Dimet!
Az sem túl egyszerű!
Mikor mit lehet adni, mennyit? Miért nem eszi, ha tegnap falta? Stb.
De az tény, h. én is szerettem volna egy telítettség-jelzőt mind a mellemre, mind a dedre!(Tudod olyan átlátszó csík, mint a vízforralókon!
) Mennyivel egyszerűbb lenne az élet:
Mell üres, ded félig=rápótolunk
Mell üres, ded tele=más baja van, nem éhes
Mell félig, ded félig, de cirkuszol= cummogj még gyöngyöm!
Mell félig, ded tele=lefejjük a többit és megy a mélyhűtőbe
Szép is lenne!
Ma meghajtottam a gyereket, mint Zinger a varrógépet!
Szétrohangászta magát, én kergettem, ő kergetett, akkorákat kacagott! Pacigolt anya pociján, felfedezte a köldökömet (a sajátját nem látja, mert akkora pocija van, h. eltakarja!
), kitakarta-betakarta, megbökdöste az ujjával, többször visszajött megnézni, h. megvan-e még!
Végignéztük az összes kedvenc könyvét, beazonosítottuk az összes állatot. Beillesztette az összes beillesztendőt. Végigzenéltette a zenéket többször is a zenélős tetejű tűzoltóautón.
Aztán apa megfürdette és egy mukk nélkül lefeküdt. Kidőlt!