Kiemelt témák

sziasztok,ismét csak egy féllpill...

RÉKABABA: szia itt!Én a BAkóhoz jártam és nála szültem mindkettőt (császárral).Szakmailag szerintem is nagyon jó, csak hihetetlenül túlvállalja magát mostanság és ez azért visszaüt kicsit.

TIMI: nem is tudod mennyire szorítok!A lényeg,hogy észrevették idejében!Sok gyógy-ölelés neked!

EMMA: Igen, az én kiccsávóm dettóra úgy kifordult magából mit a ti csajszitok....Most tudunk talán visszatalálni a régi kerékvágásba, de még nagyon képlékeny a dolog.Néha kiborító tud lenni, de csak túléljük ezt is valahogy.Lánykád már idén megy oviba igaz?Nnnnna akkor kicsit könyebb lesz nálad is a dolog, itt ez a megkönnyebülősdi csak februárban lesz...Bár ki tudja, lehet hogy abezsoktatás is tartogat meglepetéseket...

Készült egy csajos kép a napokban, felrakom ide magunkról: (naggyon öreg vagyok itt látszik)



SZIASZTOK! minő(k)

Komolyan,a Juant még állatorvosnak sem tudnám elképzelni.Én annakidején annyira megutáltam a stílusa miatt,hogy én is visszatartanám a szülést,ha lehetne,amikor ő van bennt
De sajna én vagyok így mással is

A Juan feleségét ismeritek? Ő háziorvos, én hozzá járok, tök ellentéte a férjének. (Ellentétek vonzzák egymást). Ő nagyon kedves, minden kérdésre válaszol türelmesen, jó orvos.

Van még doki, akit nem beszéltünk ki A Faludiról mi a véleményetek? Én mikor még nem ismertem a Vargát, voltam egyszer (és utoljára) a Faludinál, megnézett UH-n (hasival, nem hüvelyivel), mert napok óta görcsölt a hasam, és azt mondta, hogy nincs nőgyógyászati problémám, ez vakbélgyulladás lesz. Aztán mivel nem múlott, és biztos voltam benne, hogy nem a vakbelemmel van gond, ezért újra megnézettem magam, ekkor már a Vargával, aki közölte velem, hogy nem csoda, hogy fáj a hasam, fájhatott rendesen, mivel volt egy jó nagy cisztám, ami szépen eldurrant. Három héten belül műtött. Hát részemről ennyit a Faludiról. De úgy vettem észre, hogy a Varga se komálja túlzottan.

Melyik dokiról van még jó kis "szaftos" történetetek?

lassan tényleg lehetne ajánlani a babanetet a dokiknak

Hogy birjátok a nagyobbik gyerkőccel? Én néha (gyakran) falnak tudnék menni a sajátomtól. Máshol is értetlen, hisztis? Főleg mióta meg van a kistesó? Szerencsére most a héten már oviba volt mert végre megkezdődött. De az 5 hét szünet nagyon hosszú volt. Most már kicsit könnyebb itthon, ha csak a picivel vagyok. Az én nagyobbik lányom nagyon rosszcsont, már nem eleven, azon túl vagyunk. Szerintem fel ér legalább 15 fiúval.
Ki hogy bírja?

Réka,
nálunk még nincs is meg a kistesó de a "nagy" értetlen és hisztis... ez életkori sajátosság.

Van egy Benkó nevű doki is, nem? Róla hallott valaki valamit? Vagy volt már szó róla? (Jujj de ronda öregasszonyok leszünk! )

Azt tudom, hogy életkori, kistesó születése előtt is ilyen volt, de mióta megvan húgi azót csak rosszabbodott, bár ahhoz képest mikor haza jöttünk a kórházból, ahhoz képest jobb az állapot. Az én lányom nagyon locsogós, sokszor le se lehet állítani, főleg ha nagyon pörög. Bár az energiáját sokszor irigylem, bár nekem is lenne annyi amennyi neki van.

Benkó dokiról szerintem nagyon aranyos, kedves. A lánya akkor szült mikor én. Ő is visszatartáson volt bent. De Ő is megszült. Nem hozzá tartoztam de velem is nagyon kedves, érdeklődő volt. Egyedül az a probléma vele, hogy nem ért az uh-hoz.

