Hello
,
tehát arról van szó, hogy adott egy vétlen és egy agresszíven megnyilvánuló gyerek és ezek szülei. A gyerek agresszióját sok minden okozhatja, nekem nem is ezzel volt problémám, hiszen egy gyerek már csak gyerekségéből kifolyólag sem képes mindig kontrollálni az agresszióját (valljuk be, mi felnőttek sem mindig
). Inkább a szülői lehetőség, felelősség, nevelés határait feszegettem ami, úgy látom, nem csak az én problémám. Vajon mit kell és mit lehet cselekedni ilyen helyzetben? Nagyon egyetértek Snoopyval abban, hogy a minta nagyon fontos, és Julival, hogy éreztetni kell a gyerekkel, hogy mellette állok. De vajon az "agresszor"-t van-e jogom letámadni, illetve milyen mintát adok ezzel a saját gyerekemnek? Egy felnőtt nekitámadjon egy gyereknek?? Még ha csak szóban is?
Szerintem mindenképpen a szülő/kísérő dolga a "nevelés", nem az "áldozat" szülőjéé. Viszont még most is felfortyanok, ha az esetre gondolok, és isten bizony viszketett a tenyerem, de nem a gyerek ellen, hanem a mamát tudtam volna szájon teremteni
.
Van az angolszász gyermekjogban egy kifejezés, ami meghatározza, hogy bizonyos életkorban és helyzetben (pl. 5 év alatt nyilvános játszótéren)hogyan kell vigyázni egy gyerekre. Ez az "must be supervised within armlenght" magyarul, kartávolságon belül kell lennie a gyermek szülőjének, hogy bármikor közbe tudjon lépni. Ha ilyenkor baj történik, és bebizonyosodik, hogy szülő messzebb volt, akkor automatikusan feljelentik kiskorú gondatlan veszélyeztetése miatt. Nyilván még így sem kerülhető el minden baj, de ez is valami.
matska