Sziasztok!
Tegnap nem volt netem
Apa lement a srácokkal játszóra vagy két órára, én meg "addig felmosok" felkiáltással maradtam. A felmosás, rendrakás kábé negyed annyi időt vett igénybe, mint amikor a kölkök is itthon vannak, így engedélyeztem magamnak egy kis pihit is. Miután netezni nem sikerült, Janikovszky Éva hangoskönyvét hallgattam, annyira jóóóó!
Ayse
Halálra nevettem magam
Ezeket ki kéne adni! Lili meggyógyult? Ovi?
Andi
Ne hülyéskedj, ez aztán nem ciki, hogy nem ismertél meg
Szülinapozás volt szombaton, vagy csak úgy jött a vendégsereg?
Sajna elkiabáltam, hogy olyan rég voltunk betegek
Szépen elmúlt nekem is, Balázsnak is az a kis köhögésünk, ami volt, erre Balázs újrakezdte, pénteken tiszta takony lett. Éjjel jött át hozzám, ugatva köhögött, kicsit meg is ijedtem. Nem tudott visszaaludni, sírt, alig kapott levegőt. Leültem vele a nyitott mélyhűtő elé, de nem akart ott maradni. Adtam neki egy köhögős cukrot, bekapcs a párásítót, így el tudott aludni, és azóta nem volt gond a köhögéssel. Tegnap egész nap hősiesen itta az útifű+kakukkfű keverékéből főzött teát, estére szépen el is kezdett felszakadozni. Most inkább az orrdugulás zavarja. Közben péntek éjjel nekem meg a torkom kezdett el embertelenül fájni, ez azóta sem múlik. Gergő meg ma éjjel kezdett köhögni, és dől a taknyi az orrából
Mindketten nagyon jókedvűek, nincs hőemelkedés sem, remélem, hamar legyőzzük
Közben elkezdtem olvasni egy nagyon érdekes könyvet- pontosabban újra fellapoztam, mert már olvastam korábban- / A nagy gyermekkalauz/, az oltásokkal kapcsolatban újra kiakadtam, olyan volt, mintha horrort olvasnék. Röviden összefoglalva: az oltások inkább ártanak, mint használnak
A betegségekről pedig azt írja, hogy minden betegségnek nagyon fontos szerepe van életünkben, lelkünk fejlődése szempontjából. Minden betegség változtat rajtunk, mindegyiknek megvan a maga értelme. / azt azért hozzátenném, hogy a könyv abból indul ki, hogy van lélekvándorlás, és ha egy betegséget nem sikerül legyőzni, akkor nabumm, majd a következő életünkben látjuk ennek a betegségnek hasznát. Engem ez azért nem vígasztal... És azt is írja, hogy előző életünkben, illetve a köztes állapotban mi előre eldöntjük, hogy milyen betegséget, sorsot választunk magunknak. Lehet, hogy ebbe nem is kéne belegondolni. Ahogy agyaltam közben, arra jutottam, hogy akkor minek is küzdünk egy betegség ellen? De a könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy nehogy ebbe a hibába essünk, minden betegség legfőbb értelme, hogy meggyógyuljunk belőle, és igenis mindent meg kell tenni a gyógyulásért. Hát, sokmindent nem értek még. Mindenesetre annak örülök, hogy nem emlékszünk előző életeinkre, szerintem meg is bolondulnánk./
J.