én hallottam
Ő volt a dokim 10 évig,normális és rendes volt. Aztán terhes lettem a Kristóffal,a Juan szerint ugye méhenkívüli. Megnézett a benkó is(ő nem uh-zik),szerinte is méhen kívüli. Ezután volt ugye Pécs,ahol minden ok volt. Másnap a Benkónál még mindig méhen kívüli. ezután váltottam akkor...a Benkó azóta nagyon bunkó volt,meg sem ismert,nem is köszönt,még akkor sem,mikor a Kristóf született. Pedig tuti,hogy 10 év ismeretség után elfelejtett
A héten,mikor uh-n voltam,köszönt,meg megkérdezte,hogy hanyadik hétben vagyok,aztán ennyi. De már ettől is meglepődtem.
Állitólag nem szeret(nem tud???) uh-zni. A barátnőmet a terhessége alatt kétszer nézte meg-egyébként mindig máshoz küldte...

Az én lányom is hiperlocsifecsi Nem áll be a szája soha egy percre. Én javulást várok a viselkedését illetően az öcsi születése után mert nem anyás, várhatóan féltékeny se lesz. Vagy naív vagyok?

Egy nőgyógyásznál azért komoly hátrány ha nem ért az UHhoz...

Kristóf annyira nem hisztis,viszont nagyon-nagyon akaratos
És ő nagyon anyás,úgyhogy nem tudom mi lezs,ha nem leszek itthon,meg,ha itt lesz a hugi. Viszont a kisgyerekeket megh nagyon szereti,remélem megmarad ez benne

Ja, a beszédet nem is említem,egész nap be nem áll a szája és rengeteget kérdez. De hát kisgyerek

Javulást ne várj egyáltalán. Az én lányom nagyon apás volt, de mióta Réka megszületett visszatértünk anyásdiba. Vele mindent meg kell csinálnom amit a picivel is. Ilyen pl. etetés. Pedig már nem pici, sőt két éves kora óta elég önálló. Evelin is imádja a gyerekeket. Nagyon szereti a húgát is, de az a bizonyos alap féltékenység meg van benne. Szerintem minden kisgyereknél meg van. Nem olyan vészes. Nála az a baj, hogy csak azt hallja meg amit akar.
Nekem nagy segítség az, hogy ő ovis. Az anyukám nem él, sajnos. Más segítségem pedig nem nagyon van. Anyósra egyáltalán nem lehet számítani, de nem is kérek belőle.

Réka,
hát nem tudom, tőlem aztán várhatja a 3,5 éves hogy etessem... én bízom a legjobbakban. Szerencsére az én nagylányom is ovis már. Segítségem az nekem is nagyon korlátozott akad csak. De a lányom imádja az ovit, a gyerekeket, remélem a testvérét is fogja, majd igyekszem bevonni a gondozásába.

Sziasztok!

Én is had hüzzam le egy kicsit a Szokodi dokit. Nekem , mikor volt egy vérzésem úgy a 11.-hét környékén akkor a Varga doki vett fel , mert ő volt az ügyeletes, megvizsgált és azt mondta ha 3 napig tünetmentes leszek akkor haza mehetek. 3. napon nagy lelkesen meg is kérdeztem a vizitelős dokit(Szokodi), hogy ugyan már mikor mehetek haza. Első kérdés-Minek is van maga itt?
Mondom neki-Azért mert volt egy vérzésem.
-Ja igen magát vettük fel görcsel.
-Nem engem vérzéssel vettek fel (látszik mennyire képbe volt, pedig ő jött be minden nap vizitelni.)
Na erre begorumbolt.
-Tudja maga milyen veszélyes ez,ha nyár lenne lehet, hogy a műtőig se jutna el....stb (ordítozás)
-Ezt azért ellehetett volna előbb is mondani, mert akkor nem siettetem a haza menetelt.(erre én kicsit ingerülten)
Erre volt a válasz.-Hogy ezt nem neki kellett volna elmondania.
Én megültem az ágyba és megkérdeztem, hogy akkor mégis kinek, hanem az orvosnak.
Erre bepipult és elviharzott.
De amikor távoztam az osztályról utolsó viziten oda bökte nekem hogy- Örülök, hogy elmegy legalább nem lesz több veszekedés.
(Tapogattam a kisszekrényen, hogy mit tudnék hozzá vágni..de egy hvg-n kívül semmi keménnyebb nem akadt a kezembe )

