Sziasztok!
Erika! Üdv. a csapatban!
Nekem egy 2 év 3 hónapos nagyfiam van, de már tervben van a kistesója is.
A Duna felőli oldalon, a piac közelében lakunk. Most régen nem jártam erre, mert nagyizni voltunk, de általában rendszeresen benézek.
Kertes ház ügyben megértelek, én is így nőttem fel, a kertben mindig volt csinálni való, és mindig le voltunk maradva vele. Én mégis vágyok rá, közben tudom, hogy sok rossz oldala is lenne. Az én párom is született városi, meg rengeteget is dolgozik, sejtem, hogy úgyse lenne rá se ideje, se energiája. Szóval az én nyakamba szakadna minden. Igazából valami olyan lakóhelyről álmodozok, mint a forrásligeti lakópark társasházi része. Ott zárt kert van, a gyerekek nem szaladnak ki az urcára, de van társaság is, hiszen jópár család lakik a kerítésen belül, és van az is, aki ápolja a közös parkot. De tényleg nagyon meg kell nézni a társasházaknál még a beépítési tervet is, egyik ismerősünk járt úgy, hogy amikor megnézte, még nem állt minden ház, és csak utólag döbbent meg, amikor a két ház között felhúztak még egyet.
Na, náluk is meg lehet azóta kínálni egy kávéval az erkélyen a szembe-szomszédot.
Van itt a rómain is ez a platán vagy milyen liget lakókert. Mindig elborzadok, ha arra járunk. Tényleg vegetál ott néhány fa, de egymásba érnek a házak. A régi, lakótelepi rész sokkal tágasabb, szellősebb.
Az én albumom (
http://babanet.hu/album/main.php?album=802&page=1) már lassan egy éves lesz, kellene már frissíteni, de mivel nem digitális a gépünk, elég sok idő eltelik, mire Életem Párja végre beszkennel nekem pár képet.
Vikics! Ja, tényleg emlkészem, egyszer már szóba került, hogy nincs akkora különbség a fiaink mérte között, hogy "örökölhetnénk"
tőletek.
A multkor a játszón mesélte egy anyuka, aki eredetileg a kelta oviba adta be a kisfiát, hogy az első olyan alkalommal, mikor már ott is hagyta egyedül, a kissrác szépen hazament utána egyedül. Szegény kölyök, felmászott gyalog a 9. emeletre, és bőgve verte az ajtót.
Ja, és a legszebb az volt a történetben, hogy amikor az anyuka felhívta az ovit, hogy megnyugtassa a szerinte rémülten rohangáló ovónőket, hogy szerencsésen hazaért a gyerek, akkor csodálkozva hallgatták, mert nekik bizony nem tűnt fel, hogy egy gyerekkel kevesebb van.
Hédi! Medggyesi úti ovinál tegnap Lacika bőgött egy nagyot, mert mindenáron be akart menni.
El is bizonytalanodtam, mert úgy terveztem eddig, hogy csak a betöltött 3 évet követő szeptemberben adom oviba, akkor meg ő már majdnem 4 éves lesz. Lehet, hogy hamarabb is szivesen menne.
Láttam ott a Medggyesi ovi mellett valami Gézengúz alapítvány felíratot, arról nem tudod, mi lehet?
Na, megyünk aludni, a fiatal úr már hisztizik.
BMárti