Sziasztok, csatlakozhatnék? Sok topicba beleolvasgattam már, de úgy látom, itt sok a hasonló gondolkodású és hasonló lelkületű ember...Mi december óta próbálkozunk a teherbeeseéssel. December elején sajnos nagyon hirtelen elveszítettem Édesapámat, és úgy éreztem, -mivel hiszek a lélekvándorlásban- talán ha teherbe esem esetleg vissza tudna térni közénk, mint a gyermekem...Folyaqmatosan az járt a fejemben, hogy mennyire örült, mikor elmondtam neki, hogy mostmár lassan szeretnék egy babát és nagypapi lesz....őrületesen hiányzik. Ugyanakkor valami egészséges kételkedés is volt végig bennem-nem akartam, hogy ha esetleg tényleg teherbe esem az apámat lásam a gyerekemben, hiszen ez jócskán rányomhatja a bélyegét a kapcsolatunkra...szerencsére nem is lettem terhes, mind a mai napig nincs jele annak, hogy jönni készülne a bab. Ugyanakkor-mivel parázós természetem van- elmentem az orvosomhoz, aki kivizsgált, hála Istennek minden rendben van...úgyhogy szép lassan kezdek megnyugodni. Édesapámmal kapcsolatban is kezdenek helyerekerülni a dolgok. Mindíg velem lesz, mindíg hiányozni fog, de tudom-nem tudom honnan, de tudom, hogy nem lesz a gyermekem-ebben az életben legalábbis semmiképp. Sőt, képzeljétek, volt egy nagyon furcsa, ugyanakkor rendkívül megnyugtató "álmom" az egyik éjszaka. Az álom szót azért tettem idézőjelbe, mert annyira éber voltam akkor, mintha nem is aludtam volna...nem tudom, ismeritek-e azt az állapotot, amikor már nem vagy teljesen ébren, de még tudatodnál van...amikor "bekapcsol" a tudatalatti..na, ez ilyen volt. Láttam egy idős bácsit, ahogy egy kis házikó poros szobájában tesz-vesz, mint aki menni készül valahova. Nem volt ismerős az arca, de éreztem, hogy valami hihetetlen szeretet köt össze minket. És egyszercsak boiztosan éreztem, hogy ez a bácsi valóban menni készül...a földi létet készül itthagyni...és ő fog majd hozzám leszületni. Lehet, hogy ez hülyeségnek tűnik, vagy túl elvontan hangzik, de engem annyira megnyugtatott.Persze azóta is megsiratom minden egyes menstruációmat, de valahogy megkönnyiti a várakozást az a gondolat, hogy hagyom a gyerekem akkor érkezni, amikor Neki a legmegfelelőbb lesz...
sok kitartást és erőt mindenkinek, pusza
orsi
Új privát üzeneted érkezett!
2006.08.28 08:28
Szia Orsi!
Bevallom őszintén én nemrég hallottam ilyenről, méghozzá anyósomtól. Sógornöm 3 hónapja szült és Apukája illetve Anyósom az exférj lelkét mosolyát vélte felismerni unokája nevetésében stb.
Mivel én is görcsösen gyerköcöt szeretnék, tanácsolt egy dolgot Anyósom, irjam le félelmeimet egy cetlire, de csak félelmeimet! és égessem el azt a papirost!!!! sógornőm is csinálta és annyit mondott megkönnyebült, elmultak a félelmei.
Utána beszélgessek, hívjam az égieket, mert a megszületendő gyermek lelke meghallgat, tanácsot ad nekünk és jönni fog a kis teste amit mi szépen felnevelünk.
Azért kitartást, és kétcsikos teszteredményt kívánok!:) ha van kedved akár mailezhetünk is!:)
Tündi
Bevallom őszintén én nemrég hallottam ilyenről, méghozzá anyósomtól. Sógornöm 3 hónapja szült és Apukája illetve Anyósom az exférj lelkét mosolyát vélte felismerni unokája nevetésében stb.
Mivel én is görcsösen gyerköcöt szeretnék, tanácsolt egy dolgot Anyósom, irjam le félelmeimet egy cetlire, de csak félelmeimet! és égessem el azt a papirost!!!! sógornőm is csinálta és annyit mondott megkönnyebült, elmultak a félelmei.
