Sziasztok!
Taliban én is benne lennék!
Mamacka!
Én is csak néztem a méreteken! Akkor Andor baba sem lesz pici!
Áron mennyivel született?
Illetéket sajnálom!
Az ilyesmi sose jön jókor, de nektek aztán most minden összejött! Az nem rossz ötlet, hogy írsz kérvényt hogy engedjék el, csak szerintem az is illetékköteles, és ha nem engedik el, akkor még azt is ki kell fizetni. Azért ha megpróbálod, írd bele egyúttal azt is, hogy ha nem engedik el, akkor legalább kamatmentes részletfizetési lehetőséget adjanak.
Én a Szent Imre zsúfoltságáról hallottam rémtörténeteket, de szerencsére kifogtam egy olyan napot, mikor alig volt pár szülés. Még az alternatív szoba is üres volt. Közös vajúdó nem egy leányálom, nekem az volt benne a legrosszabb, hogy Attila oda nem jöhetett be. Én viszont kimehettem hozzá. Itt is úgy van?
Már többször akartam kérdezni, hogy a hüvelyrepedéseddel (ha jól emlékszem, az volt) kapcsolatban mit mondott a dokid?
Férjed új munkája milyen? Tetszik neki?
Boscó!
Ne is izgasd magad, de gyerünk tanulni! (Mondtam, hogy majd én hajtalak!
) Minden nap szánj rá fél órát, és tuti nem lesz gond. Annyit meg ki lehet bírni.
A nyelvtani rész nem megy, vagy szavakat kéne magolni?
Rólunk:
Déva a múlt héten "dolgozott" velem pár órát, tegnap pedig először mentem nélküle dolgozni. Mindenki túlélte!
Ma délután is mennem kell, most Attila lesz velük (tegnap Anyum volt), holnap meg kora délutántól estig (remélem nem éjszakáig vagy hajnalig) Anyum, aztán Attila. Hát, senkinek sem lesz egyszerű.
Keve ma jól fölbosszantott. Az egyik kedvence a zöldbabfőzelék fasírttal. Ebédre azt akartam neki adni, mondtam is neki előre, úgy tűnt, hogy örül. Mikor mondtam neki, hogy hozom a főzeléket, még utánam is szólt, hogy "Meg a fasírtot is!". Ezek után meg sem kóstolta, csak közölte, hogy tésztát kér. Nem főztem neki. (Mostanában párszor eljátszotta, hogy tésztát kért, megfőztem neki, aztán meg se kóstolta, pedig azt is imádja. Nem kellett neki se a túrós, se a paradicsomos. Ha nem imádná a zöldbabot, vagy ha legalább megkóstolta volna, és úgy mondja, hogy nem kéri, akkor most is főztem volna, de így nem.) Erre elment lefeküdni, és egyedül elaludt kb. öt perc alatt! Eddig mindig altattuk. Úgy önállósodik!
Pár napja nem is fekszem mellé, csak odaülök az ágy mellé, úgy mesélek, de néha szólt, hogy ne meséljek!
Na, már itt is van, hogy éhes!
Aludt vagy másfél órát.
Hú, szegény Attila! Jó estéje lesz!
Déva is tiszta nyűg ma, 10-től 1-ig semmi nem volt jó neki, enni se volt hajlandó, aztán megfürdettem egy nagy kád meleg vízben, szopizott egy keveset, és most alszik.