Az én lányom ugye 6 éves,nagyon várja a tesót csak arról tud beszélni hogy majd így meg úgy fog nekem segíteni,és hogy majd a játékait is elfogja pakolni nehogy a tesó a szájába vegye és lenyelje....stb.Szerencsémre nagyon segítőkész mindenben mostanába már ő törölget segít a főzésben és tényleg segít nem hátráltat mondja hogy most pihenjek le,ő addig játszik.Azért felkészülök hogy nem lesz itt se mindíg fenékig tejföl,de ő már igazi nagylány.Sőt a pénzén már vett ruhát a tesónak! Nem is tudtam hogy ennyi doki dolgozik Szekszárdon.A Timit nagyon sajnálom de biztosan rendbe lesz minden,innen is szorítok neki!

jól van devcsa,látom te sem vagy egy elveszett ember

Kristóf is tök édes,mikormonmdja,hogy majd ő bepelenkázza a hugit,meg letörli a popsiját,ha kakis,meg majd tologatja a babakocsiban,stb...hát,kiváncsi leszek
Meg bírom,mikor mondja,hogy anya,mekkkkkkoooorrrraaa pocakod van!!!
Meg ne vegyem fel,mert nekem nem szabad. Mikor megyünk a boltba,ő biciklivel,akkor lassan megy,hogy ne fussak utána. az apjánál meg teker,mintha kergetnék
Hihetetlen,hogy mennyire okosak a picik is már. Csak én attól félek,hogy majd kicsit sok lesz neki hirtelen a hugi,meg az ovi
De majdcsak lesz valahogy.

Cseriani,
tisztára mint az én lányom, ő is tologatja majd (saját elmondása alapján) meg pelusozza, sőt kézenfogva sétál vele, és kirakózik! Persze mondom neki hogy nem tud sétálni meg beszélgetni veled meg hogy kicsi, és mutatok képeket meg alkalomadtán csecsemőket élőben, nem tántorítja el a tervétől

Nálunk is hasonlón zajlottak a dolgok. Én is mindig mutattam neki, hogy mekkora lesz a húgi. Ezt egy idő után elég jól elfogadta. Addig nem is volt probléma amíg kórházba nem kerültem visszatartásra. Szüléssel együtt másfél hetet töltöttem bent. Ő ekkor beteg volt és nem ment oviba. A férjem nagymamájáéknál volt addig, Őcsényben. Mi bátaszékiek vagyunk. Szerencsére a nagynénjék is ott laknak és sokat segítettek. Az volt a baj, hogy előtte Evelin még nem igazán aludt máshol, csak egyszer. Amikor hazajöttünk nagyon meglepődött, de örült is. Nálunk az első két hét volt nagyon nehéz. Az oviban mindig pepisilt, hiába kértem, hogy ne tegye. Úgy tudtam leszoktatni, hogy szereti a két coffot ezért csak akkor kapott, ha nem volt bepisilés, szerencsére bejött. Én bevontam amennyire lehet. Mai napig ő a pelus felelős, fürdetésnél is mindig segétkezik. Hát volt olyan is amikor reggel mire wc-ről visszaértem már Rékát vetköztette. Pelenka cserét is próbált. Szerencsére ezekről hamar leszokott.
Evelin nov. 11-én lesz négy éves. Igazi nő! Megmondja, hogy mit akar felhúzni, milyen legyen a haja, stb. Nem tudom, másnál is így van?

Sziasztok Lányok!

Bejelentkeztem a Bakó dokihoz, de csak 29-re tudorr időpontot adni. Azt hiszem most megnézem magamnak a pacákot, aztán, ha nem tetszik, még mindig választhatom Vargát. Nekem így telefonon keresztül is nagyon szimpi. Egy ott dolgozó szülésznő is őt ajánlotta. Majd meglátom.

Szerintetek mikor érdemes elmenni először dokihoz? Hanyadik hétben?

rékababa kik a férjed nagyszülei? Csak azért,mert én is őcsényi vagyok...

christell,én Kristóffal 6,most Elizával 8 hetesen voltam először dokinál...igaz,Kristófra mindenki mást mondott,az egyik doki szerint 4,a másik szerint 6 hetes terhes voltam...