Utána beszélgessek, hívjam az égieket, mert a megszületendő gyermek lelke meghallgat, tanácsot ad nekünk és jönni fog a kis teste amit mi szépen felnevelünk.
Azért kitartást, és kétcsikos teszteredményt kívánok!:) ha van kedved akár mailezhetünk is!:)
Tündi
2006.08.28 21:19
Sziasztok!
Tényleg régen írtam már, visszaolvastam, és gondoltam, itt az ideje, hogy újra írjak.
A mi babánk is itt van már velünk a pocakomban, sőt 2-3 héten belül várjuk születését.
Úgy érzem, már így a méhen belül próbáltam, próbálok kialakítani vele kapcsolatot, és ez nagyon jó érzés!
Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy nemsokára itt lesz velünk "kint".
Érdemes volt várni, és tényleg akkor fogant, mikor nem is gondoltuk, hogy beköltözik.
Mindenkinek türelmet és minden jót kívánok!
Bogi
Tényleg régen írtam már, visszaolvastam, és gondoltam, itt az ideje, hogy újra írjak.
A mi babánk is itt van már velünk a pocakomban, sőt 2-3 héten belül várjuk születését.
Úgy érzem, már így a méhen belül próbáltam, próbálok kialakítani vele kapcsolatot, és ez nagyon jó érzés!
Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy nemsokára itt lesz velünk "kint".
Érdemes volt várni, és tényleg akkor fogant, mikor nem is gondoltuk, hogy beköltözik.
Mindenkinek türelmet és minden jót kívánok!
Bogi
2006.08.29 07:18
Sziasztok!
Látom Bogi, Te is lebabásodtál közben. Nagyon örülök Nektek!
Nekem még van egy jó pár hét a szülséig, de nekem is itt motoszkál már a pocakban a kisnyuszink.
Mielőtt sikerült, 1-2 hónappal előtte már éreztem, hogy nagyon közel az idő, és a kis lelke már ott settenkedett körülöttünk. Aztán egy szép május végi napon (egy gyalogtúránk végén) fogta a kis holmiját és be is költözött.
Boldog babavársát és minél előbbi babásodást kívánok Mindenkinek!
Puszi:
Látom Bogi, Te is lebabásodtál közben. Nagyon örülök Nektek!
Nekem még van egy jó pár hét a szülséig, de nekem is itt motoszkál már a pocakban a kisnyuszink.
Mielőtt sikerült, 1-2 hónappal előtte már éreztem, hogy nagyon közel az idő, és a kis lelke már ott settenkedett körülöttünk. Aztán egy szép május végi napon (egy gyalogtúránk végén) fogta a kis holmiját és be is költözött.
Boldog babavársát és minél előbbi babásodást kívánok Mindenkinek!
Puszi:
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára vica1982 2008.11.01 13:45-kor.
2006.08.29 13:47
Szia Tündi!
Köszönöm a bíztató szavakat, nagyon jólesik az ilyesmi. Erről a módszerről-mármint hogy azt, amitől félünk írjuk le, és égessük el - én is hallottam már, eddig még nem próbáltam, de soha nem késő;) Most sokat segít az is, hogy a férjem meglepett egy golden retriever -kölyökkel -nagyon rég vágytam egy ilyen kutyira - és a "kutyagyerek" sok időmet leköti, és hihetetlen rengeteg szeretetet kapok tőle, de azért nagyon örülnék, ha már csíkosodna az a teszt:) Nagyon örülök, hogy írtál nekem, szívesen e-maileznék is, úgyhogy ha gondolod, írj nekem, akár privit is:) Ti mióta próbálkoztok? A párod hogy viszonyul a dolog lelki oldalához? pusza: orsi
Ja, Bogi, Vica, nagyon gratulálok a Kis Jövevényekhez, és nagyon sok boldogságot kívánok nektek!
