Klára!
Jogos kérdés. Amiket itt irok természetesen az én véleményem, nem megbántani akarlak vele
(pl. Péter), csak leírni az érveimet.
Amiről én korábban írtam, az Apcsel elejével támasztva alá az az, hogy létezik a Szent Szellem, és működik az egyházban.
Igazad van, nem tökéletesen ilyesmiről van szó (bár az is figyelemreméltó, hogy az az ember, aki korábban 3-szor megtagadta Jézust ilyen erővel volt képes kiállni). Bár ha figyelmesen elolvasod, akkor az Apcsel 2,13-18-ban a következőket olvashatjuk:
13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
...
15. Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van;
16. Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától:
17. És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
18. És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak. Ha mos ők nem viselkedek furán, csak más nyelveken szóltak (ráadásul a sokaság által ismert nyelveken, kb. "tolmácsok" voltak), akkor miért mondták rájuk, hogy olyanok, mint a részegek? Egy "tolmácsra", aki a saját nyelvükön szól, miért kellett ez mondaniuk? Lehet, hogy a részegség nem egy "félelmetes" formája az extázsnak, viszont az biztos, hogy nem ültek a helyükön csöndesen elmélkedve!
És:
1. A Szent Szellem Isten harmadik formája (nem rangsor állítva), isteni személy. Számtalanszor olvassuk a Bibliában, hogy az emberek és Isten találkozása soha nem volt "nyugodt", az emberek legtöbbször nem tudtak megállni a lábukon, sokszor megrettentek, földre estek.
Pl. János találkozásakor Jézussal a következőket írja:
Jel 2,17. Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. Vagy pl. az Ószövetségben: 2Móz 20-ban:
18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk. Miért lenne ez másképp a Szent Szellemmel. Egyszerűen hihetetlenül nagy erőt jelent.
És most egy ószövetségi példát hadd hozzak fel. Dávid király viselkedését. A történet így szól:
2Sám 6, 14-21
14. Dávid pedig teljes erejéből tánczol vala az Úr előtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid.
15. Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval.
16. Lőn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr előtt, megútálá őt szívében.
...
20. Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni!
21. És monda Dávid Mikálnak: Az Úr előtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az ő egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr előtt örvendezém. Hogy viselkedett itt Dávid? Úgy, hogy a saját felesége is azt mondta róla, hogy mint egy "esztelen" és megútálta. Pedig Dávid nem csinlt mást, mint az "Úr előtt örvendezett". Nem "megszállott" volt (a szó rossz értelmében). Hogy kerül ide a Szent Szellem? Lehet boncolgatni a szavakat, de az "Úr előtt lenni", "Úr jelenlétében lenni" fordulatok alatt a Szent Szellem jelenlétét szokta jelenteni. Igen, Dávid is Szent Szellemmel betöltött ember volt!!! És extázisba esett! Ezt ő maga írja:
Zsolt 51,13. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. A másik: igen, a megtért embereknek nem kellene betegeknek, szegényeknek, átkozottaknak stb. lennie. Amikor Jézust elfogadod megváltódnak az ő megváltásának
teljességét fogadod el. Nem részeket, hisz a megváltás teljes és tökéletes volt!
Pl. a gyógyulásra:
Ézs 53,5. És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. Ha csak az igeidőket nézed, azok is sokat mondanak. Pl. az utolsó rész: "sebeivel gyógyulánk meg" ezt ma úgy mondanák: sebeivel meggyógyul
tunk. Nem holnap, nem egyszer, hanem már megtörtént.
Az átokra, ill. áldásra (ebben a gazdagság is bene van):
Gal 3,13-14
13. Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ:
14. Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által. Ábrahám áldása! Érdemes elolvasni milyen áldott is volt ő!
Zsolt 128:
1. Grádicsok éneke Mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár!
2. Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod.
3. Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül.
4. Ímé, így áldatik meg a férfiú, a ki féli az Urat!
5. Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében;
6. És meglássad fiaidnak fiait; békesség legyen Izráelen! Illetve:
Róm 8,35-39
35. Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
36. A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
37. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,
38. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
39. Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. De még nagyon sok igét lehetne írni hozzá. És mindezek nem csak a mennyei életre vonatkoznak, ma is átvehetők!
Hogy miért vannak mégis keresztények között is rossz dolgok? Mert nem tökéletesek, bűnt követnek el (vagy átkokat örököltek), ezzel megnyitva az életüket a Sátán dolgai előtt, takargatnak, nem vallanak meg mindent Isten előtt, nem kérik rá a bocsánatát. Nem teljesítik Isten parancsolatait.
A szülési fájdalmakat nem tudom: nekem is fájt! De ismerek olyat, akinek tényleg nem!
Péter: én is olvastam már ehhez az igéhez ezt a magyarázatot, ugyanakkor hallottam már más maygarázatát is, ami nekem szimpatikusabb. Az, hogy nem Péterre, hanem az ő hitére, megvallására építi fel az Egyházat Isten, a fundamentum Jézus. Nem lenne egy nagyon ingatag alapokon álló egyház, ha egy olyan személyre építette volna, aki későbbiekben 3-szor megtagadja? Ill. a későbbiekben Pál is ezt írja:
Gal 2,11-14:
11. Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt reá.
12. Mert mielőtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól.
13. És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ő tettetésök által.
14. De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek? Ezen kívül az Újszövetségben később Pálnak sokkal nagyobb szerepe volt, volt mint Péternek, ill. pont az Apcsel 1-ben is csak az látszik, hogy együttesen választanak új apostolt, nem csak Péter. Péter soha nem vallotta magát elsőnek.
Egyébként a Kőszikla maga Isten (olyan név ez, mint pl. Jézusak a Bárány, azaz csak az övé), ezt nagyon sok helyen lehet olvasni a Bibliában:
Zsolt 18,3. Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
Zsolt 18,32. Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Zsolt 18,47. Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
Zsolt 62,7. Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg.
Zsolt 62,8. Istennél van szabadulásom és dicsőségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van. Ill. ez egészen egyértelmű:
IKor 3,11. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Beszti (bocs, hogy hosszú voltam)