Sziasztok! Szép jó estét!
No ideértem, folytatom, ha nem untatlak benneteket!
Eveta írtál a hidakról. Meg arról, hogy mennyire távol áll tőled az a világ, ahová bekukkanthattál a műsor által. Én úgy érzem, hogy nem is áll tőled olyan távol! A gondolataid, a reagálásod egészen arra utal – legalábbis én úgy érzem – hogy nyitott vagy erre a világra. Vagy nem így van? A híd, mint fogalom nagyon népszerű a mi teológiánkban. Azt tanultuk, hogy törekednünk kell arra, hogy hidat verjünk egymás közé. Olyan hidat, amely átjárható, amely oda-vissza vezet, nemcsak egy irányba. Szóval akárhogyan is gondolod a „távolságot” ezektől a dolgoktól, nagyon ráéreztél!
Említetted a hagyományos női szerepet, hogy ez hiányzott nálatok. Őszintén, én amíg nem volt párom, amíg nem mentem férjhez és amíg nem született gyerekem, nagyon nehezen tudtam magam elképzelni anyukaként, hagyományos értelemben. Ebben nem játszott szerepet az, hogy engem ne nevelt volna olyan anyuka, aki ne lett volna közel hozzám. Arról van szó, hogy tizenéves koromban - agyházi kapcsolataimat felhasználva és igénybe véve- sokat utaztam. Legtöbbet Németo-ba. Lehet, nem nagyon dolog – számomra az volt – de én már 17 évesen egyedül töltöttem el majd’ 3 hetet Németo-ban. Két hetet önállóan szerveztem meg magamnak. Ez az utazásosdi adott valami önállóságot, amely azért az egyetemi évekre erősödött meg. Egy évet ösztöndíjasként töltöttem kint egy hittudományi egyetemen. Nagyszerű volt! Ott aztán megtanulhattam, hogy csak magamra számíthatok. Aztán jött az első munkahely, a házasság és én is lassan idomultam, változtam. A kisfiam születésével meg pláne.
Bizony, sokat tanulok tőle én is. Megtanított arra, hogy legyek összeszedettebb, határozottabb, és kitartóbb, türelmesebb. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne szakadna el néha a cérna…de ez mindannyiótok számára ismerős.
A hivatásomban tényleg a pozitív hozzáállás erősödését, a türelmet, az empátia megerősödését. És anyaként értem igazán az anyák problémáit is. Addig én sem gondoltam, hogy mekkora felelősség, sőt, munka a gyermeknevelés. A gyerekekkel is segít jobban megtalálni a hangot. Ahogyan Eveta is írta.
Ha ezzel kapcsolatban még valamire kíváncsi, vagy, nyugodtan.
Új privát üzeneted érkezett!
2009.03.12 22:07
Nagyon jó, ha kifejted a témáid hátterét jobban is, Borakata, tök érdekesek, fontosak.
Csak ne gondold azt közben, hogy eztán már itt is "csak" lelkészként lehetsz jelen. Szépen kapcsolj vissza borakata-üzemmódba, mikor jól esik, és majd izgulunk-töprengünk tovább a hétköznapokon, szüléseken. Nehogy aztán innen is szabadságra kelljen menned!
Csak ne gondold azt közben, hogy eztán már itt is "csak" lelkészként lehetsz jelen. Szépen kapcsolj vissza borakata-üzemmódba, mikor jól esik, és majd izgulunk-töprengünk tovább a hétköznapokon, szüléseken. Nehogy aztán innen is szabadságra kelljen menned!
2009.03.12 22:09
Zsolka!
Köszi a loholást!!!!
Aranyos vagy, köszi a kedves, őszinte és érdeklődő gondolatokat!
Akkor összefoglalom az általad kért cikk lényegét:
A városi nő volt a címe. Egyébként teljesen nem illett a témához, mármint a cím, és a téáma is nehézkes, de ezt a főszerkesztő ajánlotta, úgyhogy bele kellett venni mindenképpen.
Adott egy egyedülálló anya, aki megszülte az első gyerekét, egy kislányt és nem érzett szeretetet iránta. Nem tudta szeretni. Érezte, és tudta, hogy valami nem stimmel, de képtelen volt a szeretet kimutatására. A kislány ezt persze érezte. Segítséget kért a védőnőtől, aki azt tanácsolta, hogy ha hisztizik a gyereke, vagy neki elege van belőle, akkor menjen be a wc-be és szívjon el egy cigit…no comment. Aztán a pszichológus azt mondta neki, hogy tettesse, amíg nem érzi igazán, hogy szeretni tudja a kislányt. És kapcsolati tanácsadást javasolt.
Majd szült egy második kislányt, akit meg tudott szeretni….és közben tudta és érezte, hogy a másikat nem szereti….
A lényeg: a cikk semmilyen célba nem ért, nem tudjuk, hogy egyedül vállalta-e a gyereket, milyen előzménye volt a kapcsolatának stb. És én erre mondtam azt, hogy én közösségbe hívnám az illetőt. Egy baba-klubba, vagy megkérnék a helyében valakit, hogy vigyázzon a gyerekekre és tartanék „anyanapot” a héten egyszer. Aztán hozzátettem, hogy ha semmi nem segít, akkor pszichiátriai eset és akkor csak orvosi kezelés segíthet.
Kérdeztél a hivatás-gyereknevelés egyensúlyról. És nagyon titokzatos lettél ám, és teljesen felcsigáztál, amikor hozzátetted, hogy közel áll hozzád! Vajon miért?:)
Örülök, ha tartalmasnak gondolod azt, amiről beszéltem. Tényleg nagyon fontos az, hogy én elsősorban anya vagyok és utána lelkész. És nemcsak azért, mert az idősebbek mondták, hanem ahogyan az előző hsz-ben le is írtam: az intim szféra, a család boldogságából tud töltekezni az ember a hivatását tekintve. Legalábbis én így gondolom, a mi pályánkon, de lehet, más is egyet ért ezzel.
A családi egyensúlyozás nagyon nehéz! Nekünk messze vannak a segítségeink…mindent magunknak kell megoldani, ill. azért ha nagyobb egyházi rendezvényünk van, akkor megkérem a szüleimet, hogy jöjjenek el hozzánk. De jóba lettem egy csajjal, barátnők lettünk, ő többször is vigyázott már H-ra. Ő szokott sokszor segíteni nekünk. H. is nagyon szereti.
A négygyerekes barátnőmet szinte mindenütt megemlítem. Ő aztán az a példakép számomra, akire maximálisan felnézek. Az ő ötletei, tanácsai, véleménye sokat számít nekem és ahogyan előadja, megfogalmazza, az még humorral is átszőtt. Tényleg érdekes nő.
Örülök, hogy segítő kritikát is megfogalmaztál! Lehet, hogy tényleg szerencsésebb lett volna leszűkíteni a kört és kevesebb témát kibontani. Ehhez azonban nagyobb tapasztalat, felkészültség és rutin kell. De megszívleljük, továbbítottam a barátnőmnek is!
A példákkal kapcsolatban: igazad van, lehe,t hogy tényleg nem érdemes vitatkozni, harcolni, de én sokszor érzem úgy, hogy egy-egy témában védelemre szorulnak a szereplők. Egyébként az én célom az volt – nem tudom átjött-e – hogy pozitív dolgok legyenek hangsúlyosak, és a kicsengés is legyen pozitív, reményt adó. És nem utolsósorban szerettem volna az egyházról kialakult negatív képet formálni, árnyalni. Mert igaz, hogy vannak, akik nem tudnak haladni a a korral és szemellenzős módon dörmögik dogmáikat, de van egy másik generáció is, aki ki szeretne lépni a templom falai közül és nem akarja fent hordani az orrát csak azért, mert liturgikus ruhában lehetősége van kiállni az emberek elé és valamilyen szinten vezető szerepbe került, már igen fiatalon.
Az anyaság értékének átbillenéséről meg azt gondolom, hogy nagyon sokakat vonz inkább az elsődleges karrierépítés, az anyagi biztonság felépítése, mint az, hogy gyermeket vállalni és azért okos módon rábíznia magát Valakire, aki mindenek felett dönt. Persze ez már hit kérdése…
Még egyszer köszi az építő ötleteket!
Én örülök annak, tényleg, hogy nyíltan, őszintén álltok hozzám és a bizalmat is! A türelmeteket is kösz! A mi főnökünk az egyházban a szívünkre kötötte: amint tudjuk, vállaljunk médiaszereplést, mert az egyházunkról minél többeknek tudomást kell szerezniük…és egy olyan egyházképről, amelyet sokan nem is gondolnnak, és amely akár vonzó is lehet.
ÓÓÓ, de most már tényleg sok lesz belőlem…és lehet, hogy jobban esett volna ezekeről a nagyon benső dolgokról egy zárt topicban beszélnem…
Köszi a loholást!!!!
Aranyos vagy, köszi a kedves, őszinte és érdeklődő gondolatokat!
Akkor összefoglalom az általad kért cikk lényegét:
A városi nő volt a címe. Egyébként teljesen nem illett a témához, mármint a cím, és a téáma is nehézkes, de ezt a főszerkesztő ajánlotta, úgyhogy bele kellett venni mindenképpen.
Adott egy egyedülálló anya, aki megszülte az első gyerekét, egy kislányt és nem érzett szeretetet iránta. Nem tudta szeretni. Érezte, és tudta, hogy valami nem stimmel, de képtelen volt a szeretet kimutatására. A kislány ezt persze érezte. Segítséget kért a védőnőtől, aki azt tanácsolta, hogy ha hisztizik a gyereke, vagy neki elege van belőle, akkor menjen be a wc-be és szívjon el egy cigit…no comment. Aztán a pszichológus azt mondta neki, hogy tettesse, amíg nem érzi igazán, hogy szeretni tudja a kislányt. És kapcsolati tanácsadást javasolt.
Majd szült egy második kislányt, akit meg tudott szeretni….és közben tudta és érezte, hogy a másikat nem szereti….
A lényeg: a cikk semmilyen célba nem ért, nem tudjuk, hogy egyedül vállalta-e a gyereket, milyen előzménye volt a kapcsolatának stb. És én erre mondtam azt, hogy én közösségbe hívnám az illetőt. Egy baba-klubba, vagy megkérnék a helyében valakit, hogy vigyázzon a gyerekekre és tartanék „anyanapot” a héten egyszer. Aztán hozzátettem, hogy ha semmi nem segít, akkor pszichiátriai eset és akkor csak orvosi kezelés segíthet.
Kérdeztél a hivatás-gyereknevelés egyensúlyról. És nagyon titokzatos lettél ám, és teljesen felcsigáztál, amikor hozzátetted, hogy közel áll hozzád! Vajon miért?:)
Örülök, ha tartalmasnak gondolod azt, amiről beszéltem. Tényleg nagyon fontos az, hogy én elsősorban anya vagyok és utána lelkész. És nemcsak azért, mert az idősebbek mondták, hanem ahogyan az előző hsz-ben le is írtam: az intim szféra, a család boldogságából tud töltekezni az ember a hivatását tekintve. Legalábbis én így gondolom, a mi pályánkon, de lehet, más is egyet ért ezzel.
A családi egyensúlyozás nagyon nehéz! Nekünk messze vannak a segítségeink…mindent magunknak kell megoldani, ill. azért ha nagyobb egyházi rendezvényünk van, akkor megkérem a szüleimet, hogy jöjjenek el hozzánk. De jóba lettem egy csajjal, barátnők lettünk, ő többször is vigyázott már H-ra. Ő szokott sokszor segíteni nekünk. H. is nagyon szereti.
A négygyerekes barátnőmet szinte mindenütt megemlítem. Ő aztán az a példakép számomra, akire maximálisan felnézek. Az ő ötletei, tanácsai, véleménye sokat számít nekem és ahogyan előadja, megfogalmazza, az még humorral is átszőtt. Tényleg érdekes nő.
Örülök, hogy segítő kritikát is megfogalmaztál! Lehet, hogy tényleg szerencsésebb lett volna leszűkíteni a kört és kevesebb témát kibontani. Ehhez azonban nagyobb tapasztalat, felkészültség és rutin kell. De megszívleljük, továbbítottam a barátnőmnek is!
A példákkal kapcsolatban: igazad van, lehe,t hogy tényleg nem érdemes vitatkozni, harcolni, de én sokszor érzem úgy, hogy egy-egy témában védelemre szorulnak a szereplők. Egyébként az én célom az volt – nem tudom átjött-e – hogy pozitív dolgok legyenek hangsúlyosak, és a kicsengés is legyen pozitív, reményt adó. És nem utolsósorban szerettem volna az egyházról kialakult negatív képet formálni, árnyalni. Mert igaz, hogy vannak, akik nem tudnak haladni a a korral és szemellenzős módon dörmögik dogmáikat, de van egy másik generáció is, aki ki szeretne lépni a templom falai közül és nem akarja fent hordani az orrát csak azért, mert liturgikus ruhában lehetősége van kiállni az emberek elé és valamilyen szinten vezető szerepbe került, már igen fiatalon.
Az anyaság értékének átbillenéséről meg azt gondolom, hogy nagyon sokakat vonz inkább az elsődleges karrierépítés, az anyagi biztonság felépítése, mint az, hogy gyermeket vállalni és azért okos módon rábíznia magát Valakire, aki mindenek felett dönt. Persze ez már hit kérdése…
Még egyszer köszi az építő ötleteket!
