Íme az enyém:
"az orvosom javaslatára el kellett végezni a petefészekfeltöltést, mivel minden vizsgálatunk jó volt... a HSG után lelkileg nagyon felszabadultam, hatalmas lelki teher alól szabadultam fel...bent a munkahelyemen beszélgettünk és én tettem egy olyan megjegyzést, hogy én januárban már szülni szeretnék...persze viccesen...az egyik kolleganőm, akiről tudom, hogy agykontrollal foglalkozik ezt mondta: "januárban biztosan nem fogsz"...majd elmondta, hogy sajnos azt látta, hogy mindent ki fogunk próbálni, mindenen átesünk, még lombikon is, de nem fog sikerülni...és majd kb. 3 év múlva mikor már nem is gondolunk rá, akkor jön a baba...és pontosan ugyanezt már egy másik agykontrollos csaj is mondta nekem...ez egy hete volt kb...
éreztem, ahogyan fekete lepelként ereszkedik rám újra a félelem és a pesszimizmus...el is bőgtem magam...
délután temetésre mentem...egy kolleganőm édesanyja halt meg, képviseltem az osztályt...a leghátsó sorban álltam, magamba roskadva, és figyeltem a pap beszédét...olvasott egy könyvből, ritkán nézett fel belőle...majd hirtelen felnézett, egyenesen bele a szemembe és itt járt éppen az imában: "Áldott a te méhednek gyümölcse..." és akkor elnézett másfelé...ebben a pillanatban éreztem, mintha valami végigsuhintotta volna a hasam...hiszem, hogy egy ANGYAL volt...tudom...talán ennek köszönhető, hogy azt hiszem soha többé nem fogok hinni semmilyen kuruzslásban...és a rosszkedv, a görcs, a kétség újra és remélem végleg eltűnt a szívemből...és remélem a Jóisten odafent látja, hogy mennyire megértünk már egy pici baba fogadására...csak magunkban és a nőgyógyászomban hiszek
"
ezek után 4 nap késés után csináltam egy tesztet és pozitív lett, és már az első UH-on is túl vagyunk...
Csak ugy jott a latomas, nem gondolkodtam ilyesmin.Jot mosolyogtam ezen es megjegyeztem magamban, hogy valoban aldott alapotban is tudom majd azt a felsot hasznalni....Igy utolag mar tudom, hogy elotte par nappal eshettem kb teherbe.
