Szaisztok lányok!
Köszi szépen így utólag is a köszöntést Pepe nevében is, és sok boldogságot kívánok a szülinaposoknak így utólag is
Sajnos nagyon behavazódtam (már egy ideje) és egy ideig nem is hiszem, hogy kimászom belőle. Nyakamon a diplomamunka-írás, aztán nyelvvizsga, államvizsga, közben elküldtek a munkahelyemről (illetve nem hosszabbították meg a szerződésem) így állást is kell keresnem. A férjem decemberben szakvizsgázik, közben elkezdtünk külföldi állások után kutakodni (illetve én, mert ugye én úgyis itthon vagyok és ráérek
) szóval a szabad perceimet a net böngészésével és önéletrajzok küldözgetésével töltöm és próbálom megérteni svédül meg norvégul is az álláshirdetéseket
No meg fejvadász cégekkel is üzletelünk, valami majdcsak sikerül.
A csajok közben nőnek, novembertől ovi, még nekik is be kell szereznem a szükséges cuccokat. Na meg amennyi hülye papírt kérnek egyetemhez, munkahelyhez, külföldi munkához
és persze mivel a két csaj is jön velem a "körútra" így alig tudok egy nap valamit is intézni.
Azért visszaolvasgattam, néhány dologhoz címszavakban:
szülinapi torta: kettő volt mindig is és kettő lesz. Ők emlékeznek hogy tavaly melyiküknek milyen volt, és idén el is mondták, hogy milyet szeretnének. Ők a marcipánokért rajonganak, mindenki leadta a rendelést: olyan mennyiségben, hogy rá sem fog férni a tortára : piros autó, béka, gomba, Thomas, rózsaszín maci, stb...
Ajándék: nagy része már megvan. Az aqua draw-n én is gondolkoztam: van már akinek van? Ebből is kettő kell, vagy ketten is tudnak egyszerre játszani vele? Az az igazság, hogy nekik már annyi játékuk van, hogy nem nagyon akarok csak olyat venni, ami nem fog a szekrény tetején landolni 2 nap után.
Verekedés: nálunk szrencsélre csak egymást csépelik, de ez sem igazi verekedés, inkább egymásra másznak, az egyik játszana valamit amit amásik nem, és ebből van a visítás. Pepe még néha mindig harap de olyankor azonnal bünti.
A különbség a csajok között is nagy, Pepe a vezér, Csenge meg egyre inkább háttérbe húzódik. Sajnos sokszor be sem tudom vonni a játékba. Én már rájöttem, náluk az a baj, hogy Peptra sokkal tovább képes figyelmi valamire: meseolvasás, diavetítés, kirakó... Cseni csak belekezd, de hamar megunja, így amikor még P-t javában érdekli, ő már továbbáll. Ha kérdezek valamit (hány kutyus van a képen, milyen zöldségek vannak nyuszi kosarában...) P azonnal vágja a választ, Csenge meg sokszor nem is tudja, még akkor sem, ha Pepe előtte mondta el. Néha nem tudom, hogy csak ennyire figyelmetlen vagy tényleg nem tudja. De látom rajta, hogy érzi, hogy Pepe valahogy jobb és zavarja. Nehéz olasmit találni amiben ő az ügyesebb, szerintem ha nem változik én tuti külön osztályba iratom őket suliban, mert már most úgy érzem, hogy nem jó ez így. Oviba még együtt mennek, aztán majd változnak még ők is, meg az óvónő majd megmondja ő is így látja-e.
séta: kb. 15-16 hónapos koruktól kezve sétálunk, babakocsit onnantól kezdve egyre kevesebbet használtunk, még 2 éves koruk előtt teljesen elhagytuk. Mondjuk a sétától én is rettegtem, de szerencsére nincs és nem is volt vele gond, eleinte fogták szépen a kezem, most már többnyire nem, de nem szaladgálnak, sőt, tudják a lámpát, hogy mikor lehet menni, figyelik (Olyannyira, hogy ne tudjátok meg mit kaptam, mikor egyszer átmentem kocsival a piroson (na jó, még sárga volt, csak áthúztam és közben bepirult
) Szóval nagyon figyelnek a szabályokra, remélem még sokáig nem tanulják meg a 30-as sebességkorlátozó táblát
A bolti vásárlás már macerásabb, a közeli kis Spar-ba még el is megyek velük egyedül, mindig van feladatuk, választhatnak hogy mit vegyünk (mármint melyik almát tegyük a zacskóba, melyik tejfölt vigyük, stb.) így le lehet kötni őket, de hipermarketbe már nem mennék be egyedül, annyi időt nem bírnak ki normálisan.
Majd igyekszem gyakrabban jönni, most azt hiszem, hogy ha elmennek oviba akkor több időm lesz... hát majd meglátjuk
A betegeknek jobbulást kívánok, a többineknek meg csak szimplán szép estét (éjszakát)
Megyek, holnap suli
Ditke