Sziasztok!
Leírom nektek a kórházi tapasztalataimat, valamint a születéstörténetem. Kicsit hosszú leszek
Ahhoz képest, hogy elsõ szülésem volt, azt mondták, hogy könnyû és gyors volt. Hát, pedig én akkor nagyon brutálisnak és nehéznek tartottam, le is írom nektek, amíg Zsófi alszik ( már reggel 8 –as szopi óta )
Szóval: 3-án, kedden bementem a kórházba, és mondta a dokim, hogy nem indítja még meg, hanem várunk 1-2 napot a kórházban, és majd utána.
Aznap este 23 órakor kezdtem érezni az „igazi” fájásokat, amik 5 percesekkel kezdõdtek. 20 perc után elmentem pisilni, amikor is elkezdett fojni belõlem a vér. Gyorsan lementem a szülõszobára, ott megvizsgált az ügyeletes doki és CTG-re raktak. Ekkor 1 ujjnyira voltam csak kitágulva. Elég gyorsan 3 majd 2 percesek voltak a fájásaim. Hajnali 2-kor behívtam a férjem, és 3:30-kor felhívtam az orvosom, hogy jöjjön. Ekkor már 2 ujjnyira tágultam. Utána borotválás,beöntés, vajúdás a WC-n, séta, burokrepesztés, vajúdás a labdán, aztán oldalt feküdtem, de akkor már iszonyúan fájt, a férjem és az orvosom masszírozták a hátamat. Férjem nagyon jól bírta a dolgokat, fogta a kezem, simogatott, és jól esett nagyon, szükség volt rá, hogy velem legyen! Ekkor már 1 percesek jöttek, és bõ 3 ujjnyira tágultam. Mivel nem kaptam fájdalomcsillapítót mondtam, hogy már nem bírom, és a kaptam egy kábító szurit. Aztán jöttek a tolófájások, ami elég gyorsan ment már, kb. 10-20 perc lehetett. 3 szakaszban kellett nyomni 3x, és aztán egyszerre kicsusszant Zsófi baba 6 óra 38 perckor. Kicsit vágni kellett a gátamat, és Zsófi be is repesztette A szemem kicsit bevérzett, ami azóta is piros, és a gátsebem is fáj, de szerencsére felszívódó a varrat, legalább varratszedésre nem kell mennem. Én a születése pillanatában is nagyon szépnek láttam, és mikor még nem vágták el a köldökzsinórt rárakták a pocakomra. Utána elvitték fürdetni, lemérni, és a férjem is ment a picurral. Addig a dokim összevart. Varrás után a dokim hozta Zsófit tiszán megfürdetve pólyában, és rárakta a mellemre. Egybõl elkezdett szopizni, és szerencsére azóta is úgy szopik, mint egy búvárszivattyú. Az orvosomnak nem lehetek elég hálás, mert annyira rendes volt velem, hogy szinte hihetetlen, hogy léteznek ilyen emberek. Nemcsak a szülésem alatt, hogy segített masszírozni, odahozta a picurt, hanem mert az utána való napokban minden nap meglátogatott, megmutatta hogyan kell szoptatni, „megfejt”, sokat beszélgettünk a táplálásról, az intim tornáról, stb…..
A kórházról:
A 3. emelet 4. szobáját kaptam meg, ami fizetõs ( 4000 Ft/nap ), és 2 ágyas. A szobatársnõm aznap szült, tehát szinte végig meg tudtuk beszélni a dolgokat, és a picurokkal kapcsolatos teendõket. A csecsemõsök elég normálisak, van amelyik magától felhozza és leviszi a babákat, van amelyik felcsörög, hogy menjük le értük. Hát ez utóbbi fájó gátsebbel elég fárasztó volt, de persze mentünk mint a nyíl. Éjjel lent hagytuk a babákat a csecsemõsöknél. Reggel 6 kor hozták õket szopizni 7-ig, utána lent kellett, hogy maradjanak, mert a gyerekorvos vizsgálta õket. A következõ etetésre hozták õket fel, ami 10 órakor volt, majd délután 13 óra, 16 óra és 19 óra, majd az utolsó 22 órakor. Ha van tejed akkor nem adnak nekik pótlást, csak éjszaka, és az is anyatej, nekem szerencsém volt, mert egybõl beindult a tejem, így elég szépen tudott már a kórházban is enni a picur. A csecsemõsök mindig tisztába teszik a kicsiket, szépen megfürdetik este 8-kor, nem kell se pelenkát, se ruhát vinni. Ruhát azért sem célszerû, mert elkeveredik, persze véletlenül, de ezzel számolni kell.
A nõvérek és a szülésznõk is nagyon rendesek ( kivéve 1-et ), a Timi nagyon – nagyon aranyos és rendes, és az Éva is. Õk hozták be a szobánkba a hõmérõt, kaját, és õk csinálták a gátkezelést is, és amire szükségünk volt tõlük lehetett kérni. Teát hoztak, ha kértél, sõt betétbõl is annyit adnak amennyire csak szükséged van, szerintem kár beruházni Tena betétbõl, és szerintem amit ott adnak jobb is. A kaja nekem ízlett, mert nem eszem amúgy se sósan, és szeretem pl. a sóskát és a finomfõzeléket is.
A szülõszobán a szülésznõk is szinte mind aranyosak, persze van kivétel. Én nem választottam szülésznõt, mert az orvosom azt mondta, hogy õ mindenkivel együtt tud dolgozni, és én is úgy gondoltam, hogy mindenki jól tudja a dolgát. Ez így is van, csak én pont kifogtam egy érzéketlen tuskót, aki a vajúdás alatt is alig szólt hozzám, nem mondta hogy vegyem a levegõt, nem mondta, hogy ne igyak vajúdás közben, mert kitaccsolom az egészet ( így is volt ), a végén oda se jött, csak lejárt a munkaideje, vette a batyuját, aztán viszontlátásra. Hát nem is adtam neki egy fillért se. Szerintem válasszatok szülésznõt, sok az aranyos. Nekem a dokim pótolta az õ dolgát is, még szerencsére, legalább az orvosomtól kaptam elég támogatást és szeretetet!
A kórházat különben most gõzerõvel újítják fel, és szerencsém volt, hogy kipróbálhattam a hiper-szuper szülõágyat is, amit kb. 3 hete hoztak a kórházba.
Szóval el kell mondanom, hogy jól éreztem magam itt, és ha még1x szülni fogok, akkor is a Schöpf-Méreibe fogok.
Ha egyéb kérdésetek van szívesen válaszolok rá, nyugodtan írjatok az emilemre:
dioda1@freemail.hu üdv.
Brokkoli és a holnap 2 hetes Zsófi
Babocza!
A Ferenczi doktorról én is csak jót hallottam,UH specialista, és elég profi bár a stílusa elég kimért, de elvégre nem ez a lényeg.
Az én dokim viszont nagyon kedves, minden nap meglátogatott bíztatott, megmutatta a fejést, beszélgettünk a táplálkozásról, sok mindenrõl! Ha gondolod írhatsz az emilemre, és akkor elárulom a nevét, és a rendelését.