2008.12.03 20:36
Szerző: ákosbenianya
Gab!!!Szerintem nem is rossz,amit Lackó rajzolt.Nem értek hozzá,de úgy vélem,van aki ebben, van aki abban jobb.
Emlékszem irtad h pl.tök korán bicajozott ugye?
Ezt találtam e neten erről a rajzelemzésről. Hátha segit.
Grafológus szemmel Vékony Györgyi (2001) azt mondja, hogy a gyermekrajzokon a gyermekek tudatos és tudattalan érzelmei mellett akarati élete, szociabilitása, énképe, világhoz való viszonyulása derül ki. A gyermekrajz üzenet, verbális üzenete maga a téma, non-verbális üzenete a kidolgozás módja, technikája, kompozíciója. A rajzok pszichológiai tényezői közé tartozik a nyomhatás öröme, mely 1 –1,5 évesen a szálka és a fészek forma rajzolására ösztönzi a gyermeket, mely a szöges, illetve girlandos vagy árkádos forma első megjelenése. A felnőttek mozgása utánzásaképpen, 2 éves korban, diffúz firkák jönnek létre, a mozgás öröme dominál, ez az ún. perceptmotoros érettség. A gyermekek különböző alakokat, alakzatokat látnak és mesélnek el az egyenes és görbült vonalakban, ez a szándékos firkaforma 2-3évesen. 3-4 évesen már alaksémákat rajzol, kutyát, házat, embert, fát, napot.
5 éves kor felett részletező rajzok, vegyes profilok születnek, a házak átlátszóak, a gyermek azt rajzolja le, amit tud, gondol az adott dologról vagy kapcsolatról, és nem azt, amit valójában lát. Ez az intellektuális realizmus időszaka.
Magukat a rajzokat a rajzpedagógiai kézikönyv vizsgálati szempontjai szerint elemezhetjük:
- telítettség, tehát a vonalvezetés jellege,
- a formaalakítás és felületkitöltés,
- kifejezöerő, van-e a témának megfelelő képi jegy,
- egyensúly, a kompozíció harmónikussága,
- felületkezelés, a vonalvezetés szálkássága, szakadozottsága, lendületessége, elnagyoltsága, finomsága,
- térábrázolás,egymás melletti sávokban, levegő perspektívában ábrázolja a gyermek az egymás mögötti dolgokat,
- médiumhasználat, milyen anyaggal, technikával, jártassággal készíti el rajzát a gyermek,
- színkezelés, milyen szineket használ, ezeket hogy rendezi össze.
Rhoda Kellog szerint az ábrákban megjelenő szimbólumok a kollektív tudattalanban kódoltak (a kollektív tudattalan Jung elmélete, melyszerint az ember tudattalanjában az evolúció során bevésődött szimbólumok, ösztönök hatással vannak tetteire, reakcióira, viselkedésére, kultúrájára). Ezen szimbólumok közé tartozik például a spirál, ami a lélek és az élet jel, a kör, a folt, a gyöngy, a mag a teljesség képe. A kereszt a teremtő szellemi erő jel, a ház az EGO megnyilváulása. A Nap a fény, az optimizmus jele, a kerítés a lehetőségek korlátozása. Az út az életút, az útkereszteződés problémahelyzetre utal. A madarak a szabadság, a pillangók a szárnyaló fantázia jelképei. A vicsorgó fogak, a karmok az agresszivitás jelei, ahogyan a cápák, a ragadozó madarak is.
Egészséges gyermekek kutatása, rajztesztjei alapján a pszichológusok fejlődési, megjelenítési normákat állítottak fel. Szintén kutatások tárgyai voltak a lelkileg sérült betegek (skizofrénia, neurózis,...stb.) rajzai , ahol ismét megjelentek közös vonások. Pogády viszont figyelmeztet bennünket, rajzok alapján senkinél nem állapíthatunk meg lelki betegséget, esetleg hajlamot, ami a diagnózis kialakításánál útmutatóként funkcionál.
A színek használata, bár sok szubjektív tényezö által befolyásolt, Felinghaus (1959) kutatásai alapján mégis állandó. Kísérleteiből kiderül, hogy 10 évnél fiatalabb fiúknál a pirosdominál, majd következik a sárga, a lila és a kék. Lányoknál szintén piros volt a leggyakoribb, majd a lila, a sárga és a kék.
Vékony Györgyi a színek alapján a hipokratészi személyiségtípusokhoz sorol színi jellemzőket. Szerinte a szangvinikus személyiségtípus (magasfokú aktivitás, önuralom, gyors és könnyű tanulás, alkalmazkodóképesség) a vörös színt használja előszeretettel, amely mellett az intenzív kék, illetve erőteljes sárga is gyakran előfordul, ebben nyilvánul meg hogy a gyermek az érzelmeit milyen ellentétesen, impulzívan éli meg. A melankolikus személyiségtípusba tartozó gyerekek (gyenge iniciatíva, befolyálhatóság, fáradtság, pesszimizmus, érzékenység) vékonyabb vonalvastagságokkal dolgoznak, jellemzőbb rájuk a pasztellszínek használata, föleg a kék, szürkéskék, drapp, fakózöld, szürke. A flegmatikus személyiségtípusba tartozó gyerekek (önállóság, nyugalom, összpontosítás, türelem, meggondoltság) tiszta színeket használnak, kéket, zöldet, barnát, nem szürkével vegyített formában. A kolerikus gyermekek (feltűnő viselkedés, türelmetlenség, keményfejűség, heves reakciók, támadó, kitartó, gyorsan tanuló, rosszul alkalmazkodó) preferálják az élénk sárgát, vörössel, narancssárgával kombinálva.
A színek szimbolikus értelmezése szerint a fehér a tisztaság jellemző színe, de ha fehér lapon túl sok, az bizonytalanságra utal. A fekete a szomorúság, komorság színe, vörössel, narancssárgával kombinálva az „ismeretlen“ vonzerejére utal. A vörös a tüz, az energia, az érzelmek, a magabiztosság szimbóluma. A kék a nyugalom, a béke, a hűség, a részvét, a szeretet szimbóluma, de az erőteljes indigókék a zsarnokság jele is lehet. A sárga a fény, a melegség, a tudat, a tudatosság, az önállósulás jele. A zöld a személyiség érettségére, mások védelmezésére, a harmóniára utal. A narancssárga az érzelmi melegség, boldogság, egészséges agresszivitás színe, a lila az érzelmi támaszkeresésé, a rózsaszín az érzékenységé, fiatalságé, sebezhetőségre, kiszolgáltatottságtól való félelemre utal, a barna pedig a józan megbízhatóság, az elfojtott, lekötött energiák jelképe.
Ez a cikk nem tanít meg senkit rajzokat elemezni, diagnózisokat felállítani, csupán más szemmel nézni rajzokat, műveket. Nem „skatulyázás“ a célom, inkább a rajzelemzés eszközként való felhasználására szeretnék rámutatni az élet bármely területén. Hogy Exupéry Kishercege örömmel mutogathassa elefántot evő kígyóját, mert mi gyémánttal teli dombot, pokróccal letakart piknikes kosarat, két egymáshoz túl közeli vakondtúrást látunk majd a képen. Ugyanis felfedezzük és megértjük, hogy a dolgok mögé kell nézni és meglátni a nem kézenfekvő dolgokat is.
benianya