Nóri,
ez volt az első terhességem, és remélem, hogy a többi nem ilyen lesz, mert akkor sajnos csak két gyerekünk lesz, mert két gyerek mellett már nem tudnám megoldani az állandó (napi 20-22 órás) fekvést (én kicsit túlbiztosítottam magam, de máshogy nem bírtam volna). Egyébként négyet szeretnénk.
Anyukámnak teljesen más terhességei voltak, ő simán rohangált, sőt elütötte egy autó, leesett a lépcsőn, és beleesett egy két méteres gödörbe, de így is minden rendben volt, bár az utóbbinál azért kapott szülésgátló injekciót.
Éva,
én is ilyeneket képzeltem el magamban, és a családomnak is mondtam, hogy este az legyen az utolsó mondatuk, hogy zárt a méhszájam (mármint az enyém
), szóval mindenki segített.
Ez a másfél nap alatt egy centi tágulás tényleg már szinte komikus.
A szülők véleményével meg ne foglalkozz, most a baba a legfontosabb, nem ők! Ki fogják bírni, és később biztosan megbékülnek a baba látványától, még ha most haragudnának is.
Minke,
tényleg olyan jó visszaolvasni, hiszen végül mindenkinek sikerült érett babát szülnie.
Nóri és Éva,
vigyázzatok magatokra, főleg te, Éva, hiszen Nóri már itt áll a szülés küszöbén, viszont a te babódnak még sokáig bent kéne maradnia. Nekem voltak kis vízválasztó dátumaim, az egyik a 28. hét, amikortól már nem éretlen-szülöttnek, hanem koraszülöttnek számít, aztán a 30. hét, mert az szép kerek, utána a 32., mert onnan már nem olyan nagyon koraszülött, és végül a 36-37., mert akkor már minden rendben van vele. Én mindig arra koncentráltam, hogy a következő vízválasztó meglegyen, így nem tűnt olyan hosszúnak a várakozás.
Mindenkinek csak így tovább! Pihenésre fel!
Zsizsa