Sziasztok!
igazából nem tudom mi érdekelne Benenteket legjobban.
Írok valamit, aztánm kérdezzetek. Az elõzményekrõl annyit, hogy õ a harmadik, az elsõt a 40. héten, a második hosszú fekvés és gyógyszerszedés után 33 és fél hetesen, most õt betöltött 37 héten szültem.
A méhnyak a 24. hétig megtartott volt, de nekem a panaxzaim mindig is inkább a görcsölés/keményedés voltak, a méhszáj tágulás csak késõn jelentkezett.
28. héten kezdett megrövidülni a méhnyak (cervixindexet nem írt a doktornõ soha, gondolom az a 2000 vagy 1000-nak felelhet meg), 29. hétem külsõ méhszáj 1 ujjnyira nyitva, méhnyak megrövidült változatlanul, ekkor kerültem kórházba egy hétre.
A 36. hétig a helyzet változatlan volt, a 37. héten (szülés elõtt két nappal) bõ egy ujjynira nyitott nyakcsatorna, kifejtett cervix.
Azt szerettem volna tanulságul leírni, amit a kórházi bennfekvés alatt találtam ki magamnak, és bevált, mint módszer. (elõzetesben még hozzátartozik a sztorihoz hogy orvos vagyok)
Szóval. Mielõtt kórházba kerültem volna, az azt megelõzõ péntek-szombat azzal telt, hogy négykézláb állva nyöszörögtem, annyira fájt a hasam. Mivel jobb oldalon, kb a "vakbélnek" megfelelõ helyen volt leginkább érzékeny, meg voltam gyõzõdve hogy nemsokára sebészhez kényszerülök, meg fognak mûteni, kiveszik a babát is ha úgy alakul. De azért adtam magamnak egy kis kifutást: megvárom a vasárnap reggelt, ha lehet, az akkori ügyeletes sebészt ismerem, bíztam benne, hogy nem annyira durrbele a stílusa. Aztán bõ 12 óra kínlódás után a fájdalom egyik percrõl a másikra megszûnt, és néhány óra múlva a másik oldalon, kicsit gyengébben folytatódott. na ekkor már nagyon örültem hogy nem mentem orvoshoz. Éreztem hogy nincs akkora baj. Ezalatt az idõszak alatt rendszeresen keményedett a hasam, óránként 3-4 *, éjjel is. Már hetek-hónapok óta a maximális Salbutamolt, magnéziumot szedtem, azzal nem volt mit tenni. SOk folyadékot fogyasztottam, hátha segít, és bevallom, egy-egy kanál Unicumot is lenyomtam ha már nagyon rendszerezõdni kezdtek (Seduxent, Pipolphent soha nem szedtem, úgy voltam vele, ennyi alkohol nem árt jobban mint a nyugtatók)
Szóval a fájdalom elmúlt, nem is jött vissza.
Aztán a panaszaim és a méhszájlelet romlása miatt felvettek a kórházba. Kaptam injekcióban Bricanylt, Salbutamol helyett, ám egy éjszaka éppen 10 perces fájásokra ébredtem ami egy órán keresztül makacsul vissza-visszatért, és ekkor szülõszobára CTG-re kerültem. Ott tûnt fel ismét, hogy megint fáj a hasam, megint ugyanott, megint görcsöl a méhem... A hasfájás leginkább olyan volt, mintha a hasizmom fájt volna, mint pl. amniocentesis után. Alig vártam hogy jöjjön az ügyeletes, gondoltam, na végre valakinek meg tudom mutatni pontosan hol fáj!
) De mire õ megérkezett (majd 3 óra múlva), már nem fájt a hasam, és a görcsök is (több óra rendszeresség után) abbamaradtak!
Mire visszakerültem a kórterembe, éppen ideje volt: mennem kellett WC-re. Ekkor esett le a tantusz: lehet hogy simán és egyszerûen valamiféle székrekedés miatt görcsöl a hasam??
MÁsnap vettem székletlazítót (Tamarinlax), bevettem két adagot, és láss csodát: a fájdalom nem jött vissza, a lekvár mérsékelten meghajtott. Még 7 hét volt vissza a szülésig (persze ezt akkor nem tudtam), itthon a legkisebb "hasizomfájásra" ettem egy kis lazítót, gyorsan lekezelte a gondokat. Csökkenteni tudtam otthon a Salbutamol adagot, és a legközelebbi rendszerezõdõ fájások a 37. héten jöttek csak.
Volt még néhány ilyen trükköm, ami a maximális gyógyszerszedés mellett segített, majd leírogatom õket, hátha valakinek segít! Biztos hogy nagyon sok oka lehet a korai görcsölgetésnek, egyéni érzékenység mindenképpen szerepel, de hátha valakinek segítenek az én ütleteim is!
Sziasztok, békés eseménytelen pocskosodést Mindenkinek!!
Anyaorsi