szasztok!
végre egy topic nekünk!!!!
Kezdem némi bemutatkozással. Elnézést ha hosszúra sikeredik, régóta cipelem magammal a mondanivalómat.
Kriszta vagyok, kislányom Enikő 8 hónapos. Nagyon pici volt, mikor megszületett, nem volt koraszülött (37. hét), sem kissúlyú újszülött, a hivtalos adatok szerint 2530 gr-mal és 51 cm-rel született, de szerintünk (apa, nagymama, kórházi szobatársak, gyerekorvos) ennél tuti kisebb volt. Az biztos, hogy 24 órásan 2300gr körül volt, és 2 hetesen nagy volt rá az 50es ruci. Szal csöppke volt, na, a csecsemős nővérkének meg kézcsók.
kb 2 hónapos koráig nem tűnt fel semmi, akkor mintha belefagyott volna a levegőbe fejlődésileg. 3 hónaposan megmutattuk neurológusnak, mert még megvoltak a nagyreflexei (karoló, fogó), nem nézett a szemünkbe, össze-vissza kelebalált a végtagjaival és iszonyú morcos-nyűgös-mindig rosszkedvű baba volt. (4 hónaposan mosolygott először.) Neurológus néni modta: reflexek oké, neurológiailag semmi baja a gyereknek.
jovan.
6 hónaposan még mindig ugyanitt tartottunk, nem forgott, tárgyakért nem nyúlt, fogni sem tudott és kezdtünk bedilizni, én is meg a gyerek is, ő nyekergett, én bőgtem, szar volt az egész.
közben mindenki mondogatta, hogy türelem, meg minden, majd beindul.
na most elmondanám, hogy én középiskolában tanítottam, kamaszgyerekeket próbáltam rávenni tanulásra, tehát ha vki tudja mi a türelem, hát az én vagyok. Úgyhogy innen üdvözlök mindenkit, aki hagyott minket szívni ennyi időn át, és eképpen bearanyozta gyermekem első 7 hónapját.
7 hónaposan ugye már kimerítette a "forduljon orvoshoz, ha gyermeke nem..." listát, így elhatároztam, hogy cselekszem. Van egy barátnőm, akinek nagyon beteg a babája, tolnát-baranyát bejárta vele (svábhegy, dévény, korai fejlesztő, gézengúz, stb), ő a Dévény módszert tanácsolta, ígyhát azzal kezdtem.
kb egy hónapja járunk, hetente 2x, a mozgása kicsit jobb, bár még mindig nem csinál sokat, pl. nem nyúl semmiért, de mondjuk már 2x megfordult és elkezdett csapkodni. Viszont a kedélye és az egész életminősége/eletminőségünk 180 fokos fordulatot vett: mosolyog, visszamosolyog, lehet vele játszani, majomkodni, élvezi a fürdést, sétát, én meg az anyaságot, végre. És furcsa módon minden egyes kezelés meglátszik a gyereken.
szóval első körben dévényezés bejött. Mostanra kb én is látom (kb ennyit tanultam én is pedagógiát/fejlődéslélektant) hogy a motoros mozgás fejlődése nem indulgat. Ehhez lehet, hogy kéne vmi más, mint a dévény? Tudom, hogy szerintük szerint nem jó keverni a módszereket, de amennyire hallottam, pl. Panni néni sincs ellenére a terápiás szünetnek. Amibe talán be lehetne iktatni vmi mást.
Most még nemhagyjuk abba (a dévényezést) (furcsa módon Enci szereti, közeben üvölt, de utána vigyorog a nénire) , de előkaptam az Anya taníts engem c. örökbecsű művet és csinálgatjuk a feladatokat belőle. Nem tom nektek mi a tapasztalatotok vele...
na jó, hú de sokat írtam...
bocsi!!!!