Sziasztok mindenki!
Látom ti aktívkodtatok, míg mi ismét vidéken "éltünk", elég gyakoriak lettek a kiruccanásaink a nagyszülőkhöz. Kamilla jól bírja, egy ideig, de amikor 10-en bámulnak az arcába és kézről-kézre jár, azt nem értékeli annyira, és nyügi lesz
Dehát ilyen a karácsony, a szülinap-névnap...szokni kell, mert egyelőre egyedüli unoka
Gabi, azt hiszem, nem kiabálom el, de nálunk rendeződött a szopi téma. Nem mondom, h haj de sok a tejem, de egy komplett evésnyi mindig van, legalábbis nem nyavíkol Kamilla, h még éhes. Mondjuk nálunk az nem volt probléma, h nem tud/akar szopizni, nálatok hogy van? Csak nyammog, vagy elalszik? De én megint nem fejegetek, mert totál kimerített, úgy döntöttem, ha fenn tudom tartani ezt a mennyiséget, az jó, ha pedig majd többet akar, pótoljuk. Mondjuk én már könnyebben beszélek, mert 4 hónapot már tuti ki fogunk bírni csak anyatejen, ha nem többet.
Nem tudom, mit tegyél, hagyd-e a fenébe a fejegetést, mert szerintem - de csak szerintem, nem tudom, h tudományosan megalapozott tény-e - ha Erik mindig csak keveset fog enni, a melled is beáll erre a mennyiségre, és akkor ez persze hosszabb távon nem lesz elégséges majd neki. Viszont tényleg kiábrándító lehet neked ez a folytonos szopi téma, abban igaza van Katinak, h ha ez ráadásul még boldogtalanná is tesz...
nem lehet Eriket rávezetni, h egyen végre többet?
Gondolkoztam, honnan ismerhetlek, de még most sem ugrott be. Vidéki nagyszüleitek hol élnek? nekünk Hatvan és Jászárokszállás? Nem tanultál vagy tanítottál nyelvet nyelvsuliban? Biztos nem jártál az én csoportjaimba, mert arra emlékeznék, de talán helyettesítettem ott.
Vagy egy vidéki fősulira gazdálkodási szakra, levelezőre nem jártál? Ha mindenre nem a válasz, akkor nincs több tippem
Judit, szerintem is hagyd nyugodtan másra is Barnabást, mégha kicsit sír is, mert jobb, ha nem csak hozzád kötődik, hanem még egy-két emberhez a férjeden kívül. Mert így akkor soha nem hagyhatod majd otthon. Kami napközben simán elvan másra hagyva, este már kicsit húzósabb, de azért megoldják, bár nálunk is volt olyan, h sírt, én meg gyorsan el tudtam altatni.
Hát, kár azért a Demjén koncertért
én karácsony előtt elmentem a barátnőmmel a Bs-beli Ákos koncertre, egy óra hosszáig lekötötte a figyelmem és élveztem, de aztán már csak azon járt az agyam, h vajon bír-e majd a gyerkőccel a férjem, cumisüveggel. Bírt
Viszont én már nem szórakoztam olyan jól. mondjuk a Van Goghra úgyis elmegyek még Kamilla nélkül