Cseriani!
Már azon izgultam, hogy túl későn megyek. Én kb. 7 hetes leszek. A vonalzóm csal, mert túl hosszú a ciklusom, 36 nap, így kb. 1 héttel többet mutat, mint akinek normál ciklusa van. Na ezt jól leírtam. Remélem jó helyen van a kis pocaklakó.

biztos,hogy minden ok,nyugodj meg szerintem

A nagypapáját Kertész Józsefnek hívják. A nagynénjéknek három lányuk (Tanner János a férje) volt. Ketten ikrek, náluk volt az, hogy az ikrek közül az egyik meghalt.

már megint elöbb elküldtem
Szóval,van olyan nem is egy anyuka,akik 2 teljes kimaradást megvárnak,és már bőven a 12.hét körül járnak,mikor elmennek dokihoz.
Ismerek olyant is,aki már 5 hónapos terhes volt,mikor elment,hogy valami nem ok nála....nem vette észre,hogy terhes,pedig volt már 2 gyereke. Ezt viszont nem tudom elhinni.
Mikor Kristóf született,volt bennt egy csaj,aki vakbélgyanús volt,de kiderült,hogy terhes,az udvaron szült meg..nem tudta,hogy terhes..ez azért már durva.Emma,nem emlékszel rá?Egy nagyon-nagyon erős csaj volt.

ismerem őket, a Tannerék nem messze laknak tőlünk. Nagyon sajnálatos,ami történt velük,megdöbbentette az egész falut. Annyira bízott mindenki a kislány gyógyulásában.

Igyekszem nyugodtnak lenni. Azt gondolom, ha valami baj lenne, akkor észre venném. Nem fáj semmim, csak időnként a derekam, és a pocim, ha túlhajtom magam, jelez, hogy ideje pihenni.

tudod Christell,én sem hittem el,mikor azt mondták,hogy méhen kívüli a terhességem. Jól voltam,nem véreztem,meg semmi. És nem is lett igazuk
Szerintem is nyugodt legyél,az a legfontosabb....

Ezért gondolom, hogy minden ok nálunk, és a kis pocaklakónk jól érzi magát odabent. Csak már picit türelmetlen vagyok, hogy láthassam.

Szia Cseriani!
Valószínűleg akkor minket is ismersz. Előfordulhat, hogy már találkoztunk v. láttuk egymást. Minket is nagyon megviselt a dolog. Mai napig nem kérdezek az anyukájától semmit a kislánnyal kapcsolatban. Ha szeretne akkor úgy is mondja.

igen rékababa,ez az a helyzet,mikor nem tudod,mivel teszel jót...szeretne-e róla beszélni? Vagy nem? Kérdezhetsz? Vagy inkább ne? Ha kérdezel,nehogy felzaklasd,ha nem,akkor nehogy rossz néven vegye..nem lehet okosnak lenni,az biztos.
Biztos láttalak már benneteket is,de ha végre egyszer összejön egy netes találka,akkor majd kiderül
Pl.Emmával egyszerre szültünk-egy nap különbséggel-de nem emlékszem rá
Pedig annyira szimpatikus így levelezgetésen keresztül-de ezt nehogy valaki elmondja neki

Én azért nem kérdezgetem, mert részben tudom, hogy milyen érzés valakit elveszteni. Nekem anyukám 46 évesen hallt meg, súlyos beteg lett 3 hónap múlva meg is halt. Én sem akartam akkor senkivel sem találkozni és beszélni. Ezért nem is forszírozok semmit, főleg, hogy a gyerekéről van szó.
Na de inkább beszéljünk kellemesebb dolgokról.
Hogyan viseled ezt a meleget nagy pocakkal? Biztos nagyon nehéz lehet.

Épp az első pohár málnalevél teámat kortyolgatom. Nem állítom hogy finom, de egy kiskanál mézzel nem ihatatlan. Már csak abban kell roppantul reménykednem hogy meghozza a várt hatást.

áfonyaaa bízzál benne,az már fél siker
Állítólag az ilyen dolgokban hinni is kell,akárcsak a homeopátiában
Lányok,már csak 29 napom van hátra...egyre jobban tele a bugyellárisom
De azért várom is ám

Én gyűlölöm az olyan dolgokat amik azért hatnak mert valaki hisz benne. Az ilyen neve placebó. A homeókról sincs jó véleményem (finoman szólva). De a gyógynövény az más. Egy csomó gyógyszer alapanyaga gyógynövény, valódi hatóanyag van bennük. Csak hát ugye kérdés hogy így tea formában mennyit visz be az ember, meg hogy kire mennyire hat a bevitt mennyiség. De legalább megpróbálom, hátha ezen múlik a villámtágulásom meg a vágyott hüvelyi szülésem Vagy ha csak annyit érek el hogy azt a 2 ujjnyit amit a doki akar a császár előtt hamarabb érem el (ergo kevesebb fájdalommal) már megérte

nekem a homeopátia allergiára egész jól bejött,de komolyan...

