[quote]A írta:zt hiszem, itt van a félreértésünk tárgya. Szerintem ugyanis a bennünk végbemenő változásokat akarjuk megtalálni, de közben olyan dolgokat találunk, amik a megfigyelni vágyott tevékenységeink abbahagyása után hátramaradtak bennünk. Így többnyire mentális képek és fizikai érzések kerülnek a felszínre. Nagy tévedés szerintem ezeket a hulladékokat, nyomokat, melléktermékeket magukkal a belső folyamatokkal összetéveszteni.
A félreértésünk valóban itt lehet. A bennünk végbemenő változások, maguk az érzések. Pont erről írtam, hogy egy-egy biokémiai változás megy végbe ilyenkor a testünkben, és ez nem a lelki folyamat után történik, hanem vele egy időben. Persze van ezeknek lecsengésük is, de az sem feltétlenül hulladék, inkább olyasmi mint a harang megütése utáni hang lecsengése, ez ugyanúgy fontos. Biztos voltál már olyan templomban ahol szebbnek találtad a harang hangját, mint egy másikban. Ez nem csak attól az egy pillanattól függő érzés, amikor megütik a harangot, hanem attól is ami utána történik.
Amikor valamivel megbánt téged valaki, nem mindegy, hogy a haragod meddig tart, de megfigyelheted magad abban a pillanatban, amikor megbántottak, egy percel később, vagy fél óra múlva is (persze a legjobb, ha ez folyamatos). Természetesen, ha megfigyeled magad, azzal két nagyon fontos dolgot teszel, illetve pont, hogy nem. Nem folytod el az érzéseidet, és nem is éled ki azokat ész nélkül, tehát elkerülöd a szélsőséges magatartás formákat. Ezzel persze folyamatosan tompítod a haragod, és sokkal hamarabb el is múlik, mintha az előbb említett két szélsőséges formát követnéd. Ez teljesen jelen idejű cselekedet, nem az események után történik a megfigyelés. Próbáld csak ki!
[quote]S írta:zerintem nem. Ha saját szerelmemere összpontosítok, akkor nem figyelek a szeretett személyre, ugyanis.
Az, hogy nem tudsz egyszerre több dologra figyelni, alapjában teljesen természetes, az emberek 99%-a így van ezzel, és ez egyáltalán nem probléma, a dolog fejleszthető.
[quote]N írta:em reménykedhetek úgy, hogy közben magára a reményre irányítom a tudatomat (természetesen a saját reménykedésemre gondolok itt, nem tudom, miért értetted ezt ennyire félre, gondolom, rosszul fogalmaztam), tehát nem tudom megfigyelni a reménykedésemet, miközben reménykedem. Abban a pillanatban megszűnök reménykedni, mihelyst meg akarom magamban vizsgálni a reményt. Váltakoztathatom a két tevékenységet sebesen, de sosem fogom tudni egyszerre csinálni a kettőt. Csak azt fogom látni magamban, amit a remény maga után hagyott bennem. Ha úgy tetszik, nem a hullámot, hanem a lenyomatát a homokon.
Az valóban nagyon fontos, hogy egy-egy dolog milyen lenyomatot hagy maga után.
[quote]M írta:ég két különböző fajta borra sem ugyanúgy vágyunk.
De. A vágy ugyan az, csak a tárgya más. Chardonay vagy Pino, valóban nem mindegy, sok mindentől függ, de mindkét esetben azért nyúlsz utána, mert vágysz az általuk okozott kellemes érzésekre.
[quote]S írta:zánalmas lenne, ha ez tényleg így lenne, erről soha nem tudsz meggyőzni. Egy vágyódás soha nem irányul önmagára, hanem arra, amire vágyik. Sőt, ez határozza meg jellegét, értelmét.
Tudom, hogy nem tudlak meggyőzni erről.
Ez egyszerűen így van, akár hiszed, akár nem. (lásd akár a KFT számot Biobaba hozzászólásában... ) Aki veszi a fáradtságot, hogy komolyan megvizsgálja önmagát, az sajnos (vagy nem sajnos, ezt nehéz eldönteni ) szembesülni fog ezzel. Ez a természetünk.
És igazad van, tényleg szánalmas.
[quote]A írta: Bibliát még felnőtteknek is magyarázni, átrágni, elemezni kell. Ez nem tündérmese, nem a gyerekeknek kell önálló következtetéseket levonni belőle.
Ezt nem igazán értem, hogy gyermekek miért ne alkothatnának saját véleményt magukban? Csak azt gondolhatják, amit mi megmondunk nekik, hogy ez meg az így meg úgy van.
Több szabadságot gyermekeinknek!!!
Ismerjék meg a bibliát, és alkossanak saját véleményt róla!
A biblia (és ezt nem csak én állítom, hanem komoly tudósok is, akik adott esetben életük nagy részét a biblia tanulmányozásának szentelték igaz hívőként), nagyon sok rétegű írás, ami azt jelenti, hogy sok féle képpen értelmezhető, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ez a rész ezt jelenti, az a rész meg azt, és punktum. Teljesen természetes, hogy felnőttek és gyerekek más-más következtetéseket vonnak le a bibliából. De két felnőtt vagy gyerek is más következtetést vonhat le. ...két pap is más következtetést vonhat le...
Elnézést kérek, hogy ilyen hosszúra nyúltam!
Hosszú, de fontos...