pussz
Köszönöm a bíztató szavakat, nagyon jólesik az ilyesmi. Erről a módszerről-mármint hogy azt, amitől félünk írjuk le, és égessük el - én is hallottam már, eddig még nem próbáltam, de soha nem késő;) Most sokat segít az is, hogy a férjem meglepett egy golden retriever -kölyökkel -nagyon rég vágytam egy ilyen kutyira - és a "kutyagyerek" sok időmet leköti, és hihetetlen rengeteg szeretetet kapok tőle, de azért nagyon örülnék, ha már csíkosodna az a teszt:) Nagyon örülök, hogy írtál nekem, szívesen e-maileznék is, úgyhogy ha gondolod, írj nekem, akár privit is:) Ti mióta próbálkoztok? A párod hogy viszonyul a dolog lelki oldalához? pusza: orsi
Ja, Bogi, Vica, nagyon gratulálok a Kis Jövevényekhez, és nagyon sok boldogságot kívánok nektek!
pussz
2006.08.30 07:25
Sziasztok:)
Szia Orsi!:)
Mi 3 hónapja próbálkozunk,most 2.-dik hónapja lassan hogy hőmérőzök, mostantól fogok Elevitet szedni. Szóval készülök nagyon a babára.
Néha rámjön, hogy elkezdek nyavajogni, bizti öjeg vagyok stb...így 31 évesen első baba lenne.
Párom az maximálisan segít,hál' Istennek megértő el tudodk vele beszélgetni és átsegít a holtponton mikor lehangoltság körülgetez.
De ugyanez anyósom is,szerencsés vagyok ilyen téren mert ő is segítőkész (meg az ő leendő unokájáról is szó van:) ) Most csináltatott vér-vizeletvizsgálatot anyósom, hogy nyugodjak meg mert makk egészséges vagyok - így is van- és ő tanácsolta ezeket a dolgokat is, hogy beszélgessek a leendő babám lelkével, mert bizony az készül költözködni, pocaklakóvá válni.
nálatok hogy zajlik az élet? van segítséged, aki megért, biztat?
Lukrecia
Szia Orsi!:)
Mi 3 hónapja próbálkozunk,most 2.-dik hónapja lassan hogy hőmérőzök, mostantól fogok Elevitet szedni. Szóval készülök nagyon a babára.
Néha rámjön, hogy elkezdek nyavajogni, bizti öjeg vagyok stb...így 31 évesen első baba lenne.
Párom az maximálisan segít,hál' Istennek megértő el tudodk vele beszélgetni és átsegít a holtponton mikor lehangoltság körülgetez.
De ugyanez anyósom is,szerencsés vagyok ilyen téren mert ő is segítőkész (meg az ő leendő unokájáról is szó van:) ) Most csináltatott vér-vizeletvizsgálatot anyósom, hogy nyugodjak meg mert makk egészséges vagyok - így is van- és ő tanácsolta ezeket a dolgokat is, hogy beszélgessek a leendő babám lelkével, mert bizony az készül költözködni, pocaklakóvá válni.
nálatok hogy zajlik az élet? van segítséged, aki megért, biztat?
Lukrecia
2006.08.30 08:28
Szió Lányok!
Szia Tündus!
Ne bolondozz, egyáltalán nem csúsztál ki az időből
Kollega-és barátnőm most 34 évesen várja az első babáját, 6 hónapos, neki a 4. hónapban jött össze a pici, és mivel ő is-hozzánk hasonlóan- parázós, 2 hónap után már ment a dokihoz, hogy ő biztos öreg. A nőgyogyi erre szabályosan kiröhögte. Fuldoklott a röhögéstől, majd utána közölte, hogy ne vicceljen már, mert itt fog kimúlni a nagy viháncolástól, teljesen egészséges, fizikailag, szellemileg mind teljesítőképessége csúcsán lévő nő. Úgyhogy szerintem se aggódj. Különben is, allítólag a 30 éves kor felett született babák sokkal kiegyensúlyozottabbak
Anyósod egészségügyis? Vagy csak javasolta a vizsgálatot? Szerintem is jó ötlet egyébként, nagyban megnyugtatja az embert a tudat, hogy minden rendben van odabenn, és nem fizikailag lehetetlen, hogy jöjjön a baba, csak még nincs készen a "leköltözésre" a picúr
Férjecském hálistennek szintén nagyon megértő, bár szerintem azért a lelki oldalát annyira egy férfi nem érzi át...nem érti pl., hogy miért siratom meg minden hónapban a menstruációmat. Mert hogy szerinte még nagyon fiatalok vagyunk, és semmivel nem vagyunk elkésve, úgyhogy felesleges nekikeseredni, de nekem ez akkor is "kudarc", vagy nem is tudom, nem ez rá a megfelelő szó...na mindegy, szerintem úgyis érted:)
Neked hogy megy a hőmérőzés? Én tök ellentmondásos afdatokat kapok, pl. a nőgyógyász mikor kivizsgált, a 12. napomon már talált egy szép, nagy, érett tüszőt, tehát elvileg 2-3 napon belül meg kellett hogy legyen a tüszőrepedés, de a hőmérsékletem csak a 19. napon ment fel 31,7-re
nem igazán értem, és ez minden hónapban így megy...kérdeztem tőle, hogy lehetséges-e, hogy lehetséges-e, hogy egy 12. napon érett tüsző csak a 19. napon reped, azt mondta, ha hosszú a ciklus, elképzelhető, de az enyém 27 nap, úgyhogy hosszúnak semmiképp nem nevezném...szerinted?
