Sziasztok!
A mai nap szántam rá magam, hogy felregisztráljak. Talán ez lesz az a hely, ahol olyan segítséget kaphatok, ami megment attól, hogy …nem is részletezem, de sok mindentől. A problémám ez lenne (nagyon röviden):
2006 –ban megszületetett a kisfiam, akinek „szülőapjával” nem volt túl jó a kapcsolatunk, és szerencsére nem voltunk házasok. Rengeteg gondolkozás után a baba 4 hónapos korában megkértem költözzön el (szüleimnél laktunk). Néhány hétbe beletelt mire mindenét elvitte, akkor azt mondtam jöhet látogatni a kicsit, amikor tud, csak szóljon előtte. És annak ellenére, hogy minden egyes találkozáskor elmondott mindennek aminek csak tudott, nem tiltottam meg neki, hogy jöjjön, és próbáltam normálisan és megértően viselkedni vele (gondoltam, azért biztos rossz lehet). Aztán egy nyári napon a kedves anyukájával jött, szó szót követett :pl : a bíróságon rám bizonyítják, hogy k..va vagyok, és alkoholista…bármit ,amivel elérhetik, hogy vegyék el tőlem a fiamat. Azt mondták, szüljek másnak másikat, EZT pedig adjam nekik. Édesapa belém rúgott, meg is látszott, amiiről látleletet vetettem- bár később a „jó” ügyvédemre hallgatva, „arra” a tárgyalásra nem mentem el, mondván ne feszítsem tovább a dolgokat. Eltelt legalább 2 hónap, ami alatt nem jelentkezett, sorban jöttek a tárgyalások.
Jelenleg is a következőt várjuk, és nagyon félek. Félek, hogy mi lesz a kicsi 3 éves lesz, mi lesz ha majd elviszi, ha majd ott kell, hogy aludjon (ráadásul egy másik városban).
Most a láthatás úgy alakult a bírónőnek köszönhetően, hogy hetente egyszer jöhet 2 órára. De havonta csak 3szor jön, a két órát nem tölti. A bíróságtól kapott levelekben hazudik, mint a vízfolyás, pl., hogy megakadályozom a láthatást, eldugom a játékot, amit hoz, nem adom rá, amit hoz –persze nem hoz neki soha semmit…, nem mondok neki semmit a kisgyerekkel kapcsolatban…szerencsére ezt egy levelében azért leírta, hogy ő nem kérdezni, hanem látni akarja. Minősíthetetlen hangnem szól hozzám, ha szól: pl : látom sikerült megint felcsináltatnod magad ( közben ugyanis férjhez mentem, és kisbabát várok, mai meglátszik…).Így beszél rólam a pici előtt, aki lassan két éves, mindent utánoz, mindent mondd ,a mit hall…..Mi lesz, ha nem leszek ott?? Akkor, hogy beszél majd rólam????
Időközben megkaptuk a pszichológiai szakvéleményt- mert azt is kellett csináltatni- amiben ugyan most az van, hogy nem viheti el a láthatás helyéről, és, hogy az alapvető gyermekgondozási ismeretei sincsenek meg…de mi lesz később???? Hogyan fogom túlélni, az első alkalmat, az első éjszakát, amit nem hozzám bújva alszik át???