Hali!!!
De régen jártam erre! De jó sokat írtatok! De jó!
Cseriani, olyan aranyos vagy!
Áfi, hajrááá, málnalevél! Pont a héten hallottam a reggeli beszéljünkasemmiről RTL műsorban, hogy a málnalevéltea az allergiára is jó... Lehet a Calcimusc mellett beszerzek belőle én is. Te hol vetted? Nem tudod, itt nálunk lehet kapni a gyszertárban? De azé csak bízzál benne! Palcébo, placébó, de hátha a pszichés ráhangolódás maga is tágítja a méhszájadat... (Jóvanna, lila bölcsész vagyok...)
Timi, nagyon sajnálom az anyukádat... Én iszonyúan félek, hogy elvesztem bármelyiküket is. Mármint a szüleimet, illetve a hozzátartozóimat. A gyerekeimről nem is beszélve...
Christell, én Árminnal a 7. héten, Hannával a 6. héten mentem dokihoz. Akkor már látszott a petezsák, illetve Árminnál a szívműködés is! Andriska külön eset volt, eszembe nem jutott volna, hogy terhes lehetek, azzal mentem a Wallnerhoz, hogy fáj a hasam... Ő meg UH után közölte, hogy ez egy koraterhesség... Aszittem, örömömben leugrok az ágyról. (Vagy asztalról...Vagymiaz.) Úgyhogy a fájdalmak is normálisak ám, sztem ne ijedj meg tőlük később sem, nekem pölö az első 3 hóban rendre fájt a hasam. Aztán nem lett semmi gáz.
Faludiról én egyelőre tőletek hallottam rosszat, barátnőm, meg Hannakorabeli szobatársam dicsérte.
Benkónál született az öcsém! Lehet, nem tud Uh-zni, azért nem szívesen csinálja... Én csak azt hallottam róla -azt leszámítva, amit ti írtatok negatívumot -, hogy rettenetesen sokat kér a szülésért, de szerintem ez csak pletyka. (150 ezret... Tutinemigaz.)
Petra, de szépek vagytok! Te öreg? Jézusooom... És teljesen egyformák vagytok a lánykáddal!
Na, féltékenységről később (van mit mesélnem...), a szagok alapján ítélve mennem kell pelusozni...

Emma,
a teát a paksi Tesco üzletsorán a Herbáriában vettem. Hogy az itthoni gyógyszertárban van-e... hááát nem hiszem de egy próbát megér.
Amúgy lehet hogy én nem tudom inni. Már említettem a bélérzékenységemet... hát úgy tűnik ez sincs rá jó hatással még kísérletezem pár napig, de ha marad a hasmenés abbahagyom.

ne is beszéljünk tényleg az elvesztésről...apukám egy epeműtét után halt meg..minden oké volt,de 3 nap múlva meghalt..hogy mitől? nekünk nem árulták el-gondolom ők sem tudták. Gondolhatjátok,mikor nekem kellett tavaly januárban epeműtétre mennem.Pécsre mentem,de elötte végigbőgtem az egy hónap várakozási időt. Kristóf épp elmúlt 1 éves...hú,kegyetlen volt.

áfonyaaa ha hasmenésed van,az tényleg nem a legjobb. De lehet meghszokod

emma nem aranyos vagyok,csak őszinte

lányok,nekem most is sokat fáj a hasam,gondolom az emésztésem miatt. Meg azt mondják,szakadnak szét a műtét utáni összenövéseim
De néha teljesen megijedek,úgy tud fájni...

Nálunk anyunak gyomor rákja volt, áttétes. Petefészkeit szedték ki, mert már ott is volt. Én a kórházban dolgozom, ezért mindent előbb tudtam mint ők. Anyu nem tudta pontosan, hogy mennyire rossz az állapota. Szerencsére.
Emma hogy birsz a három gyerkőccel? Lehet, hogy még mi is bevállalunk még egy tesót, de én szeretnék várni 5-6 évet, hogy a Réka már ne legyen olyan pici addigra. Nem túl nehéz, hogy kicsi a korkülönbség közöttük?[/b]

