abban is van egy olyan, hogy egy nőnek mellrákot diagnosztizáltak, ő visszautasított minden féle gyógykezelést, és ő minden nap elmondta magának, hogy nem beteg már, meggyógyult és hálát ad érte, és 3 hónap alatt kibeszélte magából a rákot
Új privát üzeneted érkezett!
2008.01.28 18:41
ismeritek a titok című könyvet, vagy dvd-t?
abban is van egy olyan, hogy egy nőnek mellrákot diagnosztizáltak, ő visszautasított minden féle gyógykezelést, és ő minden nap elmondta magának, hogy nem beteg már, meggyógyult és hálát ad érte, és 3 hónap alatt kibeszélte magából a rákot
abban is van egy olyan, hogy egy nőnek mellrákot diagnosztizáltak, ő visszautasított minden féle gyógykezelést, és ő minden nap elmondta magának, hogy nem beteg már, meggyógyult és hálát ad érte, és 3 hónap alatt kibeszélte magából a rákot
2008.01.28 18:46
én pl. pánikbeteg lettem a műtét után 1 hónapra rá, és már ott tartottam, hogy pszichiáterre van szükségem és gyógyszerekre, mert elhatalmasodott rajtam olyan szinten,hogy rosszul lettem, remegtem, hidegrázás, leizzadás, szívem begyorsult..stb. az ekg-m is szar lett, és beszélgettem hasonló esetü emberekkel, és ők is azt javasolták, hogy ebből csak orvossal és gyógyszerrel lehet kigyógyulni! most mondjam, azt, hogy tünet mentes vagyok 2 hónap elteltével és orvos és gyógyszer nélkül! mert nem hagytam magam! mondtam, hogy én nem leszek pánikbeteg! eljártam jógázni, kikapcsolódtam stb. 
(igaz egy kis méhpempős készítménnyel is rásegítettem, de az természetes vitaminforrás)
(igaz egy kis méhpempős készítménnyel is rásegítettem, de az természetes vitaminforrás)
mármint a babásat! próbálok pozitívan hozzáállni
2008.01.28 19:00
a trauma okozta! kegyetlen volt az a pár hét! ellenségemnek se kivánom! már amikor megkaptam az afp eredményt, már akkor kétségbe estem, mert tudtam, hogy rossz, persze vigasztaltak sokan, hogy mennyien szültek egészséges babát ilyen eredményekkel, de én nem voltam nyugodt, és akkor jött a magzatvízvétel! eredmény 3 hét múlva. Közben az én drába Hannám rugdosott, játszott, huncutkodott, az uh-on eltakarta két kis kezével a szemeit, ásítozott, nyelte a magzatvizet, reggel már korán keltett a rugdosásaival, olyan kis dombokat csinált a hasamon, hogy nem győztem csodálni! és akkor, azon a szörnyű napon közli velem, hogy életképtelen a babám, és meg kell szakítani a terhességet! már aznap haza se jöhettem, szörnyű volt, én csak ordítottam a fájdalomtól, és ahogy rugdosott Hanna, egy-egy rúgással éveket öregedtem! el se tudtam képzelni, hogy lehet ez? és meg kell válnom az én drágámtól! 4 napig vajúdtam, végül leszakadt a méhlepényem, így megműtöttek, így sikerült megválnom tőle! a 4nap alatt elviselhetetlen lelki és testi fájdalom! Hanna végig rugdosott, én meg megszülni készültem élettelenül, mert ugyebár 23.hetesen még életképtelen. szóval szörnyű volt felfogni is, feldolgozni meg képtelenség! 
2008.01.28 19:10
Húúú ez azért nem semmi
Teljesen megértelek!
Nekem valamilyen szinten "volt időm felkészülni" mert dec. 30-tól szivárgott a magzatvíz, s ugyan megkevesbedett, de egészen január 11-ig azért volt.. Bár sejtettem hogy kevés lehet, mert nem éreztem csuklani, és annyit nem is mozgott, mint előtte
Aztán 11-én reggel 7kor kicsorgott egy jó adagnyi, akkor el is kámpicsorogtam, de bíztam az UH-ban, ami végül mégsem mellettem tette le voksát, hanem hogy elfogyott a magzatvíz..
Végül 13-kor közölte velem az orvosom, hogy a pécsi klinika nem vállalja a magzatvíz-feltöltést, mivel fennáll egy steril gyulladás lehetősége - ezért azonnal császározni kell
Utána még volt időm reménykedni, de bennem volt a "félsz" hogy mikor jönnek a PIC-ről szólni, hogy baj van, mivel ennek sajnos nagy volt az esélye, vasárnap reggel jött is a főorvosnő 5-37-kor.. Végül annyira erős szíve és élni akarása volt a babának, hogy 8-ig bírta lélegeztetés nélkül..
Teljesen megértelek!
Nekem valamilyen szinten "volt időm felkészülni" mert dec. 30-tól szivárgott a magzatvíz, s ugyan megkevesbedett, de egészen január 11-ig azért volt.. Bár sejtettem hogy kevés lehet, mert nem éreztem csuklani, és annyit nem is mozgott, mint előtte
Aztán 11-én reggel 7kor kicsorgott egy jó adagnyi, akkor el is kámpicsorogtam, de bíztam az UH-ban, ami végül mégsem mellettem tette le voksát, hanem hogy elfogyott a magzatvíz..
Végül 13-kor közölte velem az orvosom, hogy a pécsi klinika nem vállalja a magzatvíz-feltöltést, mivel fennáll egy steril gyulladás lehetősége - ezért azonnal császározni kell
Utána még volt időm reménykedni, de bennem volt a "félsz" hogy mikor jönnek a PIC-ről szólni, hogy baj van, mivel ennek sajnos nagy volt az esélye, vasárnap reggel jött is a főorvosnő 5-37-kor..
Végül annyira erős szíve és élni akarása volt a babának, hogy 8-ig bírta lélegeztetés nélkül..
)
2008.01.29 12:04
Na igen......decemberben nekem is azt mondta a dokim, akihez nem megyek vissza, hogy gyógyszeresen elkezdi stimulálni a petéket.....aztán belegondoltam, hogy ezzel is eléggé neveljük az ikrek lehetőségét.......meg aztán felmerült nálunk is a lombik......na megint iker......lehet, hogy ez kísért engem????
Bár mindegy, hogy mennyi lesz, csak egészséges legyen ((((és győzze a pénztárca)))
Bár mindegy, hogy mennyi lesz, csak egészséges legyen ((((és győzze a pénztárca)))
Zsuzska
