Helga!
Nekem nott a hasam!!!
Pedig még csak 7 hetes múltam, tehát a könyvek szerint nem is kellene. Persze csak egy kicsit, és inkább duzzadt, mint nott. (A köldök alatti terület természetesen, ahol a méh van.)
De a külso szemlélo még nem látja, PapaMackóval (a kedvesemmel) némi tanakodás után megállapítottuk, hogy bizony nott.
Pedig fogytam 1 kilót a mérleg szerint.
Viráganya!
Nagyon szurkolok neked, hogy minél elobb abbamaradjon a hányingered!
Vígasztalásként pedig elmondom, hogy mit olvastam a terheskönyvebmen (Szatmári István: Gyermeket várunk): azoknak az anyáknak, akiknek elso harmadban jelentos hányingerük van, megfigyelések szerint többször születik egészséges babájuk.
BGabi!
Újra és újra csak megköszönni tudom neked, hogy folyamatosan gondoskodsz a lista megújításáról!
Lányok!
Képzeljétek, mi történt velem tegnap!
Hétvégén átjött a barátnom az óvodás kislányaival, hogy elromlott az autójuk, és légyszi vigyem el oket valahova. Kb. 30 percet töltöttünk velük együtt, persze volt pusziszkodás is, és tegnap felhívott a lány, és félig viccelve mondta, hogyha terhes vagy, most három hétig nem találkozhatunk, mert a lányom bárányhimlos lett. (Mi ezek szerint a lappangási ido alatt találkoztunk.)
Én mondtam neki, hogy akkor most 3 hétig nem találkozunk, mire nagyon meglepodött, örült, meg minden.
De azóta is nagyon félek, hogy történhet-e ebbol valami bajom. Én voltam gyerekkoromban bárányhimlos, meg hát a rubeola a veszélyes, de akkor is nagyon ideges lettem.
(Rubeolás ugyanis nem voltam, és mi van, ha tévesen állapították meg a kislánynál a betegséget, és valójában rubeolás? Vagy ilyen csak az én ideges agyamban fordul meg?)
Szerintetek?
Millió puszi: Laura