Timi, annyira sajnálom... Meg Cserianit is. Bár most az az álláspont, hogy a betegnek joga van tudni, milyen az állapota, de hasonló esetben én se bánnám, ha előttem titokban tartanák a sajátom...
Sajnos, csak 2 gyerkőccel kell bírnom, Andrisnak csak vonalzója van, mert a születése után fél órával elveszítettük őt. De azért vonalzót csináltam neki, hát ő is az én gyerekem... Szóval, ezért. Ha majd lesz egy kis időd visszaolvasni, korábban írtam erről, most nem akarom ezzel traktálni ismét a többieket - bár én szívesen beszélek róla, de természetesen nem vagyunk egyformák. Ha én is az anyukámat vezstettem volna el, biztos én is begubóztam volna... Dehát nekünk csak annyi maradt belőle, hogy az elvesztéséről beszélhetünk, meg a 9 hónapról, amíg velem volt, hiszen igazából meg sem ismerhettük Andrist.
Naszóval, ezzel a kettővel igen nehezen bírok, többször van úgy, hogy szinkronban üvöltenek, Hanna a hisztis korszakát éli erősen; benne volt már Ármin születése előtt is, de a helyzet csak fokozódott... (Sokszor azt várom, a szomszédok mikor hívják ki ránk a helyi gyermekvédelmist.)
Bár mostmár tényleg nagyon szeretik egymást, nem látszik féltékenynek már Hanna, inkább óvja a kisöccsét, de nálunk is az az első pár hét volt a legnehezebb.
Áfi, ne lepődj azért meg, ha Enikő egy kicsit "visszaesik..." Nyugodtan adj neki akár cumisüveget is, vagy pelust is, ha kéri, ne félj, nem szokik rá vissza, ez ilyen piciknél természetes ha tesó születik. Magától jön majd rá, hogy ő ehhez nagy már, és pár hét alatt a tesóhoz is hozzászokik. Csak türelemmel kell kezelni a kis "hülyeségeiket", nem szabad emiatt megszidni őket, vagy veszekedni velük. (Mondom én..)
Timinek még: mi is szeretnénk még tesót, de csak akkor, ha Ármin is már 4-5 éves lesz (én meg harmincnyóóóóc, basszus...). Persze, anyagi okok is közrejátszanak, nincs még készen a házunk felső szintje, nem is lenne hova tenni, és még előbb visszamennék kicsit dolgozni is. Ha az egészségünk engedi, mindenképp szülök még egyet... Vargának már említettem, hogy nademilyenciki 38 évesen szülni, de "megynugtatott", hogy valaki akkor kezdi, és beszélt a szűrővizsgálatokról is, amik 35 felett igen ajánlottak.
Na, megint megyek...

Bocsánat, nem tudtam, neked sem lehetett akkor könnyű. Csodállak téged is, hogy ilyen nagy baj után fel tudtál állni és tovább menni. Én bele sem merek gondolni, hogy bármi is történhet a gyerekeimmel. Nagyon féltem őket. Evelin tavaly februárban bárányhimlős lett. Nem jött ki rajta rendesen, ennek következményeképpen ráhúzódott az immunrendszerére. Szegénykém lázgörcsöt kapott. Két hónapunkba tellett mire helyrejött. A gyógyulást a pécsi gyerekklinikának köszönhetjük, Szekszárdon nem sokat tettek érte mikor bent voltunk. Én ezek után Rékát beoltatom bárányhimlő ellen. Már most lehet 9 hónaposan úgyhogy szurit kap a drágám szeptemberben.
Én nem tudtam beszélni anyukám haláláról, nekem nagyon nehéz volt. Ő volt az aki igazán összetartotta a családott. Rá mindig lehetett mindenben számítani. Ami szörünyű volt az egészben az az, hogy karácsonykor halt meg. Karácsony első napján kellett bevinni mert rosszabbul lett. Nekem mondta az orvos, hogy semmi jóra ne számítsunk, a jövő évet nem éri meg. A családban én és a párom tudtuk csak. A többiek bíztak benne, hogy egy kicsit helyre hozzák bent. Előtte évben vesztettem el a babámat (igaz csak 10 hetes terhes voltam, de az első) őt is karácsonykor. Úgyhogy míg Evelin meg nem született én gyűlőltem a karácsonyokat.

Én 34-35 éves leszek, ha Réka 6-7 éves lesz. Én is félek egy kicsit, hogy nem leszek-e már idős egy újabb babához. Nálam nehezen is jön össze. Mikor a babámat elvesztettem nem szedtem semmit utána és nem is védekeztünk, így is két és fél év múlva lettem csak terhes. Pedig hormonkezelésekre jártam. Már apán lett volna a sor kivizsgálás szempontjából akkor köszönt be a nagylányom. Az Ő születése után sem védekeztünk semmivel, megint két és fél év telt el mire újra terhes lettem, Rékával. Igaz picur nem tervezett baba volt, "csak jött". De azóta is imádom.

