Elég szomorúan vettem tudomásul, hogy kihalóban van a topik - először Klára, de ő többször is, aztán Jamina, majd Bellana, a többiek meg szépen csendben... aztán megörültem, hogy legalább Bellana visszatért!
Szerintem nem kellene ezekről a dolgokról ilyen tüskésen-sértődötten beszélni, már ezt arra értem legalábbis, hogy a másik értetlenkedése vagy vitája néhányatokból azt váltja ki, hogy rácsapja a többiekre az ajtót. Azt gondolom, hogy egyikünk se azért ír-írt ide, hogy a legkisebb mértékben is megbántsa a másikat, na jó, Kati talán többet kapott a többieknél
, de az sem azért történt, hogy bántsuk, hanem azért, mert túlzott elvárásokkal és kissé türelmetlenül fordult hozzánk.
A legnagyobb szeretettel visszahívom ezért az összes kedves vitapartnert, akik a távozás sík mezejére léptek, mert mindannyian nagyon hiányoznak!!! Egyébként bevallom, sokszor nekem is nagyon nehéz követni a sok elméleti fejtegetést, a számtalan idézetet , és többször is neki kell rugaszkodjak az írásoknak, de nagyon érdekes így is, hogy mit emeltek ki - bár gyakran az még érdekesebb, hogy mi az, ami kimarad...
Mint például a Zsuzsa és mások által is emlegetett apokrif iratok.
Klára,
írod, hogy ebből írtad a diplomamunkádat. Akkor biztosan tudod, hogy ezeket a könyveket/iratokat el lehet olvasni? Megvannak még? Hozzáférhetők, és ha igen, milyen kör számára? Egyáltalán, konkrétan mit lehet tudni róluk?
Amúgy nem tudok egyetérteni azzal, amit gyakran emlegetsz, hogy interneten nem lehet beszélgetni erről, mert nincs meg a háttérismeret, egyebek. Na jó, de akkor személyesen se lehetne, mert éppúgy nincs meg sokunk háttérismerete, és gondolom, Te se katekizmussal a hónod alatt szoktál baráti találkozókra menni.
Amit a Harry Potterről írtál ("Ciki, de nem is olvastam. ..Azonban nálam okosabb emberek nem tanácsolják, és amennyit láttam belőle, az elriasztott valóban."), kissé ellentmondásban áll egy későbbi, másnak írt gondolatoddal: "ez bosszant engem, hogy előítéletektől vezérelve írtatok, erre értettem az utána nem nézést. Nem biblikus teológiát kérek számon tőled, csak azt, hogy ha valójában nem tudod, mit tanít az egyház, akkor az előítéleteknek se dőlj be. " Jó, az ember nem ismerhet meg mindent, pláne, ha semmi kedve sincs hozzá, de azért ha már véleményt formálunk róla, nem árt tájékozódni előzőleg. Ne legyél már olyan, mint én, aki valójában nem is olvastam, nem is láttam a Gyűrűk urát, de azért nem szeretem...
Na most amit a dínókról írtál (többek között te is), azt megint nem értem: szíved szerint nem hinnél bennük??? Miért, ez hitbéli kérdés? Akkor minek a csontjai, minek a megkövesedett lábnyomai, tojáskövületei vannak a múzeumokban? Nem azt állítom, hogy ezt vonod kétségbe (
, szép lett, mi?), hanem azon lepődtem meg, hogy felsóhajtasz, szíved szerint elutasítanád. Itt valami tátongó űrt érzek, nem tudom, mi az, amit én nem tudok, hogy ennyire nem értem, hogyan lehet ilyen - számomra - paleontológiai, régészeti tényt megkérdőjelezni.
Kicsit vitatkoznék azzal is, hogy megtérni csak hirtelen lehet. Szerintem megy az szép lassúdan is.
