Húúú ez azért nem semmi
Teljesen megértelek!
Nekem valamilyen szinten "volt időm felkészülni" mert dec. 30-tól szivárgott a magzatvíz, s ugyan megkevesbedett, de egészen január 11-ig azért volt.. Bár sejtettem hogy kevés lehet, mert nem éreztem csuklani, és annyit nem is mozgott, mint előtte
Aztán 11-én reggel 7kor kicsorgott egy jó adagnyi, akkor el is kámpicsorogtam, de bíztam az UH-ban, ami végül mégsem mellettem tette le voksát, hanem hogy elfogyott a magzatvíz..
Végül 13-kor közölte velem az orvosom, hogy a pécsi klinika nem vállalja a magzatvíz-feltöltést, mivel fennáll egy steril gyulladás lehetősége - ezért azonnal császározni kell
Utána még volt időm reménykedni, de bennem volt a "félsz" hogy mikor jönnek a PIC-ről szólni, hogy baj van, mivel ennek sajnos nagy volt az esélye, vasárnap reggel jött is a főorvosnő 5-37-kor..
Végül annyira erős szíve és élni akarása volt a babának, hogy 8-ig bírta lélegeztetés nélkül..