Én is sokszor azt hiszem, hogy a szomszédok teljesen idiótának hisznek. A szomszédomon mindig csodálkosztam, hogy miért üvölt a gyerekeivel. Most már megértem. Az én lányom 4 éves lesz, de Ő is nagyon értetlen. Nem akarlak elszomorítani, de jobb nem lesz. Ezt tapasztalat alapján mondom. Az viszont nagyon jó lesz, ha már a lányod oviba fog járni. Sokkal könnyebb dolgod lesz.

Emma,
cumisüvege Enikőnek se volt, Barnusnak se lesz, így azt biztosan nem kéri. Pelus? Most is tudja hogy Barnus pelenkás lesz, a maciját pelenkázzuk is bőszen, de hogy őt? Remélem nem jön ilyennel elő. Nem feltételezem magamról hogy császársebbel, sebes mellbimbóval és kialvatlanul tolerálni tudom ha ilyenekkel jön elő.

Jóreggelt!
Jó, jó, Áfi, csak példákat mondtam, naaaa.... csak, hogy ne lepődj meg semmin. De tényleg próbáld tolerálni... Mondjuk, Hanna se jött elő a nagykönyvben leírt agyament ötletekkel, azon eccerű oknál fogva, hogy MÉGMINDIG pelenkás, és a cumisüveget is előszeretettel használja elalvásnál... Ő csak egyszerűen bekattant. De nagyon... Én is akkor értettem meg - ahogy Timi írta - miért üvöltenek egyes szülők a gyerekeikkel. És annyira sajnálom, amikor kiabálunk vele, de annyira kegyetlen, hihetetlen... Pedig tényleg okos, értelmes, másfél évesen már mondókákat mondott, elszámol hétig, najónemfényezemtovább, és mégis. (Na, és akkor én papolok itt nektek a türelemről... Namindegy.) Ja, Cseriani, Áfi, már korábban is beszéltünk a mi biliügyünkről: kiderült, mi a gond. Öcsém kiderítette. Hanna fél a bilitől.... Elmondta öcsémnek, h azért nem ül rá, mert fél tőle. Azonnyomban felhívtam anyósomat... Most már eljutott odáig, hogy kéri a pelust, ha pisilnie kell. Már, ha megengedi, hogy levegyük róla... Jajjj, nehéz.
Szép napot nektek!

Emma,
ne viccelj már, a legeslegfontosabb lépést megtettétek! Felismeri az ingert és vissza is tartja amíg megkapja a pelust! Ez nagyon jó! A szobatisztaságnak nem az a lényege hogy hova ürítünk, hanem hogy szabályozni tudjuk mert felismerjük az ingert, kontrolláljuk az adott izmainkat, és a megfelelő pillanatban tudjuk elengedni amit el kell! Ha a pelusba akkor oda. Ha fél a bilitől próbáld meg egy más színű formájú bilivel, vagy rögtön wc szűkítő és fellépőke segítségével a rendes wctekbe. Persze semmit nem kell erőltetni! De abszolút okod van az optimizmusra!

Tudoooom!
3 helyen 3 féle bilije van... Igen, a WC-szűkítő lesz a következő állomás, az Obiban már ki is nézett egyet magának.
Tod, mit utálok? A hülye néniket meg anyukákat meg látogatókat. Látják rajta persze a csomagot, megugye nem egy kisnövésű gyermek, kinéz akár 3 évesnek is, el is kezdik a károgást, hogy háéáááttenekedméééég pelus kell? Naháát, ekkora nagyláááánynak?Ejnyebejnyeeeeee... Ilyenkor szoktuk őket otthagyni, már amelyiket lehet. A látogatókat csak nem zavarjuk el...
Hehe. Ráértek? Mesélek... Múltkor volt nálunk egy néni látogatóban, és mesélt az unokájáról, aki egyidős Hannával. Hát, mellette az én gyerekemet középsúlyos értelmi fogyatékosnak éreztem, amilyen stílusban beszélt a kiskölyökről (persze, mindenkinek a sajátja a lexebb, legokosabb, stb. nade ENNYIRE? Mindegy...)... Hápersze az én leányom meg se szólalt, meg pelusban is volt, ráadásul a haját se engedte összekötni... Na, ezt mind a fejére olvasta a zsenigyerek nagymamája. És ennek a néninek furán előre áll az alsó (mű)fogsora. Az én leányom igaz,nem szólt egy szóccse (nehezen "bemelegedő" típus, majd meglátod, Áfi csütörtökön:wink: ), - amúgy se szereti, ha szekálják -, csak egyfolytában úgy vicsorgott, mint a néni, előretolta ő is az alsó fogsorát és utánozta. Egészen addig, míg a néni haza nem ment. Alig tudtam visszatartani a röhögést.
Na, mesedélelőtt vége...

