Sziasztok! Zsunya, már hiányoztál. Hol lakik anyukád, azaz hol "nyaraltatok"?
Lina, gratulálok. (Én csak lapítok, nekem még hátra van négy vizsgám tavalyról, és az idén egyáltalán nem foglalkoztam velük...
Az az igazság, hogy véletlen pont arra a két dologra "nem jutott még most sem idõm Ádám mellett", amit nem szívesen csinálok: fõzés, tanulás.)
A tegnapi örömöm után ma újabb van, igaz tegnap volt az elsõ eset, de ma meg kellett ismétlõdnie ahhoz, hogy elhiggyem: Ádám fürdéskor próbálkozik a "kacsa" szóval (vettem neki két sárga fürdõkacsát).
Tegnap egy nehezen kikerekített "kajka" volt a hosszas gyakorlás eredménye, ma már összejött a "katya" is. Egyszerûen nem hiszem el! És a tetejébe még a "dá-dá" is megy, az tökéletesen. Mondja ezeket gagyogáskor is, de máshogy, és nem szituációra alkalmazva, és gagyogáskor nem erõlködik a helyes kiejtésen, mint ilyenkor.
Amúgy ma este is egyedül aludt el, egy hang nélkül. Most már két hete alszunk mindannyian éjszakánként. Kezdek újra magamra ismerni. És közben Ádámból is szép lassan "mintagyerek" lesz, anélkül, hogy ez konfliktusokba kerülne: a konyhai munkán kívül bármit meg tudok csinálni mellette, minden különösebb nehézség nélkül. A konyhai munkát is sikerül, csak azt nem olyan konfliktus-mentesen. Lassan vissza kell szoknom a fõzésre is.
Nincs többé mire hivatkozni.
Ma este is volt meleg vacsi, igaz mélyhûtött Wok-tál, szóval nem nagy munka elkészíteni. De azért haladás.
Remélem, nem csak átmenetileg javul a helyzet, hanem marad is ilyen jó. Ha most megállna az idõ, talán nem is bánnám.