Én örülök annak, tényleg, hogy nyíltan, őszintén álltok hozzám és a bizalmat is! A türelmeteket is kösz! A mi főnökünk az egyházban a szívünkre kötötte: amint tudjuk, vállaljunk médiaszereplést, mert az egyházunkról minél többeknek tudomást kell szerezniük…és egy olyan egyházképről, amelyet sokan nem is gondolnnak, és amely akár vonzó is lehet.
ÓÓÓ, de most már tényleg sok lesz belőlem…és lehet, hogy jobban esett volna ezekeről a nagyon benső dolgokról egy zárt topicban beszélnem…
2009.03.12 22:32
Sziasztok!
Húha, de sok volt a termés! Alig bírok visszaolvasni!
Kata!
Úgy, de úgy sajnálom, h nem tudtam hallgatni az adást!
Amit itt olvastam róla, az alapján nagyon jó lehetett. Lelkész vagy, milyen jó! Mi katolikusok vagyunk, én nem lehetnék lelkész.
Amit Zsolka írt arról, h egyensúly a hivatás és az anyaság közt, az azt hiszem mindenkit érint, aki a gyerekek mellett dolgozik is. Persze más az, amikor vki 8-4-ig nyomja az ipart az irodában, aztán nem kell hazavinnie semmit. A Te esetedben ez azért más lehet, hiszen a lelkész az 24 órában lelkész, és anya is.
Az a cikk, amit itt zanzásítottál, elképesztő! Vajon mi lehetett az oka, h másképp állt a két gyerekhez? Ráadásul fura, h az elsőt nem tudta szeretni...Érthetetlen.
Zsolka!
Szerintem fontosabb a pozitív példa állítása! Én legalábbis mindig nagyobb inspirációt kaptam az ilyenekből, mintha azon gondolkodnék, h mi nem megy jól. A személyes kapcsolat, példaadás számomra mindig hatásosabbnak tűnik. Csak az a baj, h manapság furcsa az értékrend. Ha megnézzük, az a példaértékű, ha vki szül gyereket (a száma mindegy, lehet 1, de akár 8 is, mint Angelina Jolie, bár ő nem szülte mindet), szuperkarcsú, szuperanya, aki minden idejét a gyerekekkel tölti, de közben van karrierje is (nem csak aktákat tologat 8 órában, hanem keatív, önkiteljesítő és imádja csinálni), aki egészséges ételekkel traktálja a családot, és rendben tartja az otthont is. Jeles példája az ilyennek kishazánkban D. Tóth Kriszta, aki amúgy egy szimpatikus nő, de már a csapból is az folyik, h mennyi szeretet ad kislányának, de közben ilyen-olyan díjat kap, és milyen csinos, és minden este ő mesél a kislányának, ebből nem enged, punk-tum. (Pedig én szoktam látni a híradóban este is, de lehet, h későn fekszik a gyerek, no mindegy)
Holott nem ilyen a „normális” anyuka! Nekünk nincs dadusunk otthon, nem mindenki él-hal a munkájáért, de kell a pénz. Senki nem mondja el, h ezeknek a szupernőknek már az egy gyerekük mellé is kerül vki, aki elvan a gyerekkel, amíg anyu karriert csinál, vagy szépül. De a való életben a több gyerek mellé se kerül senki, nem csoda, ha az anya leharcolt egy kicsit és nem ragyogó az arcbőre. Szerintem az ilyen média példák miatt van az is, h lenézik a többgyerekeseket, mert azt képzelik, h az normális, amit Angelina csinál, ergo az többi, igazi többgyerekes anyuka vmit nagyon elrontott. Vagy ha látják is, h mi az igazi helyzet, sokan pont emiatt nem is vállalkoznak 1-nél több gyerekre. Mert az nehéz, kimerítő. Annyira énközpontú a világ, h ez nem is meglepő. A gyerekvállalás sem a gyerekről szól, hanem az én-ről, akinek az életéből még hiányzik egy szerep, az anya-szerep. Ezzel lesz igazán kiteljesedett az élete. Nem csoda, ha sokan csalódnak, miután megszületett a gyerek, mert a gyereknevelés igazi önmegtagadás, ami ebben az individualista világban szinte nem tűnik normálisnak.
Hú, gyerekek, bocsi, h ennyire elkalandoztam!
Be is fejezem mos, és lehet, h követvén az elődöket, én is "titkosítom" a vonalzómat! Hiába, bogarat tettetek a fülembe!
Boszi!
Mindenképpen gondoskodj hírhozóról! Bárki szívesen vállalja, azt gondolom. Nehogy itt álljunk tudatlanul! Nem baj, ha nem lesz online a szülés, de a végeredményt csak szívesen hallanánk!
Jó éjt mindenkinek!
Viki
Húha, de sok volt a termés! Alig bírok visszaolvasni!
Kata!
Úgy, de úgy sajnálom, h nem tudtam hallgatni az adást!
Amit itt olvastam róla, az alapján nagyon jó lehetett. Lelkész vagy, milyen jó! Mi katolikusok vagyunk, én nem lehetnék lelkész.
Amit Zsolka írt arról, h egyensúly a hivatás és az anyaság közt, az azt hiszem mindenkit érint, aki a gyerekek mellett dolgozik is. Persze más az, amikor vki 8-4-ig nyomja az ipart az irodában, aztán nem kell hazavinnie semmit. A Te esetedben ez azért más lehet, hiszen a lelkész az 24 órában lelkész, és anya is.
Az a cikk, amit itt zanzásítottál, elképesztő! Vajon mi lehetett az oka, h másképp állt a két gyerekhez? Ráadásul fura, h az elsőt nem tudta szeretni...Érthetetlen.
Zsolka!
Szerintem fontosabb a pozitív példa állítása! Én legalábbis mindig nagyobb inspirációt kaptam az ilyenekből, mintha azon gondolkodnék, h mi nem megy jól. A személyes kapcsolat, példaadás számomra mindig hatásosabbnak tűnik. Csak az a baj, h manapság furcsa az értékrend. Ha megnézzük, az a példaértékű, ha vki szül gyereket (a száma mindegy, lehet 1, de akár 8 is, mint Angelina Jolie, bár ő nem szülte mindet), szuperkarcsú, szuperanya, aki minden idejét a gyerekekkel tölti, de közben van karrierje is (nem csak aktákat tologat 8 órában, hanem keatív, önkiteljesítő és imádja csinálni), aki egészséges ételekkel traktálja a családot, és rendben tartja az otthont is. Jeles példája az ilyennek kishazánkban D. Tóth Kriszta, aki amúgy egy szimpatikus nő, de már a csapból is az folyik, h mennyi szeretet ad kislányának, de közben ilyen-olyan díjat kap, és milyen csinos, és minden este ő mesél a kislányának, ebből nem enged, punk-tum. (Pedig én szoktam látni a híradóban este is, de lehet, h későn fekszik a gyerek, no mindegy)
Holott nem ilyen a „normális” anyuka! Nekünk nincs dadusunk otthon, nem mindenki él-hal a munkájáért, de kell a pénz. Senki nem mondja el, h ezeknek a szupernőknek már az egy gyerekük mellé is kerül vki, aki elvan a gyerekkel, amíg anyu karriert csinál, vagy szépül. De a való életben a több gyerek mellé se kerül senki, nem csoda, ha az anya leharcolt egy kicsit és nem ragyogó az arcbőre. Szerintem az ilyen média példák miatt van az is, h lenézik a többgyerekeseket, mert azt képzelik, h az normális, amit Angelina csinál, ergo az többi, igazi többgyerekes anyuka vmit nagyon elrontott. Vagy ha látják is, h mi az igazi helyzet, sokan pont emiatt nem is vállalkoznak 1-nél több gyerekre. Mert az nehéz, kimerítő. Annyira énközpontú a világ, h ez nem is meglepő. A gyerekvállalás sem a gyerekről szól, hanem az én-ről, akinek az életéből még hiányzik egy szerep, az anya-szerep. Ezzel lesz igazán kiteljesedett az élete. Nem csoda, ha sokan csalódnak, miután megszületett a gyerek, mert a gyereknevelés igazi önmegtagadás, ami ebben az individualista világban szinte nem tűnik normálisnak.
Hú, gyerekek, bocsi, h ennyire elkalandoztam!
Be is fejezem mos, és lehet, h követvén az elődöket, én is "titkosítom" a vonalzómat! Hiába, bogarat tettetek a fülembe!
Boszi!
Mindenképpen gondoskodj hírhozóról! Bárki szívesen vállalja, azt gondolom. Nehogy itt álljunk tudatlanul!
Nem baj, ha nem lesz online a szülés, de a végeredményt csak szívesen hallanánk!
Jó éjt mindenkinek!
Viki
2009.03.12 22:40
Tyűha, de sok energiát szántál rám, nagyon köszi Borakata!
Háta a cikk... na az tényleg elég buta egy darab, ahogy így leírtad. Nem csodálkozom, hogy a végére "visszakapcsolva" az sms-írásból már nem is sikerült kiraknom az egészet. Kár, hogy ezzel a speciális kérdéssel megterhelt titeket a főszerkesztő.
Jaj, nem akartalak csigázni, épp csak annyit akartam jelezni, hogy engem is érint a kérdés, mert nagyon fontosnak tartom, hogy otthon legyek a gyerekeimmel, de azért úgy eleve nem volnék egy otthonülős fajta, akit kielégít a felmosás némi fűnyírással vegyítve (bár mostanában kezdem úgy érezni, hogy néha mégis...
), és a szakmámat is szeretem. Így aztán komoly agyalásban vagyok mindig, hogy mit és mennyit lehet vajon vállalni úgy, hogy minden egyben maradjon körülöttem. Nem könnyű kérdés!
És tényleg nagyon örülök a felmerült témáknak, rettentő érdekesek szerintem, és hálás vagyok, ha beszélsz róluk, komolyan. Épp csak eszembe jutott, amit még az elején írtál, hogy itt végre csak "anyuka" lehetsz, és ez milyen könnyebbség, mert máshol nemigen van ilyen terep. Ezt a kincsedet féltettem egy pillanatra, nehogy elvesszen, mikor pedig ez neked itt jár!!!
Na, most megyek, és majd még holnap visszaolvasok, mert asszem akartam volna még ezt-azt, de olyan fárasztó napom volt, hogy még, és már folyton csak melléütök, nem győzöm javítgatni...
Háta a cikk... na az tényleg elég buta egy darab, ahogy így leírtad. Nem csodálkozom, hogy a végére "visszakapcsolva" az sms-írásból már nem is sikerült kiraknom az egészet. Kár, hogy ezzel a speciális kérdéssel megterhelt titeket a főszerkesztő.
Jaj, nem akartalak csigázni, épp csak annyit akartam jelezni, hogy engem is érint a kérdés, mert nagyon fontosnak tartom, hogy otthon legyek a gyerekeimmel, de azért úgy eleve nem volnék egy otthonülős fajta, akit kielégít a felmosás némi fűnyírással vegyítve (bár mostanában kezdem úgy érezni, hogy néha mégis...
), és a szakmámat is szeretem. Így aztán komoly agyalásban vagyok mindig, hogy mit és mennyit lehet vajon vállalni úgy, hogy minden egyben maradjon körülöttem. Nem könnyű kérdés!
És tényleg nagyon örülök a felmerült témáknak, rettentő érdekesek szerintem, és hálás vagyok, ha beszélsz róluk, komolyan. Épp csak eszembe jutott, amit még az elején írtál, hogy itt végre csak "anyuka" lehetsz, és ez milyen könnyebbség, mert máshol nemigen van ilyen terep. Ezt a kincsedet féltettem egy pillanatra, nehogy elvesszen, mikor pedig ez neked itt jár!!!
Na, most megyek, és majd még holnap visszaolvasok, mert asszem akartam volna még ezt-azt, de olyan fárasztó napom volt, hogy még, és már folyton csak melléütök, nem győzöm javítgatni...
2009.03.12 22:48
Boszikám,
asszem a Babafalva tickerei nem szülnek maguktól! Azok addig számolgatnak magukban, ameddig le nem lövöd őket, ha jól figyeltem. Épp nemrég találtam egyet, ahol a kismama 68 hetes terhes volt
Szóval ne siettess semmit, van még időd, mi meg várjuk türelemmel veled együtt a fejleményeket!
asszem a Babafalva tickerei nem szülnek maguktól! Azok addig számolgatnak magukban, ameddig le nem lövöd őket, ha jól figyeltem. Épp nemrég találtam egyet, ahol a kismama 68 hetes terhes volt
Szóval ne siettess semmit, van még időd, mi meg várjuk türelemmel veled együtt a fejleményeket!
2009.03.12 22:52
Sziasztok!
Borakata!
Várom az e-mailt!!!
Isarenikő!
Örülök a felajánlásodnak, kár hogy ilyen messze lakunk egymástól!
Merre fogtok költözni? Városon belül, vagy vidékre?
Bocsánat a tőmondatokért, de hulla fáradt vagyok. Ma volt életem legnehezebb vizsgája, amit szerencsésen túléltem, csak a tanár jóindulatán múlott.....
Visszatérve a közösségre, jó lenne felénk is egy olyan közösséget létrehozni, ahová kisgyerekekel is el lehetne menni, és nem csak a pénzről szólna.... Főleg télen lenne rá szükség, mikor bezárva vagyunk a lakásba, 50 nm-en 3 gyerekkel......
Borakata!
Várom az e-mailt!!!
Isarenikő!
Örülök a felajánlásodnak, kár hogy ilyen messze lakunk egymástól!
Merre fogtok költözni? Városon belül, vagy vidékre?