Egyébként ez nagyon érdekes kérdés, már futólag említettétek is, hogy miként kerül az ember közel a hithez. És volt, aki azt mondta, hogy meg kell ismertetni a gyereket, volt, aki szerint majd választ maga, Kati persze nem is tart elképzelhetőnek másfajta nevelést
, de ami igazán elgondolkodtatott, az a kijelentés volt, hogy Isten elhívja azt, akire szüksége van, akkor is, ha nem készül rá, ha korábban nem is akart csatlakozni hozzá. Na ez nekem nem nagyon tetszik. Ha el is fogadom azt, hogy hogy jövök én az isteni igazságosság felülbírálásához, meg honnét tudhatnám, kivel mi célja lehet az Úrnak, ez mégse tetszik így. Noha egészen bizonyos, hogy ilyen is van. De: miért őt választja, és miért nem engem? Én nem érek annyit? És ha tényleg ő választ, mi értelme van annak, hogy én bármit is tegyek a megismerése érdekében? Majd ha kellek neki, kiválaszt, ráérek még akkor megismerni. Nem, szerintem ilyen gondolatok mellett túl passzív marad az ember. Inkább kicsit úgy látom ezt a dolgot, mind a smaragdbányászok életét. minden nap kimennek, hogy megtalálják a Nagy Smaragdot, ami után majd már nem szenvednek szükséget semmiben. És időnként valakinek sikerül is! De ehhez ki kell menni minden nap, és fáradságosan keresni kell...
Szilvi,
ezzel a gondolatoddal maradéktalanul egyetértek:
"...mert célom az, hogy elérjem a Krisztusi tudatot, ezért le kell vetkőznöm minden sallangot, minden tettemet és gondolatomat a Krisztusi szeretet kell, hogy áthassa, így nem is "bűnözhetek", értelemszerűen. Ilyen értelemben el tudom fogadni Jézust "megváltómnak". Hogy létével mindig emlékeztet arra, hogy hogy kellene élnem, hogy életem spirituális célját elérjem." De rám is jellemző, hogy a dolgokat fordítva lássam, mint a hivatalos álláspont.
Juli,
ígértem, hogy megpróbálok választ adni a kérdésedre. Persze aztán még írtál egy jó csomót
, és a lányok is annyi jót válaszoltak neked, hogy lehet, már nem is fontos az én egyszerű okoskodásom. De azért leírom, ha már itt vagyok. Hogy miért van rossz a világon? Hogy engedheti ezt meg a mindenható jóságos Teremtő? Gondolom, nem is tudnánk, hogy mi a jó, ha nem lenne rossz...Ha mindenki mindig mindent jól, szabályszerűen és a szeretet jegyében tenne, vajon tudnánk-e értékelni? Vajon gyarló lelkünkkel, butácska eszünkkel felmérhetnénk-e, micsoda jó dolgunk van, ha nem tudnánk, hogy mihez képest? A gyerekedet is hiába rémisztgeted éhező szudáni gyerekek történeteivel, vagy akár a látványával, nem hiszik el, nem érzik át, hogy mit jelent éhezni, ha ők maguk mindig jóltápláltak voltak. Így a felnőtt sem tudná, mekkora örömben él, ha nem ismerné a fájdalmat. A másik: ha Isten nem hagyná, hogy rossz történhessen velünk, akkor soha nem mérhetnénk fel, mekkora ajándék ez, és ripsz-ropsz elbíznánk magunkat, és azt képzelnénk, hogy tőlünk, emberektől ilyen tökéletes minden. Nem írok példát, Te is biztos átéltél már ilyesmit.
Jamina,
drága hölgyem, amiről Ön beszél, az nem a hit, az a tudomány!
Hitet nem bizonyítunk. Ha már be van bizonyítva, ugyan miért kellene benne hinni? Nem, akkor meg kellene tanulni, és punktum. De ha már itt tartunk, és ha már tetszett neked apukám érvelési módszere, azért hadd hívjam fel a figyelmedet arra, hogy feltételezésem szerint a Gauss görbe bizonyítását sem ismered és tudod, vagy a Boyle-Mariotte törvény is csak emlékszinten él benned, és vélem, hogy az ősrobbanás-elmélet tudományos indoklását sem tudnád itt hirtelen felvezetni. Voltaképpen ezeket a dolgokat is csak elhiszed, mert nálad okosabb(nak tartott, de ki tudhatja?
) emberek kitalálták és bebizonyították. A bizonyítást ugyancsak kevesen értették meg, szerintem nem többen, mint amennyien elfogadják a világ felsőbbrendű irányítását. De tényleg, ha már itt tartunk: az ősrobbanás miért szimpatikusabb? Valamitől annak is történnie kellett, és éppúgy nem tudod, mi volt előtte, mi okozta és valójában hogyan is volt, mint az, hogy létezik-e Isten, vagy nem.
Hú, már iszonyú hosszú lett, ennyi túgyse olvastok el egyszerre, úgyhogy majd legközelebb folytatom.
Sziasztok!
Kíváncsi
Pedig az érettségin fizikából szóbeliztem, és mint egyetlen fizika-szóbelizőt, nagyon felkészített Herr Hermann....