Elevitet én is szedek, bár elég rendszertelenül, mikor eszembe jut
de fent emlyített kolleganőm nagyon javasolja. Na, most megyek dolgozni, de írj, ha tudsz, mik a hírek, hogy haladtok:)
puszka
Szia Tündus!
Ne bolondozz, egyáltalán nem csúsztál ki az időből
Kollega-és barátnőm most 34 évesen várja az első babáját, 6 hónapos, neki a 4. hónapban jött össze a pici, és mivel ő is-hozzánk hasonlóan- parázós, 2 hónap után már ment a dokihoz, hogy ő biztos öreg. A nőgyogyi erre szabályosan kiröhögte. Fuldoklott a röhögéstől, majd utána közölte, hogy ne vicceljen már, mert itt fog kimúlni a nagy viháncolástól, teljesen egészséges, fizikailag, szellemileg mind teljesítőképessége csúcsán lévő nő. Úgyhogy szerintem se aggódj. Különben is, allítólag a 30 éves kor felett született babák sokkal kiegyensúlyozottabbak
Anyósod egészségügyis? Vagy csak javasolta a vizsgálatot? Szerintem is jó ötlet egyébként, nagyban megnyugtatja az embert a tudat, hogy minden rendben van odabenn, és nem fizikailag lehetetlen, hogy jöjjön a baba, csak még nincs készen a "leköltözésre" a picúr
Férjecském hálistennek szintén nagyon megértő, bár szerintem azért a lelki oldalát annyira egy férfi nem érzi át...nem érti pl., hogy miért siratom meg minden hónapban a menstruációmat. Mert hogy szerinte még nagyon fiatalok vagyunk, és semmivel nem vagyunk elkésve, úgyhogy felesleges nekikeseredni, de nekem ez akkor is "kudarc", vagy nem is tudom, nem ez rá a megfelelő szó...na mindegy, szerintem úgyis érted:)
Neked hogy megy a hőmérőzés? Én tök ellentmondásos afdatokat kapok, pl. a nőgyógyász mikor kivizsgált, a 12. napomon már talált egy szép, nagy, érett tüszőt, tehát elvileg 2-3 napon belül meg kellett hogy legyen a tüszőrepedés, de a hőmérsékletem csak a 19. napon ment fel 31,7-re
nem igazán értem, és ez minden hónapban így megy...kérdeztem tőle, hogy lehetséges-e, hogy lehetséges-e, hogy egy 12. napon érett tüsző csak a 19. napon reped, azt mondta, ha hosszú a ciklus, elképzelhető, de az enyém 27 nap, úgyhogy hosszúnak semmiképp nem nevezném...szerinted?
Elevitet én is szedek, bár elég rendszertelenül, mikor eszembe jut
de fent emlyített kolleganőm nagyon javasolja. Na, most megyek dolgozni, de írj, ha tudsz, mik a hírek, hogy haladtok:)
puszka
2006.09.10 16:20
Sziasztok!
Gondoltam megírom, hogy aug.31-én megszületett Izabellánk 19 órakor; 3200g, 51cm-rel.
