Sziasztok!
Úgy gondolom, hogy esetleg érdekelhet Benneteket az, amiről az alábbiakban írok. Talán láttátok a Babanet címlapján a Klubot szervezünk című felhívást. Ezt most megpróbáltam egy kicsit alaposabban kifejteni. Ha érdekel Benneteket/bárkit ez a kezdeményezés, szívesen fogadom.
Még csak annyit, hogy én egy másik meddőségi központban dologozom, de ez ugye nem lehet akadály.
Minden jót kívánok Nektek:
Abádi Ágnes
Azoknak, akiknek "nem jön össze", akiknek "elmegy", és akiknek hosszú évek,
komoly erőfeszítések után "jött össze",...
... a családnak, amely támogat, az orvosoknak és a biológusoknak, akik a kezelést végzik,
és az egészségügyi dolgozóknak, akik segítenek, és törődnek
Meghívunk mindenkit, érintetteket és érdeklődőket egy érdekes és izgalmas kalandra. Olyanra, amely nem rejt veszélyeket, és a valóságshowk-kal szemben ebben mindenki nyertes.
Évszázadokon át megbélyegezték a meddő nőket: a gyermektelenség egyenlő volt a becstelenséggel és az isteni büntetés egy formájával. A társadalmi szemlélet szerint ma is szégyellnivaló hiányosságuk van a gyermekteleneknek. Új problémaként merült fel a férfiak terméketlensége. Nem csoda hát, hogy a meddőséget gyakran kíséri szégyenérzet, szorongás és bűntudat. Konfliktusokat okozhat és elmélyíthet a családban és párkapcsolatban. Ezért fontos, hogy mit hisznek ma általában az emberek, de mit hiszünk mi, érintettek is: "igazi nő-e a nő gyermek nélkül", ill. "igazi férfi"-e az, aki nem apa?
Egészségügyi intézmények specializálódtak, ill. alakultak a kezelésre, és Magyarországon több meddőségi központ ér el világszínvonalú eredményeket. A "trónörökösre" vágyók mégis sok nehézséggel szembesülnek. Pl. nehéz biztosítani az anyagiakat, bonyolult megoldani az orvoshoz járást ("mit hazudjak a munkahelyen?"). A vizsgálatok és a kezelések során fájdalmakat, kellemetlenségeket is el kell viselni. Könnyen el lehet tévedni az egészségügy "útvesztőiben".
Immár 14. éve dolgozom meddő páciensek között. Rengeteg örömöt láttam, de még több szenvedést: szomorúságot, kétségbeesett kapkodást és reményvesztettséget. Láttam embereket vergődni, "utolsó szalmaszálakba" kapaszkodni. Voltak, akik a látszólag legreménytelenebb pillanatban azt mondták, hogy most nem adom fel. De nagyon kevesen mondták azt, hogy akkor is boldogok akarnak lenni, ha "nem jön össze".
Csak kínlódva, sok-sok szenvedéssel lehet megélni azt, hogy nehézségek vannak életünk e területén? Csak akkor lehetünk boldogok, ha feláldozva mindent egy cél érdekében azt el is érjük? Biztos vagyok benne, hogy Ti is sejtitek, hogy nem. Ezért
arra hívlak meg Benneteket, hogy lázadjatok fel mindaz ellen, ami szenvedést okoz.
Civil szervezet tagjaként azt igyekszem tanulni, hogy az ember képes fejlődni, változni és változtatni, nagyon sokat tenni azért, hogy boldog legyen, és hogy minden ember arra született, hogy boldog legyen. Ezt szeretném a saját életemben megvalósítani, és továbbadni másoknak. Ezért szeretnék létrehozni egy klubot, amelyben a résztvevők nem panaszkodni jönnek össze, hanem egymásnak segíteni, tanulni, tapasztalatokat szerezni, és azt megosztani. Ahol olyan, őket érintő kérdésekről is beszélgethetnek, amelyek túlmutatnak a meddőség orvosi-egészségügyi területén. Ahol a reményt nem a "Majd csak sikerül Nektek is!" szlogen jelenti. Alapvetően egy új szellemiséget szeretnénk felmutatni, amely segít abban, hogy megerősödjünk, hogy elkezdjünk az eddigitől eltérő kapcsolatokat kialakítani önmagunkkal és másokkal, hogy elhigyjük azt, hogy képesek vagyunk a változtatásra, és hogy a mindennapok szürkesége mögött rejtőzik egy másfajta valóság, ami sokkal színesebb és értelmesebb.
További információ:
Abádi Ágnes (Közösség az Emberi Fejlődésért)
abagi@freemail.hu, 06-70-282-9969