Bocsánat a tőmondatokért, de hulla fáradt vagyok. Ma volt életem legnehezebb vizsgája, amit szerencsésen túléltem, csak a tanár jóindulatán múlott.....
Visszatérve a közösségre, jó lenne felénk is egy olyan közösséget létrehozni, ahová kisgyerekekel is el lehetne menni, és nem csak a pénzről szólna.... Főleg télen lenne rá szükség, mikor bezárva vagyunk a lakásba, 50 nm-en 3 gyerekkel......
[/url
[/url]
[/url]2009.03.12 22:56
Helyzetjelentés: Voltam ma is nst-n és ultrahangon. Sajnos a baba nem nagyon nőtt az utóbbi hetekben, ő is olyan pici lesz, mint Léna 
Minden más leletem viszont teljesen jó, a lepény érettsége, a magzatvíz, a lepény áramlása és az nst is. Az orvosom szerencsére nem akar befektetni, magától momdta, hogy maradhatok szabadlábon. Ez nagyon megnyugtató nekem, mert, ha fölveti, hogy be kéne mennem, biztos nekiállok alkudozni, és akármi is lett volna utána a döntés, azon szoronganék, hogy kinek van igaza, jók-e a megérzéseim, hogy maradhatok itthon. Nst alatt volt egy szép nagy fájásom is, fölszaladt a mérő 60-ra. Remélem ez azért jelent valamit. Nagyon kell figyelnem a baba mozgását, ami nem nehéz, sokkal aktívabb, mint ahogy a Lénánál emlékszem. Remélem most már a búcsúbulikat tartja odabenn.
Sikerült a nagylányt átrakni a saját ágyába, már 3. napja ott alszik legalább 8 órát, és csak hajnalban mászik át közénk. el se hiszem, hogy lesz helyem szoptatni
Nyugodt éjszakát mindenkinek!
Minden más leletem viszont teljesen jó, a lepény érettsége, a magzatvíz, a lepény áramlása és az nst is. Az orvosom szerencsére nem akar befektetni, magától momdta, hogy maradhatok szabadlábon. Ez nagyon megnyugtató nekem, mert, ha fölveti, hogy be kéne mennem, biztos nekiállok alkudozni, és akármi is lett volna utána a döntés, azon szoronganék, hogy kinek van igaza, jók-e a megérzéseim, hogy maradhatok itthon. Nst alatt volt egy szép nagy fájásom is, fölszaladt a mérő 60-ra. Remélem ez azért jelent valamit. Nagyon kell figyelnem a baba mozgását, ami nem nehéz, sokkal aktívabb, mint ahogy a Lénánál emlékszem. Remélem most már a búcsúbulikat tartja odabenn.
Sikerült a nagylányt átrakni a saját ágyába, már 3. napja ott alszik legalább 8 órát, és csak hajnalban mászik át közénk. el se hiszem, hogy lesz helyem szoptatni
Nyugodt éjszakát mindenkinek!
2009.03.12 23:05
Sziasztok!
Kicsit én is kiírom magam itt akkor még. Holnap elutazunk vidékre anyuékhoz, vasárnap estig biztosan nem jövök, olvasni sem.
A filmes hasonlat nagyon találó: remek gondolatok merültek itt föl, amihez nehéz úgy hozzáfűzni bármit is, hogy nem láttam az eredetit. Félő, hogy esetleg félreértek valamit.
Ilyen értelemben a "film" nélkül sajnos nem értem ezt híd hasonlatot, pedig biztosan nagyon találó. Tőlem ez a közeg nem áll nagyon távol, bár nem vagyok rendszeresen gyakorló vallásos ember, de egyetemi éveimből négy évet egy katolikus kollégiumban töltöttem el, ahol többféle felekezetű egyén megfordult.
Kereszteléshez: nálunk csak keresztanyuka lett, egy nagyon jó barátnőm, aki gyakorló vallásos, de még egyedülálló.
A "karrier" és a család kettősségének a kérdése engem is nagyon-nagyon érint. Bár a karrier szót nem tudom, hogy jól értettem-e. Nálam kifejezetten szakmáról van szó, hivatásról, ami sajnos nem sok pénzzel jár, de nagy a szerelem . A másik oldal, hogy szeretnénk több gyereket, és most az anyaság megtapasztalásával olyan érzéseket élek meg, amiket korábban soha. Nem gondoltam volna korábban, hogy ez ennyire jó dolog (és azt sem, hogy ennyire fárasztó), valahogyan csak intellektuálisan képzeltem el a dolgot, máshogyan nem tudtam. És sokszor csak anyának érzem magam itthon, és a furcsa az, hogy teljesen jól érzem magam ebben a a szerepben. Másrészről nagyon szerencsésnek érzem magam abban, hogy egy olyan férfival élek, aki a mai világban nagy családot szeretne és közben a szakmai fejlődésemet is támogatja. Csak közben én néha mégis elveszek, és nem találom az egyensúlyt, a határokat. De remélem, idővel majd minden kialakul.
Hát, röviden ennyi, a "film" nélkül.
Minden jót nektek, jó hétvégét kívánok mindenkinek!
Kicsit én is kiírom magam itt akkor még. Holnap elutazunk vidékre anyuékhoz, vasárnap estig biztosan nem jövök, olvasni sem.
A filmes hasonlat nagyon találó: remek gondolatok merültek itt föl, amihez nehéz úgy hozzáfűzni bármit is, hogy nem láttam az eredetit. Félő, hogy esetleg félreértek valamit.
Ilyen értelemben a "film" nélkül sajnos nem értem ezt híd hasonlatot, pedig biztosan nagyon találó. Tőlem ez a közeg nem áll nagyon távol, bár nem vagyok rendszeresen gyakorló vallásos ember, de egyetemi éveimből négy évet egy katolikus kollégiumban töltöttem el, ahol többféle felekezetű egyén megfordult.
Kereszteléshez: nálunk csak keresztanyuka lett, egy nagyon jó barátnőm, aki gyakorló vallásos, de még egyedülálló.
A "karrier" és a család kettősségének a kérdése engem is nagyon-nagyon érint. Bár a karrier szót nem tudom, hogy jól értettem-e. Nálam kifejezetten szakmáról van szó, hivatásról, ami sajnos nem sok pénzzel jár, de nagy a szerelem
. A másik oldal, hogy szeretnénk több gyereket, és most az anyaság megtapasztalásával olyan érzéseket élek meg, amiket korábban soha. Nem gondoltam volna korábban, hogy ez ennyire jó dolog (és azt sem, hogy ennyire fárasztó), valahogyan csak intellektuálisan képzeltem el a dolgot, máshogyan nem tudtam. És sokszor csak anyának érzem magam itthon, és a furcsa az, hogy teljesen jól érzem magam ebben a a szerepben. Másrészről nagyon szerencsésnek érzem magam abban, hogy egy olyan férfival élek, aki a mai világban nagy családot szeretne és közben a szakmai fejlődésemet is támogatja. Csak közben én néha mégis elveszek, és nem találom az egyensúlyt, a határokat. De remélem, idővel majd minden kialakul.
Hát, röviden ennyi, a "film" nélkül.
Minden jót nektek, jó hétvégét kívánok mindenkinek!
2009.03.12 23:11
A hivatás és anyaság témához csak annyit szólnék, hogy én nem tudtam összeegyeztetni a kettőt. Elég későn lettem anyuka, (nem az én hibámból!). Előtte 2 jól menő üzletet hoztam létre, amiből mára már csak egy maradt, de az is "borotvaélen táncol...." Ehhez közrejátszott a mostani gazdasági válság is, na meg hogy nem tudok egyszerre két helyen ott lenni. Szóval a gyerekek születésével megváltozott az értékrendem, teljesen másfelé orientálódtam! Mintha kicseréltek volna....
De ha választani kellene a szülés előtti és a mostani énem között, nem cserélném vissza.....
Rétes!
Egyetértek veled! Nagyon jól leírtad a lényeget! Sokan Rám is ferde szemmel néznek, sőt volt aki megkérdezte, hogy tervezett volt a harmadik, vagy csak becsúszott.....?! Na meg a leggyakoribb kérdések: "És mikor jössz vissza dolgozni?" Sokszor inkább nem is válaszolok, mert már unom a magyarázkodást.....
De ha választani kellene a szülés előtti és a mostani énem között, nem cserélném vissza.....
Rétes!
Egyetértek veled! Nagyon jól leírtad a lényeget! Sokan Rám is ferde szemmel néznek, sőt volt aki megkérdezte, hogy tervezett volt a harmadik, vagy csak becsúszott.....?! Na meg a leggyakoribb kérdések: "És mikor jössz vissza dolgozni?" Sokszor inkább nem is válaszolok, mert már unom a magyarázkodást.....
[/url
[/url]
[/url]2009.03.12 23:12
Zsolka!
Értelek már! Köszi! Igen, ide elsősorban anyukaként szeretek jönni!
Cuki vagy, hogy így odafigyeltél az altatásokra, hogy hallgathasd a műsort...komolyan!
Rétes!
Aranyos vagy, hogy tényleg ennyire sajnálod, hogy nem hallgatthattad a műsort.
A pozitív példáknál én egy kicsit mást értek, a műsorban el is mondtam egyébként. A példákat én a való világból vettem, direkt nem híres embereket, hanem egyszerű, a környezetemben élő, követendő példákat. Éppen azon okok miatt, amiket leírtál: szuperanya, csodaszép karcsú háziasszony stb.
Írtad, hogy a lelkész 24 órában lekész. Vannak sarkított példák ennek az ellenkezőjére, ne érts félre, lehet tényleg nagyon sarkos, de leírok egy példát:
Mondjuk - Isten ne adjon nekünk ilyen helyzetet, de - ha pl. én nagyon rosszul lennék, olyannyira, hogy mondjuk nem tudnék egyedül maradni a kisfiammal az éjjel kellős közepén, mert annyira lebetegednék,és egy haldoklóhoz hívnák a férjemet, hogy imádkozzon vele-érte, akkor én - ahogyan őt ismerem - biztos vagyok abban, hogy ő nem hagyna magamra, és nem menne el. Lehet, hogy ez sokak számára csalódás - mert ugye lehetne valakit hívni mellém - , de szerintem a férjem így döntene. Vag ypl. amikor ki votlam írva a kicsimmel, beszéltünk arról, hogy mi van akkor, ha vasárnap reggel indul be a szülés, vagy szombat éjjel, akkor mi lesz a vasárnapi szolgálattal. És akkor úgy döntöttünk - mert ugye nem lehet senkit leakasztani csak úgy, hogy prédikáljon egyet helyettünk - hogy akkor bizony imádkozás lesz, meg éneklés és így zajlik az istentisztelet. A férjem pedig nem siet haza a szülés közepén. Tehát ez a 24 órás dolog nem mindig kivitelezhető. Persze én most nagyon sarkítottam. ezért egyszerűbb a katolikus papoknak, nekik nincsen ilyen kötelezettségük, mert se család, se gyerek. Ezért is mennek közülük nagyon sokan tönkre lelkileg-pszichikailag-fizikailag. És ezt tényleg nem csak úgy mondom, sajnos tapasztalat, ismerősi körben vannak rá példák.
ÓÓ, de nagyon elkanyarodtam...
Persze azért tudok ennyit írni most, mert nyaralok..ha hazamegyek, talán jól is fog nektek esni, ha kicsit visszafogom magam az idő szabta keret miatt is....
Köszi a reagálásokat!
Én is nagyon-nagyon elfáradtam!
Boszi!
Neked meg minden jót és kitartást!
Békés éjt!
borakata
Értelek már! Köszi! Igen, ide elsősorban anyukaként szeretek jönni!
Cuki vagy, hogy így odafigyeltél az altatásokra, hogy hallgathasd a műsort...komolyan!
Rétes!
Aranyos vagy, hogy tényleg ennyire sajnálod, hogy nem hallgatthattad a műsort.
A pozitív példáknál én egy kicsit mást értek, a műsorban el is mondtam egyébként. A példákat én a való világból vettem, direkt nem híres embereket, hanem egyszerű, a környezetemben élő, követendő példákat. Éppen azon okok miatt, amiket leírtál: szuperanya, csodaszép karcsú háziasszony stb.
Írtad, hogy a lelkész 24 órában lekész. Vannak sarkított példák ennek az ellenkezőjére, ne érts félre, lehet tényleg nagyon sarkos, de leírok egy példát:
Mondjuk - Isten ne adjon nekünk ilyen helyzetet, de - ha pl. én nagyon rosszul lennék, olyannyira, hogy mondjuk nem tudnék egyedül maradni a kisfiammal az éjjel kellős közepén, mert annyira lebetegednék,és egy haldoklóhoz hívnák a férjemet, hogy imádkozzon vele-érte, akkor én - ahogyan őt ismerem - biztos vagyok abban, hogy ő nem hagyna magamra, és nem menne el. Lehet, hogy ez sokak számára csalódás - mert ugye lehetne valakit hívni mellém - , de szerintem a férjem így döntene. Vag ypl. amikor ki votlam írva a kicsimmel, beszéltünk arról, hogy mi van akkor, ha vasárnap reggel indul be a szülés, vagy szombat éjjel, akkor mi lesz a vasárnapi szolgálattal. És akkor úgy döntöttünk - mert ugye nem lehet senkit leakasztani csak úgy, hogy prédikáljon egyet helyettünk - hogy akkor bizony imádkozás lesz, meg éneklés és így zajlik az istentisztelet. A férjem pedig nem siet haza a szülés közepén. Tehát ez a 24 órás dolog nem mindig kivitelezhető. Persze én most nagyon sarkítottam. ezért egyszerűbb a katolikus papoknak, nekik nincsen ilyen kötelezettségük, mert se család, se gyerek. Ezért is mennek közülük nagyon sokan tönkre lelkileg-pszichikailag-fizikailag. És ezt tényleg nem csak úgy mondom, sajnos tapasztalat, ismerősi körben vannak rá példák.
