Szia Áfonya!
Örülök, hogy írtál, aggódtam miattad, hogy lehetsz...
szóval, titokban azért Te is kislányban reménykedsz
praktikus lenne, gondolom Nálatok is ott figyelnek a "nőcis" cuccok
Zsófi nagyon szép név
Háát én most nagyon elbizonytalanodtam...
itt volt a "mindenórás" barátnőm a 3 éves kislányával...a szívem szakad meg látva a szenvedéseit...nagyon fél, mert komplikációkra lehet számítani a szülésnél
imádkozom, és várom a jó hírt, hogy megszületett a kislánya, és minden OK...
ráadásul lelkiismeret-furdalásom is van, mert "ma jött meg", és ilyenkor olyan feszült vagyok, hogy ...
Melissa szokásos kis dacoskodását is nehezebb tolerálni most
képzeld, teregettem és a csaj szokás szerint ráncigálta közben a ruhaszárítót / kis könnyű vacak / én pedig kifakadtam: "hagyd már békén!"
és odébbrántottam /mármint a szárítót /,
és kicsit megütöttem vele Melissát
/ véletlenül /, sírt, felvettem, vigasztaltam,
és elgondolkodtam: tényleg kell hamarosan mégegy baba? hiszen a meglévővel sem mindig boldogulok...
még Ő is olyan kicsi, sokszor cipelnem kell, hogy fogom bírni?...de mégis úgy vágyom rá
Neked voltak ilyen "bizonytalan" gondolataid?
a Telki dolgot így gondoltam: mivel a két utóbbi szülésem kísértetiesen egyformán úgy indult, hogy távozott a nyákdugó reggel, és éjjel kezdődtek a fájások, a nyákdugó után indulnánk, és valahol a kórház körül foglalnánk szállást...ott már kivárhatjuk, míg megindul a szülés...egyébként mindkét szülésnél 2 ujjnyi tágulásig jutottam, utána csak burokrepesztéssel tudtam továbbhaladni
tehát elvileg lesz idő odaérni...
az első szülés indított volt toxémia miatt, így abból nem tudok statisztikát vonni
szerintem senki nem kötözhet meg, ha másnap haza szeretnél jönni
, azt hiszem, a gyerekorvosnak kell vállalni a baba ellátását azután...
én is le vagyok maradva Melissa babanaplójával, pedig most rengeteget fejlődik, napról-napra okosodik
jól tetted, hogy Rékának nem szóltál, nekünk is végtelen hosszú az idő, nemhogy a kicsiknek
de azért biztos érez valamit
Sheila
hűű, kisregény lett