Nagyon köszönöm a névnapi köszöntést, aranyosak vagytok.
nuncili : ez az alvás , elalvás dolog igen nehéz.
Persze biztos vannak jó módszerek amelyek segithetnek a gyereknek mielőbb elsajátitania az egyedül alvást, és az is igaz hogy minél elöbb
kezdi a szülő igy -erre szoktatni a babát annál jobb, de nálunk sem sikerült teljesen , pedig mind kettőnél ugyanúgy próbáltam.
A naggyal is elég nehéz volt az elején, mert utálta a kiságyat, félt benne, ő kb. 4 hós volt amikorra sikerült . Aztán utánna szépen aludt egyedül. A kicsi az nem akar a mai napig sem, nálunk alszik el a nagyágyban, fogja a hajam és teljesen rámtapad. Mikor elalszik átvisszük a helyére, de nem mindig marad ott reggelig, van hogy hajnalban átsomfordál . Szerintem gyerek válogatja. Valamelyiknek több idő kell. Nekem a kicsi nagyon lelkis, szüksége van arra hogy mellette legyek, a lány meg nagyon hamar önállósodott, most nem hogy mellém akar bújni, hanem már ki kell raknom a suli elött hogy egyedül menjen be, hiszen ciki hogy bekisérem ( elsős )
TEhát szerintem nem vagy elkésve semmiről, de azért próbálgatni kell. A sirás bizony lehet a fogtól is, ebben a korban már bőven elindulnak a fogcsirák, viszkedhet az inye. A nyálzás és a kéz harapdálás is utalhat erre.
Mellette pedig lehet nyugtalanabb ha fejlődik az értelme.
Nálunk a felmenőim mindig azt mondták, ha ilyen nyügös volt a gyerek a családban , hogy ilyenkor okosodik, mert az új dolgok megtanulásától ingerültebbek. És tényleg, az ilyen nyügös időszak után mindig nagy változás ment végbe, ( megtanult forogni,fogni, gagyogni, ülni, állni stb ), tehát olyt amit addig még nem tudott.
Érdekes és fura igy leirva , de lehet benne igazság...
Az pedig biztosan nehéz , hogy kettővel legyél egyszerre, és mindkettő igényét ki tudd elégiteni.
SAjnos valamikor kivitelezhetetlen , de biztos megtalálod rá a megoldást. puszi