt olvastam róla, az alapján nagyon jó lehetett. Lelkész vagy, milyen jó! Mi katolikusok vagyunk, én nem lehetnék lelkész.
Amit Zsolka írt arról, h egyensúly a hivatás és az anyaság közt, az azt hiszem mindenkit érint, aki a gyerekek mellett dolgozik is. Persze más az, amikor vki 8-4-ig nyomja az ipart az irodában, aztán nem kell hazavinnie semmit. A Te esetedben ez azért más lehet, hiszen a lelkész az 24 órában lelkész, és anya is.
Az a cikk, amit itt zanzásítottál, elképesztő! Vajon mi lehetett az oka, h másképp állt a két gyerekhez? Ráadásul fura, h az elsőt nem tudta szeretni...Érthetetlen.
Zsolka!
Szerintem fontosabb a pozitív példa állítása! Én legalábbis mindig nagyobb inspirációt kaptam az ilyenekből, mintha azon gondolkodnék, h mi nem megy jól. A személyes kapcsolat, példaadás számomra mindig hatásosabbnak tűnik. Csak az a baj, h manapság furcsa az értékrend. Ha megnézzük, az a példaértékű, ha vki szül gyereket (a száma mindegy, lehet 1, de akár 8 is, mint Angelina Jolie, bár ő nem szülte mindet), szuperkarcsú, szuperanya, aki minden idejét a gyerekekkel tölti, de közben van karrierje is (nem csak aktákat tologat 8 órában, hanem keatív, önkiteljesítő és imádja csinálni), aki egészséges ételekkel traktálja a családot, és rendben tartja az otthont is. Jeles példája az ilyennek kishazánkban D. Tóth Kriszta, aki amúgy egy szimpatikus nő, de már a csapból is az folyik, h mennyi szeretet ad kislányának, de közben ilyen-olyan díjat kap, és milyen csinos, és minden este ő mesél a kislányának, ebből nem enged, punk-tum. (Pedig én szoktam látni a híradóban este is, de lehet, h későn fekszik a gyerek, no mindegy)
Holott nem ilyen a „normális” anyuka! Nekünk nincs dadusunk otthon, nem mindenki él-hal a munkájáért, de kell a pénz. Senki nem mondja el, h ezeknek a szupernőknek már az egy gyerekük mellé is kerül vki, aki elvan a gyerekkel, amíg anyu karriert csinál, vagy szépül. De a való életben a több gyerek mellé se kerül senki, nem csoda, ha az anya leharcolt egy kicsit és nem ragyogó az arcbőre. Szerintem az ilyen média példák miatt van az is, h lenézik a többgyerekeseket, mert azt képzelik, h az normális, amit Angelina csinál, ergo az többi, igazi többgyerekes anyuka vmit nagyon elrontott. Vagy ha látják is, h mi az igazi helyzet, sokan pont emiatt nem is vállalkoznak 1-nél több gyerekre. Mert az nehéz, kimerítő. Annyira énközpontú a világ, h ez nem is meglepő. A gyerekvállalás sem a gyerekről szól, hanem az én-ről, akinek az életéből még hiányzik egy szerep, az anya-szerep. Ezzel lesz igazán kiteljesedett az élete. Nem csoda, ha sokan csalódnak, miután megszületett a gyerek, mert a gyereknevelés igazi önmegtagadás, ami ebben az individualista világban szinte nem tűnik normálisnak.
Hú, gyerekek, bocsi, h ennyire elkalandoztam!
Be is fejezem mos, és lehet, h követvén az elődöket, én is "titkosítom" a vonalzómat! Hiába, bogarat tettetek a fülembe!
Boszi!
Mindenképpen gondoskodj hírhozóról! Bárki szívesen vállalja, azt gondolom. Nehogy itt álljunk tudatlanul!
Nem baj, ha nem lesz online a szülés, de a végeredményt csak szívesen hallanánk!
Jó éjt mindenkinek!
Viki