ÓÓ, de nagyon elkanyarodtam...
Persze azért tudok ennyit írni most, mert nyaralok..ha hazamegyek, talán jól is fog nektek esni, ha kicsit visszafogom magam az idő szabta keret miatt is....
Köszi a reagálásokat!
Én is nagyon-nagyon elfáradtam!
Boszi!
Neked meg minden jót és kitartást!
Békés éjt!
borakata
2009.03.13 09:37
Virág! Nyugi, nem lógsz ki a sorból:) vagyunk azért még páran (vagy egyre kevesebben?:))), akik nem titkosítják magukat. Amúgy megértem, ha valaki így dönt (mármint a titkosításról), de úgy veszem észre, kis fórumunk csapatában elkezdődött a trend-diktálás . Ez persze vicc, nem gúnyból mondom. Csak nehogy az legyen, hogy a végén már én sem ismerlek meg Titeket:)
. Ez persze vicc, nem gúnyból mondom. Csak nehogy az legyen, hogy a végén már én sem ismerlek meg Titeket:)Rita
,
,
2009.03.13 09:40
Kezd megérlelődni az elhatározásom, hogy összeírom a gyerekek nevét és korát, mert ha más is titkosít, én el fogok veszni, és állati kínos lesz... (a sajátjaimat mostanra megjegyeztem ugye, de ennyi gyerkőt... háááát...). Ha írtok nevet-dátumot priviben - a meglévő vonalzókból is kiszámolhatnám, de léccci, hadd ne... -, ezt megcsinálom, aztán ha van más info, ami fontos, még belekerülhet később. Hm? Ha senki, akkor csak magamnak, mert én nevekben hihetetlen béna vagyok.
Borakata, dehogyis vagy sok, remek jó kis eszmefuttatások ezek, látod, sorra szülik a reagáló gondolatokat! Épp jó az időzítés, hogy most a "szereplésed" után vagy ott szabin, és így van lehetőség bővebben is megbeszélni a témákat. Aztán otthon már csak kipihenned kell a fáradalmait
Indul a nap mozgalmas része, ha lesz még időm, akarok még írni erről-arról.
Borakata, dehogyis vagy sok, remek jó kis eszmefuttatások ezek, látod, sorra szülik a reagáló gondolatokat! Épp jó az időzítés, hogy most a "szereplésed" után vagy ott szabin, és így van lehetőség bővebben is megbeszélni a témákat. Aztán otthon már csak kipihenned kell a fáradalmait
Indul a nap mozgalmas része, ha lesz még időm, akarok még írni erről-arról.
2009.03.13 14:14
Sziasztok!
Na, azért nem akartam ennyire titkosra a dolgot, csak már nem volt kedvem igazgatni a vonalzókat. (Elsőre ui. elszúrtam a kód bemásolást, én a nagy profi, ugyebár. Utána meg nem volt kedvem vacakolni, hát kitöröltem az egészet!)
Kata!
Jó kis sarkos példákat hoztál, nem is gondoltam ilyenekre. Én igazi katolikus vagyok, vasárnap misére járunk, este imádkozunk a fiúkkal-apával, hiszem is, amit csinálunk. Nálunk a keresztelés is komoly dolog volt, olyan keresztszülőket választottunk, akikre rá mernénk bízni a fiúk életét, ha velünk vmi tragikus történne. Így a mi komáink-komasszonyaink (házaspárok a keresztszülők) részt vesznek az életünkben, a fiúk életében. Számunkra ez nagyon fontos dolog.
Igen, a kat. papoknak nincs se kutyájuk, se macskájuk, ahogy mondani szokták. Nehéz hivatás ez, viszont a kat. álláspont szerint azért nem lehet családjuk, h maximálisan a híveiknek szentelhessék magukat. Az ő esetükben a Te sarkított példáid szóba se jönnek. Viszont tényleg nem minden kat. pap képes a családnélküliséget jól viselni, ez is igaz.
Eveta!
Mit jelent az, h kicsi lesz? Léna mekkora volt? Ez akkor a Te sajátosságod, h kicsik lesznek a gyerekeid születéskor, vagy van vmi konkrét oka is?
Az jó, ha volt már fájásod! Remélhetőleg hamarosan beindul a szülés!
Mó!
Jól értettem, h 6 gyermeked van?
No, megyek, este gyártok majd vonalzót is!
Üdv: Viki
Na, azért nem akartam ennyire titkosra a dolgot, csak már nem volt kedvem igazgatni a vonalzókat. (Elsőre ui. elszúrtam a kód bemásolást, én a nagy profi, ugyebár. Utána meg nem volt kedvem vacakolni, hát kitöröltem az egészet!)
Kata!
Jó kis sarkos példákat hoztál, nem is gondoltam ilyenekre. Én igazi katolikus vagyok, vasárnap misére járunk, este imádkozunk a fiúkkal-apával, hiszem is, amit csinálunk. Nálunk a keresztelés is komoly dolog volt, olyan keresztszülőket választottunk, akikre rá mernénk bízni a fiúk életét, ha velünk vmi tragikus történne. Így a mi komáink-komasszonyaink (házaspárok a keresztszülők) részt vesznek az életünkben, a fiúk életében. Számunkra ez nagyon fontos dolog.
Igen, a kat. papoknak nincs se kutyájuk, se macskájuk, ahogy mondani szokták. Nehéz hivatás ez, viszont a kat. álláspont szerint azért nem lehet családjuk, h maximálisan a híveiknek szentelhessék magukat. Az ő esetükben a Te sarkított példáid szóba se jönnek. Viszont tényleg nem minden kat. pap képes a családnélküliséget jól viselni, ez is igaz.
Eveta!
Mit jelent az, h kicsi lesz? Léna mekkora volt? Ez akkor a Te sajátosságod, h kicsik lesznek a gyerekeid születéskor, vagy van vmi konkrét oka is?
Az jó, ha volt már fájásod! Remélhetőleg hamarosan beindul a szülés!
Mó!
Jól értettem, h 6 gyermeked van?
No, megyek, este gyártok majd vonalzót is!
Üdv: Viki
2009.03.13 16:04
Viki!
Nagyon is jó, h elkalandoztál, pompás példát hoztál AJ személyében, csak azért ne felejtsük el, hogy egy amerikai bazi gazdag mega-celebről beszélünk, akitől még így is szép, h nevel hat gyereket, ezek közül szült is hármat. Minden viszonyítás kérdése, meg amúgy elég sokat cikkeztek arról, mennyire depis és fáradt tud lenni egy ilyen nő is. Még ha Brad Pitt is a párja Na de nem kell ilyen messze menni, kis hazánkban D. Tóth Kriszta is pompás példa arra, hogy nem tudja egy átlagos anyuka csinálni...ezek a nők-anyukák mégha azt állítják is, nem átlagos anyukák, tuti ott van a háta mögött egy vagy több bébiszittyó, a gyerek magánbölcsibe-oviba jár, de az is igaz, hogy amúgy is egy felpöretett életmódot élő ember többet is bír, főleg, ha még pl. jógázik is hozzá, ahogy Krisztánk is teszi. Amúgy nekem is szimpi a csaj, mégha sokat bakizik is:) Én pl. sokkal lelkesebb vagyok a gyerekek fellé, ha van kikapcsolódásra lehetőségem, el tudok menni tornázni, moziba, barátnőkkel találkozni.
Én is katolikus vagyok, az elszántabb fajtából, mégha nem is vagyok ott minden vasárnap amisén és messze nem mondanám magam bigottnak. De a katolikus papokkal kapcsolatban én sokkal inkább a pozitív példát látom, mintsem azt, hogy mennyi pap megy tönkre llekileg-fizikailag. Nehéz téma ez, sokan elintézik a pedofíliával és azzal, h a papi nőtlenség mennyire idejétmúlt intézmény, és bizonyos szempontból igazuk is van. De az is biztos, hogy a katolikus papok között voltak-vannak olyan karizmatikus személyek, mint pl. János Pál, akik számomra döbbenetesen példaértékű emberek.
Nagyon is jó, h elkalandoztál, pompás példát hoztál AJ személyében, csak azért ne felejtsük el, hogy egy amerikai bazi gazdag mega-celebről beszélünk, akitől még így is szép, h nevel hat gyereket, ezek közül szült is hármat. Minden viszonyítás kérdése, meg amúgy elég sokat cikkeztek arról, mennyire depis és fáradt tud lenni egy ilyen nő is. Még ha Brad Pitt is a párja
Na de nem kell ilyen messze menni, kis hazánkban D. Tóth Kriszta is pompás példa arra, hogy nem tudja egy átlagos anyuka csinálni...ezek a nők-anyukák mégha azt állítják is, nem átlagos anyukák, tuti ott van a háta mögött egy vagy több bébiszittyó, a gyerek magánbölcsibe-oviba jár, de az is igaz, hogy amúgy is egy felpöretett életmódot élő ember többet is bír, főleg, ha még pl. jógázik is hozzá, ahogy Krisztánk is teszi. Amúgy nekem is szimpi a csaj, mégha sokat bakizik is:) Én pl. sokkal lelkesebb vagyok a gyerekek fellé, ha van kikapcsolódásra lehetőségem, el tudok menni tornázni, moziba, barátnőkkel találkozni.
Én is katolikus vagyok, az elszántabb fajtából, mégha nem is vagyok ott minden vasárnap amisén és messze nem mondanám magam bigottnak. De a katolikus papokkal kapcsolatban én sokkal inkább a pozitív példát látom, mintsem azt, hogy mennyi pap megy tönkre llekileg-fizikailag. Nehéz téma ez, sokan elintézik a pedofíliával és azzal, h a papi nőtlenség mennyire idejétmúlt intézmény, és bizonyos szempontból igazuk is van. De az is biztos, hogy a katolikus papok között voltak-vannak olyan karizmatikus személyek, mint pl. János Pál, akik számomra döbbenetesen példaértékű emberek.
Rita
,
,
2009.03.13 16:05
Rétes,
Léna 2100 grammal született, teljesen egészségesen, most is magas , karcsú lányzó, az apja is ilyen volt. Tádé munkacíműt alsó hangon 2300 grammra becsülik, akár 2700 is lehet belőle, ha ügyes. Utána kérdeztem anyámnál, hogy ő mit tud erre mondani. Nagymamám nagyon pici súllyal született, talán 1,60-al. Anyám és a nagynéném normál súllyal, az öcsém és én picik voltunk, 2 kg körül. Úgyhogy genetikára gyanakszom a mintázatból, és a cukordiéta se tesz jót a növésnek.
El se hiszem, mindent elintéztünk. Van friss anyakönyvink, megvettük a pelenkát, áll a kiságy. Ez egyáltalán nem jellemző ránk, mindketten szeretjük halogatni a dolgokat.
"Futok" az óvodába, este még rátok nézek!
Léna 2100 grammal született, teljesen egészségesen, most is magas , karcsú lányzó, az apja is ilyen volt. Tádé munkacíműt alsó hangon 2300 grammra becsülik, akár 2700 is lehet belőle, ha ügyes. Utána kérdeztem anyámnál, hogy ő mit tud erre mondani. Nagymamám nagyon pici súllyal született, talán 1,60-al. Anyám és a nagynéném normál súllyal, az öcsém és én picik voltunk, 2 kg körül. Úgyhogy genetikára gyanakszom a mintázatból, és a cukordiéta se tesz jót a növésnek.
El se hiszem, mindent elintéztünk. Van friss anyakönyvink, megvettük a pelenkát, áll a kiságy. Ez egyáltalán nem jellemző ránk, mindketten szeretjük halogatni a dolgokat.
"Futok" az óvodába, este még rátok nézek!
2009.03.13 17:40
Sziasztok!
Rita, Virág én sem akarok titkosítani, nem lesztek egyedül Nekem is az a parám, mint Zsolkának egyébként, hogy nem fogom tudni kinek ki a gyerkőce, beégni meg olyan rossz...
Nagyon jól esik az érdeklődés, köszi Rita, borakata, Zsolka, Viki! (remélem, nem hagytam ki senkit).
Saját helyzetjelentés elég elkeserítő: Méhszáj fent a francban, annyira zárva, mint egy szűzlány lábai. Hiába van folyamatosan p.ingerenciám, ez nem jelenti azt, hogy a kicsi lány befordult a célegyenesbe, lebeg a buksija, mint egy héliumos lufi. Kértem a dokit, hogy mondjon már valami biztatót, de azt mondta nem tud Terminus szerint már 5-re lettem volna kiírva, de a kicsi lány tuti, hogy fiatalabb kb egy héttel. De már akkor is indulnia kellett volna valaminek. Úgyhogy ma volt a kiborulásos napom. Aminek viszont nagyon örülök, hogy a doktor bácsi nem paráztat: vasárnap is lesz ctg (aminek az eredménye szerencsére hót tuti ), ha kell, hétfőn is, és hétfőn csinálunk a kicsi lányról uh-ot is meg flow-mérést, aztán meglátjuk. De ma már mondta, hogy barátkozzak a műtét gondolatával Szóval elkenődtem, de piszkosul. Ha esetleg tudtok mesélni csodasztorikat, ahol a nulláról (vagyis onnan ahonnan én állok most) négy napon belül baba lett, kérlek, tegyétek meg!!!!!
