Kedves Nagymama!
Én is egyetértek Hangolkával és Nórával.
Úgy készülök a szülésre, mintha vizsgázni vagy fogorvoshoz mennék. Felvértezem magam minden információval, felkészülök a lehető legrosszabbra. Ez a stratégia eddig mindenen átsegített eredményesen. A leírt tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a szülés és utána kórházban eltöltött napok egyáltalán nem sétagalopp. És itt elsősorban erről esik szó, hiszen a szülés és a kórház az, amitől legtöbben tartunk.
Az pedig teljesen kézenfekvő, hogy kiváncsiak vagyunk a negatívumokra. Pl. nem megyünk ahhoz az orvoshoz, akinek rossz híre terjeng. Az emberek ma már szinte mindenben szeretnek biztosra menni, miért a szülés lenne épp kivétel (ahol amúgy is olyan sok az előre nem tudható tényező).
Persze más dolgokról is beszélünk..amiben nincs semmi negatív, sőt..(találkozni is szoktunk
)
Majd ha túlleszünk ezen a megpróbáltatáson, meglesz a baba, akkor bizonyára képeket rakunk fel, nagyon fogunk örülni. Addig is boldogan készülünk az anyaságra.
Az más kérdés, hogy legalább lesz egy reális képünk arról, hogy ne túlzott illúziókkal menjünk be szülni.
A munkahelyet illetően..hát igen. Az én munkahelyem infrastrukturálisan eléggé lepattant, de ezt ellensúlyozva legalább nem küldöm el ridegen az ügyfelet, arra hivatkozva hogy sétáljon és hagyjon engem "aludni". (mint egy éjszakás csecsemősnővérkéről hallottam..)
Én mondjuk már voltam kórházban..szerencsére a Zrínyi volt az. Egy rossz szót nem mondhatok sem a személyzetre, sem az ellátásra, sem a higiéniára. Lehetséges, hogy ez a szülészeten nem így lesz. Biztos felül tud az ember emelkedni az ilyen problémákon. Nekem legalábbis nem ez lesz az elsődleges szempont..meglátjuk.
Még annyit, hogy ez a fórum ugyan nyilvános, de nagyon sokan "csak olvassák". Az információkat általában egymásnak írjuk..
Becsülöm, hogy Ön vette a bátorságot és írt nekünk.
Örömteli unokavárást és jó egészséget kívánok!