Sziasztok!
Ismét volt élet.
Csak úgy záporoztak a hozzászólások. Nem hiába, csak zajlanak az események. Annyira jó volt olvasni a soraitokat.
Köszönöm, hogy így izgultok értem. Persze, ha belegondolok, én is ugyanígy vagyok ezzel.
Láttam, jó sokáig fent voltatok este. Én pedig viszonzásul korán keltem, és így mire Ti benéztek, már láthatjátok is az eredményeket.
Ennyi kis bevezető után, talán a lényegre is térnék.
Úgy van, ahogy sejtettem. Valamennyit javultam, de nem az igazi. A progeszteronom, végre valahára, nem lefele, hanem felfelé ment, bár a peteéréshez ez még egy kicsit kevés. Nem 100%, de nagyon valószínű, hogy nem volt ebben a ciklusban peteérés. V.szeg a barnázás is ennek a következménye (a 20-23. napokon).
Látod, Eleni, nálam nem vágták vigyázba magukat a hormonjaim, pedig nagyon drukkoltam nekik.
És akkor hogyan lesz tovább?
Köv. ciklus 2. napjától Clostylbegit (napi 1 szem 5 napon át), és kb. a 10. naptól folyamatos (naponta, kétnaponta) peteérés-tüszőrepedés figyelés UH-n. Kicsit macerás lesz, mert a Doki nincs bent minden nap a kórházban, de azt mondta, hogy ha egy mód van rá, akkor bejön, mert szeretné ő megcsinálni. Ha nem sikerül megoldani, akkor megbeszéli v.ki mással.
Szóval figyelgetünk, és meglátjuk, hogyan reagál a stimulálásra a szervezetem. Ha úgy néz ki, hogy jól, akkor v.szeg lesz egy kis progi-pótlás. Cél: nemcsak a terhesség létrejötte, hanem annak elérése, hogy eljussunk odáig, Uh-n látható legyen szívhang, és ez meg is maradjon.
A progi-pótlást én mindenképp szeretném. Már írtam arról, mennyire félek attól, hogy emiatt nem marad meg a terhesség.
És látjátok milyen kis boszi vagyok? Sajnos meg van az esély arra, hogy, ha sikerül is a megtermékenyülés, elkezdődik a beágyazódás, mégsem marad meg a terhesség. Bár a Doki szerint, ha ilyen állapotomban spontán produkálok terhességet, sokkal nagyobb rá az esély, hogy elvetélek, mint így, figyelemmel kísérve. Most már legalább biztos vagyok abban, mi várható, nem rágom a kefét azon, hogy vajon lehet-e ez, vagy nem lehet-e (na, jól leírtam, de remélem, értitek mit akarok kinyögni).
Szóval ez megy majd 2-3 cikluson keresztül. Persze ideális esetben rögtön első próbálkozásra sikerül
Ha nem jól alakulnak a dolgok, akkor újabb hormonokat nézünk, és v.szeg megcsináljuk a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot. Eddig nem szeretnék eljutni. A Férjem szerint már most meg kellene csinálni, mert, ha gond van, akkor ne kínlódjunk feleslegesen. Alig bírtam megnyugtatni, hogy az a vizsgálat már beavatkozásnak számít, és nincs okunk feltételezni, hogy ez a probléma fennáll (nem voltam felfázva, nem voltam gyulladásban, tehát semmi olyan, aminek eredményeképp elzáródhattak volna a petevezetékek). Vázoltam Neki, hogy kb. milyen ez az eljárás. Ennek hatására Ő is lenyugodott, beletörődött abba, hogy jobb lesz ezzel várni. De azért jó érzés, hogy Ő is ennyire sürgetné az eseményeket. Most nagyon örül, hogy végre történik valami.
Húúú, annyit írtam már, és még nincs vége.
Ha később is rosszak lennének a hormonjaim, akkor egy kicsit még a Doki is tud rajtam segíteni. De, ha nem megy akkor, nem erőltetjük. Tekintettel arra, hogy közelebb vagyok a 30-hoz, mint a 20-hoz, még fél évig "kísérletezgetünk". Utána meddőségi központ.
Összeségében nem olyan rossz. Ahhoz képest, hogy már több, mint 1 éve hiába próbálkozunk. Most legalább látjuk majd, hogy van-e egyáltalán peteérés. Ha nincs, akkor nem is kell feleslegesen reménykedni.
Elküldöm ezt a hozzászólást, nehogy elvesszen. Majd mindjárt folytatom...
U.i.: Nem olvastam vissza, mit írtam, ha zagyva, akkor szóljatok, és magyarázok
, akkor olyan mindegy mit mutat a hőmérő. 