Mikor legutóbb írtam, még nem gondoltam, hogy olyan hamar velünk lesz, hisz majdnem 3 héttel korábban jött. Vajon miért? Nem baj egyáltalán, sőt, jó hogy már itt van velünk.
Teszek fel egy képet róla.
Gondoltam megírom, hogy aug.31-én megszületett Izabellánk 19 órakor; 3200g, 51cm-rel.
Mikor legutóbb írtam, még nem gondoltam, hogy olyan hamar velünk lesz, hisz majdnem 3 héttel korábban jött. Vajon miért? Nem baj egyáltalán, sőt, jó hogy már itt van velünk.
Teszek fel egy képet róla.
2006.11.17 09:49
Sziasztok!
anamária
Örülök, hogy írtál!
Nálunk minden a megszokott mederben folydogál, elkezdtük a sulit.
Babafronton semmi sem történt, és történik.
Jövő tavasszal szeretnénk költözni, akkor szerettem volna mégegyszer nekifutni ennek a dolognak. De hát a várható szigorítások miatt félő, hogy nem fog menni a dolog, több okból is.
Ha más nem, akkor marad a csoda.
Nálatok?
Katie
anamária
Örülök, hogy írtál!
Nálunk minden a megszokott mederben folydogál, elkezdtük a sulit.
Babafronton semmi sem történt, és történik.
Jövő tavasszal szeretnénk költözni, akkor szerettem volna mégegyszer nekifutni ennek a dolognak. De hát a várható szigorítások miatt félő, hogy nem fog menni a dolog, több okból is.
Ha más nem, akkor marad a csoda.
Nálatok?
Katie
2008.01.11 21:58
Sziasztok!
Szerettem volna nyitni egy ilyen témájú topikot de látom, megelőztek és valódi csodának élem meg, hogy más is leírta itt előttem amit akartam. Vagyis nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Ez jelent valamit! (legalább azt, hogy nem néztek totál eszementnek...)
Én is éreztem már jóval a fognatatásuk előtt! A kisfiamat 3-4 hónappal előtte, tudtam, hogy fiú lesz, ismeretem az egyéniségét, tudtam, hogy hozzám akar jönni és alig várja, hogy megfoganjon. A kislányom hirtelen jött, fogantatása előtt kábé fél évvel egyszercsak az egyik pillanatról a másikra ott volt velem. Addig nem akartam még egy gyereket, de amint ő megérkezett, már igen. Állandóan "nyösztetett" a kis lelke, mint egy energiabomba türelmetlenül várta a lehetőséget. Róla is tudtam a nemét, és a személyiségét is ugyanúgy éreztem. Sajnos fél évet várnia kellett mert anyagilag rendezni kellett a helyzetünket még egy baba előtt. Sokszor eszembe jutott, hogy mi lesz ha nem tudja megvárni a fogantatást... Akkor mi lesz vele? Hová kerül? De szerencsére az első adandó alkalommal a méhembe költözött
Mindkettőjüknél tudtam, hogy megfogantak, mert megszünt az állandó "böködés" ideges sertepertélés körülöttem, a helyét hatalmás nyugalom vette át.
Azt is tudom, hogy a fiam kifejezetten hozzám jött, engem akart, ma már 6 éves de nagyon-nagyon anyás, még álmában is engem szólongat.. A kislányom csak lehetőséget keresett, hogy erre a világra kerüljön, ő már most, 4 hónaposan önállóbb. Jobban elvan egyedül, ma maga kis csecsemő módján "megoldja a problémáit". Persze ő is hihetetlen szeretettel kötődik hozzám, de a kisfiammal "mágikusabb" a kapcsolatunk.
Elnézést ha a frászt hoztam valakire az írásommal...
Egyébként nem vagyok totál hülye (mondták a hangok) de szerintem jönnek valahonnan.
Van még olyan aki szintén így érezte???
Írjatok!!
Mamacica
Szerettem volna nyitni egy ilyen témájú topikot de látom, megelőztek
és valódi csodának élem meg, hogy más is leírta itt előttem amit akartam. Vagyis nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Ez jelent valamit! (legalább azt, hogy nem néztek totál eszementnek...)