Mó! De jó lenne, ha láthatnám az összes porontyot! 6 gyerkőc!!! Az igen! Van esetleg egész családos fotód is?
A kapacitás mára ennyi, holnapra összeszedem magam. Mert van ám még a fejemben írhatnék!
Sziasztok!
Ja: az emberem lesz a hírhozó, már itt lóg neki egy cetlin, mikor hova kell kattintgatnia
Sziasztok még egyszer!
Rita, Virág én sem akarok titkosítani, nem lesztek egyedül
Nekem is az a parám, mint Zsolkának egyébként, hogy nem fogom tudni kinek ki a gyerkőce, beégni meg olyan rossz...
Nagyon jól esik az érdeklődés, köszi Rita, borakata, Zsolka, Viki! (remélem, nem hagytam ki senkit).
Saját helyzetjelentés elég elkeserítő: Méhszáj fent a francban, annyira zárva, mint egy szűzlány lábai. Hiába van folyamatosan p.ingerenciám, ez nem jelenti azt, hogy a kicsi lány befordult a célegyenesbe, lebeg a buksija, mint egy héliumos lufi. Kértem a dokit, hogy mondjon már valami biztatót, de azt mondta nem tud
Terminus szerint már 5-re lettem volna kiírva, de a kicsi lány tuti, hogy fiatalabb kb egy héttel. De már akkor is indulnia kellett volna valaminek. Úgyhogy ma volt a kiborulásos napom. Aminek viszont nagyon örülök, hogy a doktor bácsi nem paráztat: vasárnap is lesz ctg (aminek az eredménye szerencsére hót tuti ), ha kell, hétfőn is, és hétfőn csinálunk a kicsi lányról uh-ot is meg flow-mérést, aztán meglátjuk. De ma már mondta, hogy barátkozzak a műtét gondolatával Szóval elkenődtem, de piszkosul. Ha esetleg tudtok mesélni csodasztorikat, ahol a nulláról (vagyis onnan ahonnan én állok most) négy napon belül baba lett, kérlek, tegyétek meg!!!!!
Mó! De jó lenne, ha láthatnám az összes porontyot! 6 gyerkőc!!! Az igen! Van esetleg egész családos fotód is?
A kapacitás mára ennyi, holnapra összeszedem magam. Mert van ám még a fejemben írhatnék!
Sziasztok!
Ja: az emberem lesz a hírhozó, már itt lóg neki egy cetlin, mikor hova kell kattintgatnia
Sziasztok még egyszer!
2009.03.13 19:17
sziasztok!
köszönöm szépen a sok gratulát, rámgondolást és energiákat mindenkinek!
jól vagyunk, tegnap délután már haza is jöttünk. sokkal sokkal jobban érzem magam, mint az első császár után!
Léna baba természetesen gyönyörűséges, majd teszek fel képet, ha érkezem (nagyon hamar ne várjátok, max meglepődtök).
szopik-hizik, 3650-re fogyott szerdára, de csütörtökön már 3670-el hoztuk haza
a szülésről egyelőre nem akarok hosszan irni, mert a vége nem teljesen tiszta, hogy milyen körülmények között is mentünk a műtőbe. az biztos, hogy akkor már egy ideje könyörögtem a császárért. röviden: 4 ujjnyinál kaptam oxytocint hogy a vége gyorsabban menjen,de nem haladtunk semmit, viszont már nem birtam a fájásokat elviselni. mindenki nagyon biztatott, a szülésznő a doki és férjem is. a zárón az van, hogy leesett Léna szivhangja, azért lett császár (és hogy a vizbe is belekakilt- ez csakis a végén lehetett, mert délben még tiszta volta burorepesztéskor). na ez az amit én nem vettem észre, de persze lehet. jövő kedden megbeszéljük a dokival, akkor megyek hozzá varratszedésre.
összességében szép élmény az egész
részletesebben is irok majd!
(a férjemnek már megigértem, hogy lesz még babánk, de csakis programcsászárral- a vajúdásból nem kérnék többet azt hiszem, akármilyen jó volt is hogy Léna magától elindult, 22,5 óra - kb az első igazi fájástól- bőven elég nekem 3 gyerekre is)
Háziboszinak mennek a megadrukkok!
köszönöm szépen a sok gratulát, rámgondolást és energiákat mindenkinek!
jól vagyunk, tegnap délután már haza is jöttünk. sokkal sokkal jobban érzem magam, mint az első császár után!
Léna baba természetesen gyönyörűséges, majd teszek fel képet, ha érkezem (nagyon hamar ne várjátok, max meglepődtök).
szopik-hizik, 3650-re fogyott szerdára, de csütörtökön már 3670-el hoztuk haza
a szülésről egyelőre nem akarok hosszan irni, mert a vége nem teljesen tiszta, hogy milyen körülmények között is mentünk a műtőbe. az biztos, hogy akkor már egy ideje könyörögtem a császárért. röviden: 4 ujjnyinál kaptam oxytocint hogy a vége gyorsabban menjen,de nem haladtunk semmit, viszont már nem birtam a fájásokat elviselni. mindenki nagyon biztatott, a szülésznő a doki és férjem is. a zárón az van, hogy leesett Léna szivhangja, azért lett császár (és hogy a vizbe is belekakilt- ez csakis a végén lehetett, mert délben még tiszta volta burorepesztéskor). na ez az amit én nem vettem észre, de persze lehet. jövő kedden megbeszéljük a dokival, akkor megyek hozzá varratszedésre.
összességében szép élmény az egész
részletesebben is irok majd!
(a férjemnek már megigértem, hogy lesz még babánk, de csakis programcsászárral- a vajúdásból nem kérnék többet azt hiszem, akármilyen jó volt is hogy Léna magától elindult, 22,5 óra - kb az első igazi fájástól- bőven elég nekem 3 gyerekre is)
Háziboszinak mennek a megadrukkok!
2009.03.13 19:25
Háziboszi!
most olvasomamit irtál! hát én ugyanigy álltam 5-én!!!!!
zárt méhszáj- hátrahajló, doki kiirt műtétre laborra mert nem biztatott- aztán csak elindult a szülés 8-án!
az én tippjeim: a ricinusos bábakoktél (7-én ittam), a Barbamami-féle inditós homeós szerek (bevallom napi 2-szer bevettem- de fontos a homeós fogkrém is mellé, meg a borsmenta mindenféle mellőzése!!), házasélet, nagy séta....
és persze a lelki megnyugvás! olvasd el miket irtam 8-án reggel, hogy én vagyok a legszabadabb ember a világon! remélem ez az érzés nálad is eljön!
nagyon átérzem amit irsz, ugyanezen mentem keresztül!
nagyon drukkolok!!!!!!
most olvasomamit irtál! hát én ugyanigy álltam 5-én!!!!!
zárt méhszáj- hátrahajló, doki kiirt műtétre laborra mert nem biztatott- aztán csak elindult a szülés 8-án!
az én tippjeim: a ricinusos bábakoktél (7-én ittam), a Barbamami-féle inditós homeós szerek (bevallom napi 2-szer bevettem- de fontos a homeós fogkrém is mellé, meg a borsmenta mindenféle mellőzése!!), házasélet, nagy séta....
és persze a lelki megnyugvás! olvasd el miket irtam 8-án reggel, hogy én vagyok a legszabadabb ember a világon! remélem ez az érzés nálad is eljön!
nagyon átérzem amit irsz, ugyanezen mentem keresztül!
nagyon drukkolok!!!!!!
2009.03.13 21:20
Borgmama!!!
Jahj... hát egy óriási kő gördült le a szívemről, bevallom. MOST született meg Léna teljesen, legalábbis nekem, mert eddig volt bennem egy adag aggodalom, hogy Te vajon hogy vagy. És egy kis tipródás: talán nem erősítettük eléggé Benned azt a másik oldalt, amit persze mind tudunk, de mégis háttérbe kerül a topik jellege miatt - hogy bárhogy is alakuljon, a pici baba a lényeg, és tiszta boldogság, ha megérkezik, akárhogy is teszi.
Nagyon-de-nagyon örülök, hogy jól vagy, hogy jól vagytok, és hogy szép volt a közös kezdet a kis Lénával.
(Zárójelben jegyzem meg: ez a 22 órás maraton elképesztő teljesítmény mindkettőtöktől, a finisben tanúsított bátor kitartásod meg pláne az.)
És máris otthon?? Nagyon jók vagytok. Ezek szerint a férjednek is szép élmény lehetett, ha máris a következő gyermeken ábrándozik, ez külön öröm.
Nagyon várom a további emlékfoszlányokat, vagy bármit, amit meg tudsz majd osztani - ahogy időd és kedved engedi. Minden esetre én most átadom magam a felhőtlen örömnek végre.
Jahj... hát egy óriási kő gördült le a szívemről, bevallom. MOST született meg Léna teljesen, legalábbis nekem, mert eddig volt bennem egy adag aggodalom, hogy Te vajon hogy vagy. És egy kis tipródás: talán nem erősítettük eléggé Benned azt a másik oldalt, amit persze mind tudunk, de mégis háttérbe kerül a topik jellege miatt - hogy bárhogy is alakuljon, a pici baba a lényeg, és tiszta boldogság, ha megérkezik, akárhogy is teszi.
Nagyon-de-nagyon örülök, hogy jól vagy, hogy jól vagytok, és hogy szép volt a közös kezdet a kis Lénával.
(Zárójelben jegyzem meg: ez a 22 órás maraton elképesztő teljesítmény mindkettőtöktől, a finisben tanúsított bátor kitartásod meg pláne az.)
És máris otthon?? Nagyon jók vagytok. Ezek szerint a férjednek is szép élmény lehetett, ha máris a következő gyermeken ábrándozik, ez külön öröm.
Nagyon várom a további emlékfoszlányokat, vagy bármit, amit meg tudsz majd osztani - ahogy időd és kedved engedi. Minden esetre én most átadom magam a felhőtlen örömnek végre.
2009.03.13 21:33
Borgmama!
De jó, h másid írsz nekünk, és egész pozitívan!!! Ugye, h császár és császár közt is lehet külömbség?:) Hát le a kalappal az előtt a 22,5 órás vajúdás előtt, nem semmi.
Most viszont mihamarabbi felépülést kívánok Nektek!! Nagyon örülök, h jobban érzed magad most, mint az előző cs előtt! Nálam is így volt:)
De jó, h másid írsz nekünk, és egész pozitívan!!! Ugye, h császár és császár közt is lehet külömbség?:) Hát le a kalappal az előtt a 22,5 órás vajúdás előtt, nem semmi.
Most viszont mihamarabbi felépülést kívánok Nektek!! Nagyon örülök, h jobban érzed magad most, mint az előző cs előtt! Nálam is így volt:)
Rita
,
,
2009.03.13 21:35
Kedves Borgmama!
Nagyon örülök, hogy újra otthon vagytok! Szegény, nagyon megszenvedtél! De hősiesen viselted a megpróbáltatásokat, ugyanúgy Léna baba is! A férjed is biztosan remek ember, hogy ennyire melletted állt.
Milyen megható, hogy már a következő gyerkőc is szóba került!
Kívánok még egyszer szép, összebújós napokat Nektek! Vigyázzatok magatokra nagyon!
üdv
borakata
Nagyon örülök, hogy újra otthon vagytok! Szegény, nagyon megszenvedtél! De hősiesen viselted a megpróbáltatásokat, ugyanúgy Léna baba is! A férjed is biztosan remek ember, hogy ennyire melletted állt.
Milyen megható, hogy már a következő gyerkőc is szóba került!
Kívánok még egyszer szép, összebújós napokat Nektek! Vigyázzatok magatokra nagyon!
üdv
borakata
2009.03.13 22:26
Sziasztok!
Borgmama!
Örülök, hogy Neked is ilyen jó élményeid voltak a szüléssel és a kórházzal kapcsolatban! Sok örömet kívánok a babához!!!!!
Megymag!
Köszönöm az infot, meg fogom kérdezni az Atyát ez ügyben, bár sok reményt nem fűzök hozzá!
Mikor a fiamat keresztelte 2 éve, akkor is gond volt, hogy nem tudott a keresztmama igazolást hozni a helyi egyházközösségtől.
Kislilla, Virág!
Emlékeztek, a "császáros műhelyen" volt egy pécsi pár, akik a 3. babát várták. Megkeresett a lány az Iwiw-en, ápr-ban fog szülni, lehet hogy mégiscsak az Áginál. Jövő héten megy vissza hozzá, mert eddig még faros a baba.... Nagyon kíváncsi leszek, hogy alakulnak, sikerül-e megszülnie....
Háziboszi!
Jelentkezz, ha még otthon vagy!!!
Kispiskóta!
Hogy alakult a kórház és orvosválasztás?
Borgmama!
Örülök, hogy Neked is ilyen jó élményeid voltak a szüléssel és a kórházzal kapcsolatban! Sok örömet kívánok a babához!!!!!
Megymag!
Köszönöm az infot, meg fogom kérdezni az Atyát ez ügyben, bár sok reményt nem fűzök hozzá!
Mikor a fiamat keresztelte 2 éve, akkor is gond volt, hogy nem tudott a keresztmama igazolást hozni a helyi egyházközösségtől.
Kislilla, Virág!
