Szia Rita!
Manó állandóan a cicin lógna. Pár hónapja "kezdődött a baj", mikor nevén nevezte. Ekkor kellett volna egy kicsit visszafogni. Mivel se cumi se bizsi nem kellett neki, így én vagyok mind a kettő, a nyugtató. Nálunk is ugyanez, ha nincs velem eszébe se jut. Itthon pedig állandóan, már le se ülök, nehogy kérezkedjen fel. 1 hét után ott járunk, hogy már nem sír napközbe, ha nem kap, csak reggelre a délutáni és az esti alváshoz. Azért még mindig vannak plusz szopik. Szerintem nekem is ugyan olyan nehéz, mint Manónak. Addig az enyém míg szopizik, míg itthon vagyok vele. Ha már elkezdi a bölcsit , vagy az ovit, minden más lesz. Onnantól 1 perc alatt felnő.
Szerintem lassan tudatosan kell leszokatni, az lenne az ideális, ha magától menne. Na és persze, az előtt, hogy "benőne a feje lágya", mielőtt saját akarata nem lenne. Mióta az éjszakai szopit elhagytuk, megváltozott a napi rendünk.
Későn fekszik, így a reggeli alvás is kitolódik, délután 5-6 órakor kel a délutáni alvásból. Próbáltam felkelteni délután, de akkor meg nyafis 1-2 óráig, míg magához nem tér. Tehát most sehogy sem jó, egyszer csak minden beáll.
Az biztos a következő gyereknél máshogy csinálom. Inkább már az elején oda adom a nyugtató cumit, hisz két gyerek mellett már nem lesz annyi időm, hogy állandóan össze legyünk bújva.
Minden estre a nappali szopik maradnak, ha majd jön a teso, akkor a születéséig lesz idő leszokni róla.
Szia