Én is éreztem már jóval a fognatatásuk előtt! A kisfiamat 3-4 hónappal előtte, tudtam, hogy fiú lesz, ismeretem az egyéniségét, tudtam, hogy hozzám akar jönni és alig várja, hogy megfoganjon. A kislányom hirtelen jött, fogantatása előtt kábé fél évvel egyszercsak az egyik pillanatról a másikra ott volt velem. Addig nem akartam még egy gyereket, de amint ő megérkezett, már igen. Állandóan "nyösztetett" a kis lelke, mint egy energiabomba türelmetlenül várta a lehetőséget. Róla is tudtam a nemét, és a személyiségét is ugyanúgy éreztem. Sajnos fél évet várnia kellett mert anyagilag rendezni kellett a helyzetünket még egy baba előtt. Sokszor eszembe jutott, hogy mi lesz ha nem tudja megvárni a fogantatást... Akkor mi lesz vele? Hová kerül? De szerencsére az első adandó alkalommal a méhembe költözött
Mindkettőjüknél tudtam, hogy megfogantak, mert megszünt az állandó "böködés" ideges sertepertélés körülöttem, a helyét hatalmás nyugalom vette át.
Azt is tudom, hogy a fiam kifejezetten hozzám jött, engem akart, ma már 6 éves de nagyon-nagyon anyás, még álmában is engem szólongat..
A kislányom csak lehetőséget keresett, hogy erre a világra kerüljön, ő már most, 4 hónaposan önállóbb. Jobban elvan egyedül, ma maga kis csecsemő módján "megoldja a problémáit". Persze ő is hihetetlen szeretettel kötődik hozzám, de a kisfiammal "mágikusabb" a kapcsolatunk.
Elnézést ha a frászt hoztam valakire az írásommal...
Egyébként nem vagyok totál hülye
(mondták a hangok) de szerintem jönnek valahonnan.
Van még olyan aki szintén így érezte???
Írjatok!!
Mamacica
2008.03.06 12:07
Sziasztok!
Bocs, hogy betörök csak úgy, de végre egyolyan topik ahol ennek a témának helye van és nem nézik az embert dilisnek.
Az én "sztorim":
Édesanyám nagyon súlyos beteg volt (rák). Nekem már elég nagy a fiam, igazán nem terveztem 2 gyereket, de teherbeesés ellen sem védekeztem. Volt egy méhpolipom némi cisztával, az orvos szerint lehetetlen volt e teherbeesés műtét nélkül.
Teltek a napok, Édesanyám állapota egyre romlott. Aztán eljött a pillanat, mikor jött a telefon, hogy menjek haza.
Nem részletezem, a kezeink között halt meg. mi zártuk le a szemét, mi öltöztettük fel.
Keservesen nehéz időszak jött borzasztóan megviselt a halála.
Ez történt 1 éve február végén. Aztán április közepén furcsa volt, hogy feszül a mell, de menzi nem akar jönni. Kérdeztem a férjemet, hogy mikor menstruáltam utoljára ? Én sose tudtam...
Vigyorogva közölte, hogy 2 hetet késik!
Még a dokim se értette hogyan sikerült, de nem is ez a lényeg.
Jött, mi meg szeretettel fogadtuk őt!
És valami megmagyarázhatatlan módon TUDTAM, hogy kislány lesz!
Számomra egyértelmű, hogy ha nem is Édesanyám, de valaki más jött az Ő helyére betölteni az űrt és mosolyt hozzni a családunkba, vígaszt nyújtani a dédinek, aki lányát veszítette el.
Én nem vagyok materialista, hiszek a megmagyarázhatatlan erőkben is. Pláne ezek után.
Mamacica!
Tökéletesen megértem az érzéseidet! Kicsit, talán bolondnak néznek egyen-ketten, de nem ez a lényeg.
Mi úgyis tudjuk, hogy az élet egy állandó körforgás!
Bocs, hogy betörök csak úgy, de végre egyolyan topik ahol ennek a témának helye van és nem nézik az embert dilisnek.
Az én "sztorim":
Édesanyám nagyon súlyos beteg volt (rák). Nekem már elég nagy a fiam, igazán nem terveztem 2 gyereket, de teherbeesés ellen sem védekeztem. Volt egy méhpolipom némi cisztával, az orvos szerint lehetetlen volt e teherbeesés műtét nélkül.