Jó sztori!
Okos kislány Hanna!
Szerintem egy határozott, rövid mondattal le lehet szerelni a károgókat. Pl: (komoly arccal a néni szemébe nézve) Majd Hanna is el fogja hagyni a pelust! Csak megérti hogy nem kívánt téma ez a gyerek előtt! Én se venném jó néven ha valaki azt mesélgetné fél órán át hogy az ő nemtomkije 40 kilót fogyott...
Egyébként meg szerintem pont elég ha te tudod hogy semmivel nem lesz jobb szebb okosabb ügyesebb a gyerek ha 2 évesen szobatiszta. Mindenki az lesz előbb utóbb. Csak nem mindegy milyen áron.

Én nem aggódnék a bilire szoktatáson. Hallottam már mástol is, hogy a gyereke 3 évesen még pelust hordott. Nálunk ez szerencsére könnyen ment Evelinnel. Ő két és fél évesen szokott le. Egyik nap levettem róla és onnantól csak az alváshoz kellett egy darabig.

Én is tudnék regényt mesélni arról, hogy milyen okos az én lányom. Ő is nagyon sok verset tud, és rettentő jó memóriája van. A legapróbb dolgokra is emlékszik. Mai napig emlegetí azt az időt mikor bent voltam a kórházban és behozták látogatóba.
Nekem is rosszul esik ha hangosabban kell rászólnom, tudom, hogy türelmesebbenek kellene lennem, de sajnos nem mindig tudom betartani.
Áfonyaaa lesznek dolgai a lányodnak amik babásak, de azért pár hét alatt hozzá fog szokni az új helyzethez és úgy-ahogy visszaáll a megszokott dolgaihoz. Én sem adtam pelnkát Evelinre, mert bepisilt. Az óvónők azt mondták, hogy ez természetes ilyenkor. Nálunk a kompromisszum vált be, ha valamit megcsinál amire kérem akkor megkapja azt amit ő szeretne bizonyos határokon belül.

Hali!
Hát, én sem aggódom... annyira... Azon szoktunk röhögni Feriapuval magunkban, hogy delikvens ne hallja, hogy mindegy nekünk, mire sulis lesz, csak leszokik... Amúgy NEKÜNK tényleg mindegy. Csak nehéz leállítani az okostojásokat. Amikor előttünk mondják, azt kezelni tudjuk valahogy, de elképzelni se merem, mit kaphat szegény leányom, mikor mi nem vagyunk ott, csak pölö anyós, akimeg egyfolytában produkáltatni akarja, mint a cirkuszimajmot (pedig emiatt is már rengeteg vitánk volt vele, nekem is, és a férjemnek is, de mintha falnak...). Ezért is fogadtam meg többször, hogy nem engedem el hozzájuk, dehát ezt nem tehetem meg természetesen, úgy meg pláne, hogy Hanna imád anyóséknál lenni, többek között azért, mert ott ő lehet a középpontban.
Áfi, sztem te ismered anyósomat...

Amúgymeg tényleg nem lehet rájuk panaszom, csakhát az én gyerekemet én szeretném nevelni. Vagyishogy: én nevelni szeretném.
Nade, most egy nagyonkicsit a "témánkba" vágót: olvastam a Népújságban tennap, hogy Pakson elvégeznek majd kisebb műtéteket, köztük terhességmegszakítást is...
Meg szintén tennap volt a tv-ben egy nőgyógyi, aki mesélte, hogy Mo. nem Hollandia (nahááát!) és a "szakma" nem támogatja a születésházak létrehozását. Ez olyan lenne, mit régen pölö Pakson a szülőotthon, hogy bemégy szülni, orvos meg csak akkor jön, ha nagyon muszáj... Merhogy, ha nincs "normálisan" felszerelve, és veszélybe kerül a baba vagy a mama, nem lehet azonnal szaladni a műtőbe.
Ez az egyik érv, a másikat meg rosszindulatból gondolom: persze, meg elesnek a suskától is így a dokik...
Nektek mi erről a véleményetek? (Az enyémet az előzményeim miatt gondolhatjátok, nade ti? Áfiét sejtem...)