Emlékeztek, a "császáros műhelyen" volt egy pécsi pár, akik a 3. babát várták. Megkeresett a lány az Iwiw-en, ápr-ban fog szülni, lehet hogy mégiscsak az Áginál. Jövő héten megy vissza hozzá, mert eddig még faros a baba.... Nagyon kíváncsi leszek, hogy alakulnak, sikerül-e megszülnie....
Háziboszi!
Jelentkezz, ha még otthon vagy!!!
Kispiskóta!
Hogy alakult a kórház és orvosválasztás?
2009.03.14 00:11
Sziasztok!
Mégis itt vagyok, nem utaztunk el sajnos, most nem részletezem miért. Pedig már nagyon szerettem volna "otthon" lenni egy kicsit, régen voltunk.
Borgmama!
Annyira örülök neked, hogy jöttél és meséltél! Nagyon örülök, hogy jól vagytok, hogy ilyen jól viselted testileg és lelkileg is ezt az egészet. Bevallom, nekem most a te történeted nagyon-nagyon tanulságos és megható: hogy hol vannak az ember határai, mennyi mindent képes megtenni valamiért, amire vágyik.
Mielőbbi felépülést kívánok neked, Lénának pedig jó szopizást .
Mégis itt vagyok, nem utaztunk el sajnos, most nem részletezem miért.
Pedig már nagyon szerettem volna "otthon" lenni egy kicsit, régen voltunk.
Borgmama!
Annyira örülök neked, hogy jöttél és meséltél! Nagyon örülök, hogy jól vagytok, hogy ilyen jól viselted testileg és lelkileg is ezt az egészet. Bevallom, nekem most a te történeted nagyon-nagyon tanulságos és megható: hogy hol vannak az ember határai, mennyi mindent képes megtenni valamiért, amire vágyik.
Mielőbbi felépülést kívánok neked, Lénának pedig jó szopizást
.2009.03.14 00:17
Tünde, igen, emlékszem arra a lányra. Egy másik fórumon leírta, hogy ezt tervezi és hogy miért. Nagyon drukkolok neki is.
Háziboszi!
Én a kórházban találkoztam ilyen lánnyal. Akkor a 2. babáját várta, de mesélte, hogy az elsővel teljesen zárt volt sokáig(azt nem tudom, hátra is hajlott-e vagy magasan volt-e még a méhszáj), és csak 1-2 nappal a szülés előtt indult el neki valami, aztán villámszülés lett, terminus után valahány nappal. Hajrá!
Kérhetek tőled is egy orvos nevet? Természetesen pü-ben. Szimpatikus ez a hozzáállás
(Én még mindig csak gyűjtögetek, amit látjátok.)
Háziboszi!
Én a kórházban találkoztam ilyen lánnyal. Akkor a 2. babáját várta, de mesélte, hogy az elsővel teljesen zárt volt sokáig(azt nem tudom, hátra is hajlott-e vagy magasan volt-e még a méhszáj), és csak 1-2 nappal a szülés előtt indult el neki valami, aztán villámszülés lett, terminus után valahány nappal. Hajrá!
Kérhetek tőled is egy orvos nevet? Természetesen pü-ben. Szimpatikus ez a hozzáállás
(Én még mindig csak gyűjtögetek, amit látjátok.)
2009.03.14 07:27
Sziasztok!
Borgmamának utólag is nagyon nagy gratula! És örülök, hogy jól érzed magad és hogy minden szuper!
A héten voltam dokinál, eddig minden oké, mostantól 3 hetente szeretne látni. Kérdeztem hogy a betapintás hogy müxik, azt mondta hogy nem szokott altatni (ennek örülök). És hogy fél percig, őt idézem, kib.szottul fáj. Hát csak kibírjuk majd valahogy.
Borgmamának utólag is nagyon nagy gratula! És örülök, hogy jól érzed magad és hogy minden szuper!
A héten voltam dokinál, eddig minden oké, mostantól 3 hetente szeretne látni. Kérdeztem hogy a betapintás hogy müxik, azt mondta hogy nem szokott altatni (ennek örülök). És hogy fél percig, őt idézem, kib.szottul fáj. Hát csak kibírjuk majd valahogy.
2009.03.14 14:45
Evicuska hűha, már csak 12 hét
szopival nincs gond szerencsére hizik szépen a drágám. nem is hagytam bent a csecsemősöknél csak az első éjszaka. váltig tagadják, hogy hamar adnának tápszert, de aztán csak hallottam hogy a nagylyukú cumit szeretik,de azt nem, ha sirnak a babák... aki csak nem esik össze, ki kell tőlük hozni amilyen hamar csak lehet, vagy épphogy csak leadni.
a szobatársam fogadott csecsemőst, na ne aggódjatok, vele foglalkoztak, de az én egyszem kérdésemre nem birt ám válaszolni a hölgy, az biztos tarifán túli lett volna...
vagyis háritott hogy majd szól az ügyeletes kolléganőjének, de nem tette. mindegy is mert megoldódott (nehezen kapta be a mellem az elején Léna, de aztán rájött ám mi a csizió... )
Háziboszinak még: fahéjas tea! az volt, amit nőnap bevetettem, de előtte nem, az összes többit próbáltam korábban is. igazi gyümölcsteába tettem 5 szem szegfűszeget és persze fahéjat is. egész finom lett!
a pécsi anyukának is nagyon drukkolok ám
bizony sokkal jobb most. már csak azért is, mert tudom, hogy ezzel a szüléssel akkor is kórházba kerülök, ha Ágiékkal itthon kezdjük el. csak nem pestre, hanem ide a ceglédi borzalomba a körzetesbe, úgyhogy nagyon is jó döntés volt a doki, a kórház és a szülésznőválasztás is.
egy icipici tüske azért van bennem, méghozzá azért mert úgy érzem, kicsit túlfeszitették a húrt. nem vették észre, mennyire fáradt vagyok, és még akkor is próbálták a hüvelyit erőltetni, amikor már talán nem kellett volna. persze én akartam, meg minden, csak most már nagyon érzem, milyen nehéz nekik is megtalálni a középutat az abszolút alternativ szülés és a fekvegátmetszősoxyorrba-szájba stilus között.
hűha, már csak 12 hét
szopival nincs gond szerencsére
hizik szépen a drágám. nem is hagytam bent a csecsemősöknél csak az első éjszaka. váltig tagadják, hogy hamar adnának tápszert, de aztán csak hallottam hogy a nagylyukú cumit szeretik,de azt nem, ha sirnak a babák... aki csak nem esik össze, ki kell tőlük hozni amilyen hamar csak lehet, vagy épphogy csak leadni.
a szobatársam fogadott csecsemőst, na ne aggódjatok, vele foglalkoztak, de az én egyszem kérdésemre nem birt ám válaszolni a hölgy, az biztos tarifán túli lett volna...
vagyis háritott hogy majd szól az ügyeletes kolléganőjének, de nem tette. mindegy is mert megoldódott (nehezen kapta be a mellem az elején Léna, de aztán rájött ám mi a csizió... )
Háziboszinak még: fahéjas tea! az volt, amit nőnap bevetettem, de előtte nem, az összes többit próbáltam korábban is. igazi gyümölcsteába tettem 5 szem szegfűszeget és persze fahéjat is. egész finom lett!
a pécsi anyukának is nagyon drukkolok ám
bizony sokkal jobb most. már csak azért is, mert tudom, hogy ezzel a szüléssel akkor is kórházba kerülök, ha Ágiékkal itthon kezdjük el. csak nem pestre, hanem ide a ceglédi borzalomba a körzetesbe, úgyhogy nagyon is jó döntés volt a doki, a kórház és a szülésznőválasztás is.
egy icipici tüske azért van bennem, méghozzá azért mert úgy érzem, kicsit túlfeszitették a húrt. nem vették észre, mennyire fáradt vagyok, és még akkor is próbálták a hüvelyit erőltetni, amikor már talán nem kellett volna. persze én akartam, meg minden, csak most már nagyon érzem, milyen nehéz nekik is megtalálni a középutat az abszolút alternativ szülés és a fekvegátmetszősoxyorrba-szájba stilus között.
2009.03.14 17:20
Nagyon gratulálok, borgmama, csodálatosan kitartóak voltatok! Remélem, én is bírom majd cérnával, ha odajutunk. Kicsi Léna nagyon ügyes, hogy ilyen hamar rájött a trükkökre, csak így tovább, biztos aludni is hamar megtanul.
Éljenek a Lénák! Boldog babaságot a kislányodnak, neked pedig örömteli babázást!
Éljenek a Lénák! Boldog babaságot a kislányodnak, neked pedig örömteli babázást!
2009.03.14 18:03
Eveta, köszi
lányok, azzal mit lehet kezdeni, hogy Linda ütöget minket? konkrétan a férjem kapott ma egy nagy pofont tőle. a babát nem bántja, de a dackorszak iszonyatosan előtórt belőle. uram nagyon keményen megnevelné, megint előjött hogy vigyük ki az ágyát a miénkből át a gyerekszobába. nem akarom, de ez igy tényleg gond, mi lesz ha egyedül leszek velük itthon?
lányok, azzal mit lehet kezdeni, hogy Linda ütöget minket? konkrétan a férjem kapott ma egy nagy pofont tőle. a babát nem bántja, de a dackorszak iszonyatosan előtórt belőle. uram nagyon keményen megnevelné, megint előjött hogy vigyük ki az ágyát a miénkből át a gyerekszobába. nem akarom, de ez igy tényleg gond, mi lesz ha egyedül leszek velük itthon?
2009.03.14 18:44
Borgmama! Nagyon örülök, hogy ez a szülésed pozitívabbra sikerült, mint az első!
Kívánok nektek sok boldogságot és sok tejcsit!
Az én nagyobb fiam is ütöget minket néha, amikor valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, de ez egyre ritkább. Én mindig elmondom neki, hogy nem szabad, az fáj nekem és természetesen nem csinálom, amit szeretne, hogy véletlenül se érezze azt, hogy ezzel bármit is elérhet.
Az ágyát szerintem ne vigyétek még ki, azt úgy élné meg, hogy a pici miatt kell mennie és még rosszabb lenne a helyzet.
Az ütögetés és az, hogy nem hallgat a szóra, hisztisebb az mind a féltékenység jele. Nálunk is volt, van, de egyre jobb a helyzet.
Kívánok nektek sok boldogságot és sok tejcsit!
Az én nagyobb fiam is ütöget minket néha, amikor valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, de ez egyre ritkább. Én mindig elmondom neki, hogy nem szabad, az fáj nekem és természetesen nem csinálom, amit szeretne, hogy véletlenül se érezze azt, hogy ezzel bármit is elérhet.
Az ágyát szerintem ne vigyétek még ki, azt úgy élné meg, hogy a pici miatt kell mennie és még rosszabb lenne a helyzet.
Az ütögetés és az, hogy nem hallgat a szóra, hisztisebb az mind a féltékenység jele. Nálunk is volt, van, de egyre jobb a helyzet.
2009.03.14 20:40
Sziasztok!
Tündi! Még itthon Hogy ebből mi lesz? Gondoltuk, holnap elmegyünk Dobogókőre kirándulni majdnem üres tankkal, ott a térerő is rossz néha, plusz a hóban bizti keresztbe áll egy busz amit nem tudunk kikerülni...és akkor tuti jön a kiscsaj, mert úgy néz ki, szereti a kihívásokat
Eveta! Lehet, hogy nálatok hamarabb lesz bébi? Hogy vagy?
Borgmama! Nem tudom, visszaolvastál-e, de le a kalappal!!! És érezzétek magatokat nagyon jól otthon! Az ütögetés nálunk is zajlik már pár hete, pedig még nincs is itt a kicsi lány. Így juttatja érvényre az akaratát Gergő (az apája örül is, hogy nem tutyimutyi a fia-konkrétan így fogalmazott). Én arra próbálom rávezetni azon kívül, amit Enikő írt(hogy ezzel nem ér el semmit), hogy még időben le tudja magát állítani, és hogy ha mégis ütött, akkor utána bánja meg a dolgot és próbálja jóvá tenni. Úgy néz ki, működik a dolog. Mondjuk persze hogy bánja, ha a fene se foglalkozik vele egy ideig, plusz ha ott van velem az apukája, direkt el is játsszuk, hogy milyen klassz, ha nem ütöget minket senki, hanem inkább megsimogat. És ő is jön és bocsisimit szokott már adni sokszor! Az ágyat tényleg nem most kéne elpaterolni...ha már eddig vártatok vele.
Fahéjas tea: tea, fahéj, szegfűszeg, gyömbér narancslével=karácsonyi alkoholmentes puncs. Eddig nem hatott, remélem, ártani sem árt. nyomom a málnalevélteát, meg majorannás kajákat, ma szereztem cimicifugát is a Caulo...mellé, holnap ctg. Én még nem tartok a megnyugvásos résznél, inkább úgy vagyok vele, hogy ,,Ezt nem hiszem el!" Hogy már megint itt malmozunk, mikor jön a bébi. Hogy hihetetlen, hogy ez velem történik. Remélem, a történelem nem ismétli önmagát!!!
Van egy barátnőm, részben közös ismeretségi körünkben velünk együtt 6-an voltak kiírva febr. végétől ápr. elejéig. Már csak mi vagyunk egyben Éljenek a ráérős bébik!!! Gondolom sokat adnak a belépőre: frizura, smink...
Mára ennyi a kapacitás.
Kellemes hétvégélt mindenkinek!!!
