Sziasztok lányok
!
Végre végig tudtalak olvasni titeket! Nagyon szeretek ide jönni, mindig feldobtok, pedig ez nem csekélység: 83 kiló vagyok
!
Tegnap annak örültem, hogy kint voltunk Aquincumban a virág-ünnepen, két barátnõm teljes családjaival együtt, és nagyon jó volt, gladiátorok, meg virágok, móka és kacagás, jókat csacsogtunk amíg a fiúk vigyáztak a gyerekekre akiknek szintén nagyon tetszett a dolog, és sütött a nap is.
Tegnap megnéztem és döbbentem egyet: 9. vagyok a kismama listán, HÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ!!!!!
Ma annak örülök, hogy ma van a nagyobbik öcsém szülinapja, és vendégségbe megyünk, amit a kisfiam imád. Fõleg, hogy torta is lesz
...
Ma még annak is nagyon örülök, hogy VÉGRE kész a kórházi cuccos, minden bepakolva!
Holnap meg a fiam szülinapja lesz. 2 azaz KETTÕ éves lesz
!
Amúgy nagy örömmel fedeztem fel a férjemen a szülés elõtti nagyon-izgulás jeleit
: ahányszor feljajdulok (mert pl. kapok egy gyomrost belülrõl), a férjem hirtelen mozdulatlanná dermed, és furcsán csillogó szemmel aggodalmasan figyel, hogy indulunk-e a kórházba... Olyan megható, nagyon tetszik, ki nem hagynék egyetlen ilyen tekintetet sem!!!
Hirtelen ennyi jut eszembe, majd még folytatom, ha lesz idõm!
Amúgy most jön az újszülött-ruhatár és a pelusok mosása, teljesen meg vagyok õrülve, mindent mosok mint egy jólnevelt mosómaci, vasalok, varrok mint egy gép, minden szekrényt ki-, szét-, össze-, átpakoltam, nem ismerek magamra.
Azt, meg hogy honnan van erre ennyi energiám, azt végképp nem tudom, csak olvastam okos könyvekben, hogy szokott ez így lenni
...
Na jó, befejezem... megyek egy jót teregetni
.
mikoo, aki boldog de tényleg