Sziasztok lányok!
Bocsi, hogy tegnap úgy eltüntem, de valami vacakolt az internettel, és nem tudtam elbúcsúzni, aztán meg mennem kellett a kórházba.
Ma már kicsit jobb kedvem van, most már úgy látom, még helyrejöhetnek a dolgok anyával.
Igaz a babát, nem mondtam még neki, mert azt majd csak hétfőn a 2. teszt után.
Biztos ami biztos!
Tegnap, hogy bementem a kórházba, láthatóan, pár perc múlva már jobb kedve lett, és szerintem sikerűlt most végre megértenie, hogy ez nem megoldás.
Én is elveszítettem 9 évesen az apúkámat, és majd bele haltam, nem szeretném az anyámat is.
Ki fog segíteni a babánál???
Én mint kezdő anyuka...
Lesz mit tanúlnom.
Már alig várom a hétfőt, hogy lássam az újjabb tesztet.
Remélem ++++ lesz.
Lányok annyira jól esik, hogy mindenki, ilyen aranyos tündér, hogy így foglalkoztok velem.
Hogy nektek számít, hogy mi van a másikkal.
Lassan olyan ez mint egy kis család.
Szuperek vagytok csajok!!!!!
Imádlak mindanyiótokat, sok- sok puszika Nektek!!!!