Teltek a napok, Édesanyám állapota egyre romlott. Aztán eljött a pillanat, mikor jött a telefon, hogy menjek haza.
Nem részletezem, a kezeink között halt meg. mi zártuk le a szemét, mi öltöztettük fel.
Keservesen nehéz időszak jött borzasztóan megviselt a halála.
Ez történt 1 éve február végén. Aztán április közepén furcsa volt, hogy feszül a mell, de menzi nem akar jönni. Kérdeztem a férjemet, hogy mikor menstruáltam utoljára ? Én sose tudtam...
Vigyorogva közölte, hogy 2 hetet késik!
Még a dokim se értette hogyan sikerült, de nem is ez a lényeg.
Jött, mi meg szeretettel fogadtuk őt!
És valami megmagyarázhatatlan módon TUDTAM, hogy kislány lesz!
Számomra egyértelmű, hogy ha nem is Édesanyám, de valaki más jött az Ő helyére betölteni az űrt és mosolyt hozzni a családunkba, vígaszt nyújtani a dédinek, aki lányát veszítette el.
Én nem vagyok materialista, hiszek a megmagyarázhatatlan erőkben is. Pláne ezek után.
Mamacica!
Tökéletesen megértem az érzéseidet! Kicsit, talán bolondnak néznek egyen-ketten, de nem ez a lényeg.
Mi úgyis tudjuk, hogy az élet egy állandó körforgás!
Üdv: Kriszta
2008.05.02 20:14
Szió Kriszta!
Örülök, hogy írtál!
Hogy körforgás-e vagy egyenes út a létezésünk azt nem tudom, de jövünk valahonnan és tartunk valahová. Erre ezer meg egy bizonyíték van. Nem a vallással magyarázom, mert én spec. nem vagyok vallásos. De hiszem, hogy a világ sokkal szélesebb és sokrétűbb, mint amennyit mi érzékelni tudunk belőle.
Jó egészséget nektek!
Mamaciccc
Örülök, hogy írtál!
Hogy körforgás-e vagy egyenes út a létezésünk azt nem tudom, de jövünk valahonnan és tartunk valahová. Erre ezer meg egy bizonyíték van. Nem a vallással magyarázom, mert én spec. nem vagyok vallásos. De hiszem, hogy a világ sokkal szélesebb és sokrétűbb, mint amennyit mi érzékelni tudunk belőle.
Jó egészséget nektek!
Mamaciccc
2008.05.03 06:50
Sziasztok!
Vivien vagyok. Jó lenne felvirágoztatni ezt a topicot, mert nagyon érdekes dolgoka tudhat meg az ember:)
Nekem ikreim születtek 2007.december 27-én. Anyukám halálának 4. évfordulójának napján!! Egyáltalán nem számítottam erre a dátumra, mert febr.15-re voltam kiírva a lányokkal!
Hiszem, hogy ez nem véletlen...
Vivien vagyok. Jó lenne felvirágoztatni ezt a topicot, mert nagyon érdekes dolgoka tudhat meg az ember:)
Nekem ikreim születtek 2007.december 27-én. Anyukám halálának 4. évfordulójának napján!! Egyáltalán nem számítottam erre a dátumra, mert febr.15-re voltam kiírva a lányokkal!
Hiszem, hogy ez nem véletlen...
2008.06.04 16:54
Sziasztok!
Nagyon érdekes dolgokat írtatok! Mamacica, libabőrős lettem a gyerekid fogantatásától. Éreztél már más hasonló dolgokat is?
Amúgy nekem van egy 13 hónapos kislányom és épp elkezdtük a férjemmel a kistesót összehozni. Hát én nem érzek ilyen dolgokat, bár megérzéseim szoktak nekem is lenni.
Nagyon érdekes dolgokat írtatok! Mamacica, libabőrős lettem a gyerekid fogantatásától. Éreztél már más hasonló dolgokat is?
Amúgy nekem van egy 13 hónapos kislányom és épp elkezdtük a férjemmel a kistesót összehozni. Hát én nem érzek ilyen dolgokat, bár megérzéseim szoktak nekem is lenni.
