Valaki emlékszik még rám?
Akivel még nem találkoztam, üdvözlet.
Eltüntem kissé, de volt okom volt rá.
Látom itt közben néhányan kérdeztétek hogy vagyok, most már írok, mert tudok mit.
Most magunkról írok egy kicsit, mert nem tudom mikor kell felállni a gép elől........Utána írok a többieknek is, nem tűnök el!
Igen, megint babát várunk. Eddig nem írtam és azért is tüntem el, mert nagyon rögösen indult a babavárás.
És itt egy kisregény, akinek van türelme olvassa el..... :)
Nagy boldogan mentem az 5 hetes Uh-ra, ahol vagy fél óra nézegetés után mondták, hogy sajnos ez bizony méhen kívüli tehesség. Ráadásul azt mondták, vérzek befelé a hasüregbe, azonnali műtétre lesz szükség, mert életveszélyes álaőotban vagyok. 4 orvos még megvizsgált, ők is azt mondták, ez sajnos az.... Az Uh-ról egyenesen vittek a műtőbe. Én persze csak bőgtem, arra alig volt időm, hogy Gabit felhívjam. Kaptam beöntést, aztán elaltattak.
Mikor felébredtem, mondta az orvos, hogy hát bizony őszintén megmondja, nem találtak semmit méhen kívül, vérzés sem volt, így összevarrtak. Kérdeztem, hogy oké, de akkor mi van méhen belül????? Hát ők azt nem tudják, mert oda nem tudtak benézni, nehogy megsértség az esetleges terhességet. De szerintük nem vagyok terhes, vagy ha igen, akkor sincs túl jó helyen.................3 nap múlva hazaengedtek. Gondolhatod azt az ideget.......1 hét múlva kellett visszamennem varratszedésre. Csináltak egy ellenőrző Uh-t, hogy mégis mi van. Mit ne mondjak, 1 másodperc alatt megtalálták a babát teljesen jóhelyen beágyazódva........
Próbáltam orvost keresni itt a Semmelweisben, hogy mégis mondjanak már valamit. Ugye egy 5 hetes terhességnek nem feltétlenül jó egy mélyaltatás. Egyetlen egy orvos sem vállat el a műtét miatt! Teljesen ki voltam készülve. Nem tudtam se enni, se semmit se csinálni. Annyit tettek hozzá, hogy akkor menjek be a kórházba, ha beindulna a vetélés.............ezekkel a szavakkal. Na ekkor már totál kivoltam. Aztán hetenként szaladgáltam magán uh-ra, hogy mégis él -e a terhesség. Szerencsére fejlődött szépen. 12 hetesen aztán bevéreztem.....Irány a kórház. Kiderült nincs nagy baj, a terhesség is szépen fejlett, uh is rendben volt. De szépen hazaküldtek, hogy pihenjek. Na ekkor begorombultam, hogy be sem fektetenek, gyógyszert sem adnak, semmi. Úgyhogy kórházat váltottam, sőt várost! Átmentem Barcikára. Ott ajánlottak orvost és egy jó szonográfust is. Úgyhogy átmentem. A 12 hetes Uh-n szerencsére rendben volt minden. Aztán a 14. héten megint véreztem, így a dokim azonnal befektetett. A 16. hétig feküdtem ott, de még háromszor vérezgettem. A vérzés okát nem igazán látták szerencsére, nem volt nagy gond. Aztán nagy nehezen hazaengedtek, persze szigorúan pihennem kell itthon. A vérzés itthon is folytatódott, de már nem mentem sehova, feküdtem.
A 17. héten voltunk Pesten 3D-s uh-on Győrfi Mátyásnál a Praxisban. Azt mondta, minden rendben, szépen fejlett kisfiú:):):):)
A 18. héten a saját dokim is megcsinálta a 18 hetes genetikai uh-ot. Ő is rendben látta, de azt mondta, kisebb a koránál 1 héttel. Ne attől megint totál ideges lettem, úgyhogy elmentem egy másik dokihoz is aznap. Ő is 1 héttel kisebbnek látta...............Totál kész voltam.
Aztán a 19. héten bevérzett a méhszájam(mint utólag kiderült) . Mivel szombat volt, Gabi meg nem tudott elvinni Barcikára, így ide a Semmelweisbe voltam kénytelen bemenni. De ha már ott voltam, csináltak egy uh-ot, hogy bent is minden rendben van -e. Erre mondtam neki, hogy ő is mérje már le a babát. Ő meg azt mondta, hogy ha 19 hetes vagyok, akkor jók a baba méretei, ki mondta nekem, hogy kicsi...???. Mondtam neki, hogy igen annyi vagyok, még be sem töltöttem.
Persze nem bírtam idegekell, így a barcikai szionográfusomnak elpanaszoltam, hogy minden doki mást mond. Mondta, hogy menjek ki hozzá azonnal és leméri a babát. Azt mondta, pont korának megfelő a baba, ne idegesítsem magam......Hát nem mondom, hogy nem idegeskedek, de próbálok nyugton maradni. (nem sok sikerrel....)
Aztán 22 hetesen látták, hogy a lepény nagyon rossz helyen tapad, leválhat bármikor.......26 hetesen még mindig ott volt, így megint befektettek a kórházba. Úgy nézett ki, hogy szülésig. Szerencsére a 29 hétre ez megoldódott és hazaengedett az orvosom.
Na nem sokáig volt nyugalmam, mert mentem tanácsadásra. Azt hozzá kell tennem, hogy ide Miskolcra kell járnom az SZTK-ba, mert körzetileg ida tartozok. Na ebben sincs köszönet, nem tudják lenyelni, hogy átmentem Barcikára. Kekeckednek velem, idegesítenek, beszolnak. Ennek következménye lett egy 180-as szívhang a babábál. (120-160 között jó....) Rohanás a kórházba a saját dokimhoz barcikára. UH, áramlásvizsgálat, fél órás NST...Minden tökéletes lett. A szívhang végig 140-150 volt. Mondta az orvosom, az idegesség miatt volt ez a probléma, ne hagyjam magam máskor.....könnyű mondani.
Tegnap előtt elmentem megint UH-ra barcikára, 4D-re. Ott is renben volt minden, a szívhang is tökéletes lett. De már előre félek megint a tanácsadástól, hétfőn kell mennem.
Ennyi a történet, ezért nem volt idegzetem netezni, eléggé magammal voltam elfoglalva. és akkor még itt van Marci és a férjem és a háztartás........Marci akkor kezdte az ovit, ez sem volt egyszerű. Idegileg teljesen kész voltam......na most se vagyok toppon....
Köszi, ha elolvastál, máskor nem lesz ilyen hosszú. csak ezt rövidebben nem tudtam leírni.
Még jövök!
Most 34 hetes vagyok, és kisfú lesz, Bence. Nem túl nagy baba, de azt mondják szép formás. A méretei inkább 32 hetesnek felelnek meg. Itt van pár kép róla 25+2 hetesen:) (a szeménél a köldökzsinór van! )
Ez meg én vagyok
Ha megint a Biopraoxal jön én nem is tudom mit csinálok vele. Viszek neki egyet, hogy próbálja már ki 
De meglátod, kárpótol majd a sosrs egy (mégegy 
Én 3 napja kezdtem a RR baba mama tornát. Bence imádja mert nézi benne a kiscsajt. Az állva részét vele csinálom. A talajoson már csak mászkál. Néha rám és a szememet nyomkodja, vagy haserősítőnél a hasamra mászik. Szuper 
, pedig biztos lenne...