Tündi! Még itthon
Hogy ebből mi lesz? Gondoltuk, holnap elmegyünk Dobogókőre kirándulni majdnem üres tankkal, ott a térerő is rossz néha, plusz a hóban bizti keresztbe áll egy busz amit nem tudunk kikerülni...és akkor tuti jön a kiscsaj, mert úgy néz ki, szereti a kihívásokat
Eveta! Lehet, hogy nálatok hamarabb lesz bébi? Hogy vagy?
Borgmama! Nem tudom, visszaolvastál-e, de le a kalappal!!! És érezzétek magatokat nagyon jól otthon! Az ütögetés nálunk is zajlik már pár hete, pedig még nincs is itt a kicsi lány. Így juttatja érvényre az akaratát Gergő (az apája örül is, hogy nem tutyimutyi a fia-konkrétan így fogalmazott). Én arra próbálom rávezetni azon kívül, amit Enikő írt(hogy ezzel nem ér el semmit), hogy még időben le tudja magát állítani, és hogy ha mégis ütött, akkor utána bánja meg a dolgot és próbálja jóvá tenni. Úgy néz ki, működik a dolog. Mondjuk persze hogy bánja, ha a fene se foglalkozik vele egy ideig, plusz ha ott van velem az apukája, direkt el is játsszuk, hogy milyen klassz, ha nem ütöget minket senki, hanem inkább megsimogat. És ő is jön és bocsisimit szokott már adni sokszor! Az ágyat tényleg nem most kéne elpaterolni...ha már eddig vártatok vele.
Fahéjas tea: tea, fahéj, szegfűszeg, gyömbér narancslével=karácsonyi alkoholmentes puncs. Eddig nem hatott, remélem, ártani sem árt. nyomom a málnalevélteát, meg majorannás kajákat, ma szereztem cimicifugát is a Caulo...mellé, holnap ctg. Én még nem tartok a megnyugvásos résznél, inkább úgy vagyok vele, hogy ,,Ezt nem hiszem el!" Hogy már megint itt malmozunk, mikor jön a bébi. Hogy hihetetlen, hogy ez velem történik. Remélem, a történelem nem ismétli önmagát!!!
Van egy barátnőm, részben közös ismeretségi körünkben velünk együtt 6-an voltak kiírva febr. végétől ápr. elejéig. Már csak mi vagyunk egyben
Éljenek a ráérős bébik!!! Gondolom sokat adnak a belépőre: frizura, smink...
Mára ennyi a kapacitás.
Kellemes hétvégélt mindenkinek!!!
2009.03.14 21:02
Borgmama:
Most konkrétan.. miattad jöttem,hátha van már rólatok megint valami hír
Nagyon-nagyon örülök,hogy jól vagy!!! Komolyan,le a kalappal előtted Én az első szülésemnél könyörögtem a végén a császárért.. de nem szültem 22 órát!!!
Lénáról raksz fel KÉPET????
Boszi:
Mennek az indító energiák! Ücsörögjél forró kádban..,homeós lötty ezerrel..,és ne add fel!!
Evicuska:
Nekem 3x volt betapintás... Az első kettőt a dokim csinálta,hát..
Most viszont be se ért a szülésre,az ügyeletes doki próbált összefércelni ,és ő csinálta a betapintást.. Vártam,hogy mikor nem kapok majd levegőt,err közli,hogy kész..
Szóval..,orvosa válogatja. Pl hogy mekkora keze van ...,meg ilyenek.
De azért túl lehet élni,akkor már ott van a bébi,jobb esetben a kezedben van végig,nagyon jó fájdalomcsillapító! Meg a tudat,hogy túl van az ember a szülésen..
Most konkrétan.. miattad jöttem,hátha van már rólatok megint valami hír
Nagyon-nagyon örülök,hogy jól vagy!!! Komolyan,le a kalappal előtted
Én az első szülésemnél könyörögtem a végén a császárért.. de nem szültem 22 órát!!!
Lénáról raksz fel KÉPET????
Boszi:
Mennek az indító energiák!
Ücsörögjél forró kádban..,homeós lötty ezerrel..,és ne add fel!!
Evicuska:
Nekem 3x volt betapintás... Az első kettőt a dokim csinálta,hát..
Most viszont be se ért a szülésre,az ügyeletes doki próbált összefércelni
,és ő csinálta a betapintást.. Vártam,hogy mikor nem kapok majd levegőt,err közli,hogy kész..
Szóval..,orvosa válogatja. Pl hogy mekkora keze van
...,meg ilyenek.
De azért túl lehet élni,akkor már ott van a bébi,jobb esetben a kezedben van végig,nagyon jó fájdalomcsillapító!
Meg a tudat,hogy túl van az ember a szülésen.. 
[/url]2009.03.14 22:00
Borgmama,
szerintem se tegyétek ki az ágyát, nagyon nehéz időszak ez neki, nem kell rátenni egy lapáttal. Ütögetés nehéz ügy, amíg nem tud olyan jól beszélni, mint szeretne, nem sok eszköze van a feszültség, düh levezetésére. Próbálj neki valamilyen alternatív megoldást felajánlani ütögetés helyett! Verje a macit, tépjen szét egy papírt, kiabáljon egy nagyot vagy toporzékoljon, öltse ki rátok a nyelvét. Bármit, ami jobban tolerálható, mint az ütés. Mindenképpen ismerd el, hogy joga van az érzéseihez, lehet dühös, szomorú, elkeseredett, evvel még nem csinál rosszaságot. Menni fog, okos gyerek lehet, rögtön levette, hogy a baba tabu, őt nem szabad bántani. Ha van energiád, megróbálhatjátok eljátszani valami plüssállat segítségével a helyzeteket, az is sokat segíthet. Főleg, ha te vagy a dühös plüssállat, és neki kell megnevelnie.
Léna is nagyon indulatos gyerek, próbálkozott ő is ütögetéssel, rugdosással. Aztán jött az ajtócsapkodás, azt se szerettem, de legalább már áttételes volt. Mostmár kezd profi lenni verbális agresszióban, így mindannyiunknak sokkal könnyebb. A múltkor nagyon megijedtem, nagyon meggyőzően fenyegetett, hogy rám borítja a létrát. Már nagyban kattogott az agyam, hogyha megteszi, muszáj leszek valamit lépni, amiből rájön, hogy ez már túl megy minden határon, de persze nem kellett, elég volt fenyegetőznie, hogy levezesse az aktuális feszültséget. Ha belelendül, nagyon gonosz dolgokat tud mondani, legalább kiderül, hogy mit tart a legrosszabbnak a világon. Legutóbb avval fenyegetett, hogy elmegy világgá, és ha megszületik a Tádé, őt is elviszi magával. És soha többé nem jönnek vissza.
Háziboszi,
köszönöm kérdésed, jól. Ma is voltam nst-n, holnapra is berendeltek. A mai jó lett, bár kicsit ébresztgetnem kellett a babát, a másfél órás várakozás alatt elaludt, de fölpiszkáltam. A vérnyomásom is jó, mást nem néztek. Kicsiket fájdogálok, de még nem eléggé. Láttam ma egy fél tucat újszülöttet, azóta még türelmetlenebb vagyok.
Szép, napos vasárnapot mindenkinek!
szerintem se tegyétek ki az ágyát, nagyon nehéz időszak ez neki, nem kell rátenni egy lapáttal. Ütögetés nehéz ügy, amíg nem tud olyan jól beszélni, mint szeretne, nem sok eszköze van a feszültség, düh levezetésére. Próbálj neki valamilyen alternatív megoldást felajánlani ütögetés helyett! Verje a macit, tépjen szét egy papírt, kiabáljon egy nagyot vagy toporzékoljon, öltse ki rátok a nyelvét. Bármit, ami jobban tolerálható, mint az ütés. Mindenképpen ismerd el, hogy joga van az érzéseihez, lehet dühös, szomorú, elkeseredett, evvel még nem csinál rosszaságot. Menni fog, okos gyerek lehet, rögtön levette, hogy a baba tabu, őt nem szabad bántani. Ha van energiád, megróbálhatjátok eljátszani valami plüssállat segítségével a helyzeteket, az is sokat segíthet. Főleg, ha te vagy a dühös plüssállat, és neki kell megnevelnie.
Léna is nagyon indulatos gyerek, próbálkozott ő is ütögetéssel, rugdosással. Aztán jött az ajtócsapkodás, azt se szerettem, de legalább már áttételes volt. Mostmár kezd profi lenni verbális agresszióban, így mindannyiunknak sokkal könnyebb. A múltkor nagyon megijedtem, nagyon meggyőzően fenyegetett, hogy rám borítja a létrát. Már nagyban kattogott az agyam, hogyha megteszi, muszáj leszek valamit lépni, amiből rájön, hogy ez már túl megy minden határon, de persze nem kellett, elég volt fenyegetőznie, hogy levezesse az aktuális feszültséget. Ha belelendül, nagyon gonosz dolgokat tud mondani, legalább kiderül, hogy mit tart a legrosszabbnak a világon. Legutóbb avval fenyegetett, hogy elmegy világgá, és ha megszületik a Tádé, őt is elviszi magával. És soha többé nem jönnek vissza.
Háziboszi,
köszönöm kérdésed, jól. Ma is voltam nst-n, holnapra is berendeltek. A mai jó lett, bár kicsit ébresztgetnem kellett a babát, a másfél órás várakozás alatt elaludt, de fölpiszkáltam. A vérnyomásom is jó, mást nem néztek. Kicsiket fájdogálok, de még nem eléggé. Láttam ma egy fél tucat újszülöttet, azóta még türelmetlenebb vagyok.
Szép, napos vasárnapot mindenkinek!
2009.03.14 22:06
Sziasztok!
Háziboszi!
A kirándulás nagyon jó ötlet, lehet hogy tényleg meghozza a bébit?!
Én a második fiamat 8 nappal hordtam túl, utolsó nap délután nagyot buliztunk az Orczi- kertben, még táncoltam is...... Végkimerülésig elfáradtam, mivel ülőhely nem volt, aztán este így kezdődtek a fájások........ És vasárnap volt...... Szóval mindent bele!!!!!!!!!
Borgmama!
Az ütlegelés ismerős, kislányom akkor kezdte 2 évesen, mikor megszületett a testvére, de szerencsére nem tartott sokáig.
A fiamnak volt egy harapós korszaka, amikor rendszeresen mindenkit megharapott, de nagyon ám! Az összes fogacskája helye megmaradt napokig!!! Én úgy gondolom, -és ez mindegyik gyereknél bejött-, hogy ilyenkor több figyelmet, babusgatást akarnak. Utólag könnyű leírni, de mikor jól belém harapott, én is ösztönösen eltoltam (ellöktem) magamtól..... De esténként pl mindkét gyerekem mellettem aludt el, mikor megszületett a kistesó.
Ez sem tartott sokáig, pár hónapig, utána szó nélkül átmentek az ágyikójukba. Szóval én nagyon nem tartanám jónak, ha kitennétek ágyikóstól a gyerekszobába!!!!
Háziboszi!
A kirándulás nagyon jó ötlet, lehet hogy tényleg meghozza a bébit?!
Én a második fiamat 8 nappal hordtam túl, utolsó nap délután nagyot buliztunk az Orczi- kertben, még táncoltam is...... Végkimerülésig elfáradtam, mivel ülőhely nem volt, aztán este így kezdődtek a fájások........ És vasárnap volt...... Szóval mindent bele!!!!!!!!!
Borgmama!
Az ütlegelés ismerős, kislányom akkor kezdte 2 évesen, mikor megszületett a testvére, de szerencsére nem tartott sokáig.
A fiamnak volt egy harapós korszaka, amikor rendszeresen mindenkit megharapott, de nagyon ám! Az összes fogacskája helye megmaradt napokig!!! Én úgy gondolom, -és ez mindegyik gyereknél bejött-, hogy ilyenkor több figyelmet, babusgatást akarnak. Utólag könnyű leírni, de mikor jól belém harapott, én is ösztönösen eltoltam (ellöktem) magamtól..... De esténként pl mindkét gyerekem mellettem aludt el, mikor megszületett a kistesó.
Ez sem tartott sokáig, pár hónapig, utána szó nélkül átmentek az ágyikójukba. Szóval én nagyon nem tartanám jónak, ha kitennétek ágyikóstól a gyerekszobába!!!!
[/url
[/url]
[/url]2009.03.14 22:41
Sziasztok!
Csak gyorsan, mert fáradt vagyok.
Borg!
Látod, teljesen normális az ütögetés és egyéb kitörés! Mindenki tud ilyet említeni a praxisából. Féltékenység, egyértelmű. Az én véleményem az, amit Eveta is írt, h nem szabad hagyni, h destruktív egyen a gyerek, de tudatni kell vele, h nem rossz, ha dühös. Csak megfelelő módon kell kimutatnia. Remélhetőleg gyorsan meg tudod vele értetni a játékszabályokat! Az én tapasztalatom az volt, h nagyon gyorsan belejönnek a gyerekek ebbe a témába.
Boszi!
Tényleg menjetek el kirándulni! Nem kell azért üres tankkal indulni, de egy kis fizikai erőkifejtés, és egy kis kikapcsolódás (amikor esetleg egy kis időre ki tudod kapcsolni az agyadból a türelmetlenséget) segíthet. Ebben a helyzetben azért azt gondolom, h meg kell próbálnod a császár gondolatát is "melengetni", hogy ne érjen akkora csalódásként, ha esetleg arra kerülne a sor. Ez persze nem azt jelenti, h nincs remény a hüvelyi szülésre, csak jó, ha minden lehetőséget számba veszel, h ne érjen nagy meglepetés, vagy csalódás.
Evicuska!
A betapintás tényleg nem fáj mindenkinek. Nekem csak 1X volt, de nem fájt.
No, jó éjt mindenkinek!
Viki
Csak gyorsan, mert fáradt vagyok.
Borg!
Látod, teljesen normális az ütögetés és egyéb kitörés! Mindenki tud ilyet említeni a praxisából. Féltékenység, egyértelmű. Az én véleményem az, amit Eveta is írt, h nem szabad hagyni, h destruktív egyen a gyerek, de tudatni kell vele, h nem rossz, ha dühös. Csak megfelelő módon kell kimutatnia. Remélhetőleg gyorsan meg tudod vele értetni a játékszabályokat! Az én tapasztalatom az volt, h nagyon gyorsan belejönnek a gyerekek ebbe a témába.
Boszi!
Tényleg menjetek el kirándulni! Nem kell azért üres tankkal indulni, de egy kis fizikai erőkifejtés, és egy kis kikapcsolódás (amikor esetleg egy kis időre ki tudod kapcsolni az agyadból a türelmetlenséget) segíthet. Ebben a helyzetben azért azt gondolom, h meg kell próbálnod a császár gondolatát is "melengetni", hogy ne érjen akkora csalódásként, ha esetleg arra kerülne a sor. Ez persze nem azt jelenti, h nincs remény a hüvelyi szülésre, csak jó, ha minden lehetőséget számba veszel, h ne érjen nagy meglepetés, vagy csalódás.
Evicuska!
A betapintás tényleg nem fáj mindenkinek. Nekem csak 1X volt, de nem fájt.
No, jó éjt mindenkinek!
Viki
2009.03.15 08:28
Ó, nem félek ám a betapintástól. Pont úgy gondolom ahogy barbamami is írta, hogy ez tök pozitív dolog, hiszen azt jelenti, hogy szültem
Máj.22-én lesz a Geréb Ágiéknál császáros műhely, elméletileg a dúlámmal együtt felmegyünk (ő is császáros volt, farfekvés miatt). De ugye aznap leszek 38 hetes... másnap meg egy brutál hosszú esküvőre vagyunk hivatalosak.
Máj.22-én lesz a Geréb Ágiéknál császáros műhely, elméletileg a dúlámmal együtt felmegyünk (ő is császáros volt, farfekvés miatt). De ugye aznap leszek 38 hetes... másnap meg egy brutál hosszú esküvőre vagyunk hivatalosak.
2009.03.15 10:53
sziasztok,bocsi,hogy megkérdezem,de nem jövök rá mi az a betapintás.?6 gyerekem van,de nem tudom.vagy nem így ezzel a szóval. b.tünde megkérdezhetem,hogy hol laksz helyileg?és hogy melyik doki császározott?
2009.03.15 11:16
Borakata szia ,olvasgattam itt ,amikről írtál.szerintem nem az egyházról kéne tudomást venni ,először munkahelyeket kéne teremteni.Sajnos már az egyház CSAK PÉNZRŐL szól.Én mindent tudok a férjem 8évig tanult,majdnem pap lett,de inkább a családot választotta.Ha jól megnézzük Magyarországon nincs kereszténység.milyen élet van itt?erről inkább nem írnék.A férjem beszélt a tv-ben ,ha érdekel leírom a videótárban hol találod.szia most mennem kell.
2009.03.15 11:55
Kedves Mó!
Én itt elsősorban azoknak írtam le a gondolataimat, akikkel már itt jó ideje kapcsolatban vagyok ezen a fórumon. Nem bizonygattam semmit, nem akartam senkit sem "úgymond" agitálni.
Sajnálom, hogy a férjed kiábrándult az egyházból! De tudod, nem minden egyház egyforma, ahogyan mi emberek is különbözőek vagyunk. Örülök, hogy ilyen sok gyermekkel áldott meg benneteket a Mindenható, biztosan hálások vagytok neki érte, hogy ennyi ajándékot adott Nektek! Bizonyára szép családi életet éltek, és igyekeztek átadni - főleg a férjed miatt - egy szép, tartalmas értékrendet és példát.
Az egyházakról, hitről, kereszténységről, a keresztszülők megválasztásának szempontjairól nekem más a véleményem, mint Neked, de ez nem az a fórum, ahol ezeket a dolgokat kellene megvitatni, megbeszélni. Legalábbis nekem nincsen ilyen szándékom és nem is lesz.
Minden jót Neked és családodnak!
borakata
Én itt elsősorban azoknak írtam le a gondolataimat, akikkel már itt jó ideje kapcsolatban vagyok ezen a fórumon. Nem bizonygattam semmit, nem akartam senkit sem "úgymond" agitálni.
Sajnálom, hogy a férjed kiábrándult az egyházból! De tudod, nem minden egyház egyforma, ahogyan mi emberek is különbözőek vagyunk. Örülök, hogy ilyen sok gyermekkel áldott meg benneteket a Mindenható, biztosan hálások vagytok neki érte, hogy ennyi ajándékot adott Nektek! Bizonyára szép családi életet éltek, és igyekeztek átadni - főleg a férjed miatt - egy szép, tartalmas értékrendet és példát.
Az egyházakról, hitről, kereszténységről, a keresztszülők megválasztásának szempontjairól nekem más a véleményem, mint Neked, de ez nem az a fórum, ahol ezeket a dolgokat kellene megvitatni, megbeszélni. Legalábbis nekem nincsen ilyen szándékom és nem is lesz.
Minden jót Neked és családodnak!
borakata
2009.03.15 12:03
Boszi!!!
Mizujs?
Evicuska!
Biztos érdekes lesz a műhely.
Eveta!
Neked is kitartást! Jó sokszor kell nst-re menned, biztosan nagyon odafigyel a dokid. Ez tök jó!
Borgmama!
Várjuk a képet!
Lányok!
Nagyon érdekes és tanulságos dolgokat írtok az "ütögetésről" és "kezeléséről". Elraktározom magamnak és kellő időben előveszem!
Ami nálunk már egyre sürgetőbb lesz, az az éjszakai szopiról való leszoktatás! Kezd már nagyon nehéz lenni nekem H. folyamatos kelése, felébredése, nyöszörgése a komfortszopi után. Trtaok is attól, hogyan fogja viselni majd, ha már végképp elhatározom magamban, hogy stop éjszakai szopi.
Áldott, szép, tavaszias vasárnapot kívánok Mindenkinek!
És szép ünnepet!
Üdv
borakata
Mizujs?
Evicuska!
Biztos érdekes lesz a műhely.
Eveta!
Neked is kitartást! Jó sokszor kell nst-re menned, biztosan nagyon odafigyel a dokid. Ez tök jó!
Borgmama!
Várjuk a képet!
Lányok!
Nagyon érdekes és tanulságos dolgokat írtok az "ütögetésről" és "kezeléséről". Elraktározom magamnak és kellő időben előveszem!
Ami nálunk már egyre sürgetőbb lesz, az az éjszakai szopiról való leszoktatás! Kezd már nagyon nehéz lenni nekem H. folyamatos kelése, felébredése, nyöszörgése a komfortszopi után. Trtaok is attól, hogyan fogja viselni majd, ha már végképp elhatározom magamban, hogy stop éjszakai szopi.
Áldott, szép, tavaszias vasárnapot kívánok Mindenkinek!
És szép ünnepet!
Üdv
borakata
2009.03.15 14:21
Hahó ezen a szép napon mindenkinek! (Megint itthon hagytam a kokárdámat... minden egyes március 15-én ez van, mindig másnap jut eszembe most már egész jó vagyok, már út közben rájöttem, hogy idén sincs rajtam...)
Eveta, szívemből szóltál, szó szerint egyetértek az ütögetésről írtjaiddal. Rétes reagálása dettó.
Már írtam régebben, de összefoglalólag megint: nálunk is volt ilyen, eleinte minket, aztán részben a húgát "támadta" Andris. Az eleje még logikus is volt, megtalálta a helyzet valódi felelőseit ugye , de azért azt sem hagytuk kiforrani. Ilkát pedig természetesen minden szinten meg kellett óvni az atrocitásoktól, az ütögetést ezért szigorúan tiltottuk, helyette ilyenek voltak: "szorítsd meg a kezem nagyon-nagyon, hogy milyen mérges vagy!" (el is játszottuk), "csapj a földre nagyot, és kiabáld: jaaaaj, de mérges vagyok", aztán volt mérges-oroszlán-játék (ő morgott, én rettegtem - ő fuldokolva kacagott és morgott egyszerre), kicsi-baba-vagyok játék, meg sok-sok segíts-nekem-Ilkát-fürdetni-jajdeügyesvagy játék. Mikor ezeket elkezdtük, a megütések helyett inkább dühösen kiabált: "megüttem Ilkát!" (=megütöttem Ilkát), de nem ütötte meg, csak mondta. Én meg igyekeztem tolmácsolni neki magát: amit értettem abból, ami zajlik, azt mondtam neki. Hogy most mérges, meg bosszantó, hogy már megint az ölemben van Ilka, meg ilyenek...
Egyébként a másik fő tünet (a más gyerekek bántásán kívül még) az volt, hogy Andris újra felébredt 2-3x éjjel. Olyankor oda kellett menni mellé, megölelgetni, csak úgy aludt el újra. Tulajdonképpen ez is logikus: a húgához is keltem, és éjjelente ő is kapott egy csomó extra-szeretgetést. Nyilván Andris is vágyott hasonlóra. Kis hullámzással aztán egyre kevesebb lett az ébredés, és karácsony után körültől alszik végre egész éjjel. Kivéve, ha felzaklatja valami. Igen pontos barométer nálunk ez az alvás sajnos... Szóval az alvás érzékeny pont lehet, összességében azzal egy időben nyugodott meg e téren, hogy a húgát átköltöztettük az ő szobájába tőlünk. Rossz lehetett neki egyedül kitaszítva lenni a tutiból, ezt megértettük.
Evicuska: tényleg nem kell parázni, nekem sem fájt a betapintás, pláne abban az eufóriában nem, de tényleg nem volt egy dráma kicsit sem. Agyaltunk itt ezen korábban, hogy min múlik, hogy kinek igen, kinek nem, megfejteni nemigen lehet, de fontos adalék, amit Barbamami ír a két orvos különböző teljesítményeiről e téren, lehet, hogy itt van a kutya elásva.
A császáros műhelyről meg lécci Te is tudósíts majd, persze addig még ezer idő van.
Boszi, nagyon gondolok Rád most már folyton!
most már egész jó vagyok, már út közben rájöttem, hogy idén sincs rajtam...)
Eveta, szívemből szóltál, szó szerint egyetértek az ütögetésről írtjaiddal. Rétes reagálása dettó.
Már írtam régebben, de összefoglalólag megint: nálunk is volt ilyen, eleinte minket, aztán részben a húgát "támadta" Andris. Az eleje még logikus is volt, megtalálta a helyzet valódi felelőseit ugye
, de azért azt sem hagytuk kiforrani. Ilkát pedig természetesen minden szinten meg kellett óvni az atrocitásoktól, az ütögetést ezért szigorúan tiltottuk, helyette ilyenek voltak: "szorítsd meg a kezem nagyon-nagyon, hogy milyen mérges vagy!" (el is játszottuk), "csapj a földre nagyot, és kiabáld: jaaaaj, de mérges vagyok", aztán volt mérges-oroszlán-játék (ő morgott, én rettegtem - ő fuldokolva kacagott és morgott egyszerre), kicsi-baba-vagyok játék, meg sok-sok segíts-nekem-Ilkát-fürdetni-jajdeügyesvagy játék. Mikor ezeket elkezdtük, a megütések helyett inkább dühösen kiabált: "megüttem Ilkát!" (=megütöttem Ilkát), de nem ütötte meg, csak mondta. Én meg igyekeztem tolmácsolni neki magát: amit értettem abból, ami zajlik, azt mondtam neki. Hogy most mérges, meg bosszantó, hogy már megint az ölemben van Ilka, meg ilyenek...
Egyébként a másik fő tünet (a más gyerekek bántásán kívül még) az volt, hogy Andris újra felébredt 2-3x éjjel. Olyankor oda kellett menni mellé, megölelgetni, csak úgy aludt el újra. Tulajdonképpen ez is logikus: a húgához is keltem, és éjjelente ő is kapott egy csomó extra-szeretgetést. Nyilván Andris is vágyott hasonlóra. Kis hullámzással aztán egyre kevesebb lett az ébredés, és karácsony után körültől alszik végre egész éjjel. Kivéve, ha felzaklatja valami. Igen pontos barométer nálunk ez az alvás sajnos...
Szóval az alvás érzékeny pont lehet, összességében azzal egy időben nyugodott meg e téren, hogy a húgát átköltöztettük az ő szobájába tőlünk. Rossz lehetett neki egyedül kitaszítva lenni a tutiból, ezt megértettük.
Evicuska: tényleg nem kell parázni, nekem sem fájt a betapintás, pláne abban az eufóriában nem, de tényleg nem volt egy dráma kicsit sem. Agyaltunk itt ezen korábban, hogy min múlik, hogy kinek igen, kinek nem, megfejteni nemigen lehet, de fontos adalék, amit Barbamami ír a két orvos különböző teljesítményeiről e téren, lehet, hogy itt van a kutya elásva.
A császáros műhelyről meg lécci Te is tudósíts majd, persze addig még ezer idő van.
Boszi, nagyon gondolok Rád most már folyton!
